Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese beszédet mond az 1956. október 25-i Kossuth téri sortûz áldozatainak emlékhelyén tartott megemlékezésen 2025. október 25-én.
Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
Hirdetés

Hozzáfűzte: ezeket a politikusokat a nagy eszmék megvalósításában és a világmegváltó törekvéseik útjában általában csak zavarták a magyar emberek.

Október 25-ében sűrűsödik össze az, amit a mi kommunistáink gondoltak és gondolnak rólunk: egy jól átlátható, szimbolikus térre összegyülekező vagy éppen összetömörített, békés emberek lemészárlása. „Olyan embereké, akik ugyan békések, nincsenek felfegyverezve, de világosan tudják, hogy mit akarnak és mit nem akarnak” – emelte ki Máthé Áron. Hozzátette: tudták, hogy nem akarnak idegen megszállás alatt élni.

„Magyar történelmünkben számos tragikus eseményre emlékezhetünk. (…) Október 25-ére azonban azért kell emlékezni, mert világosan megmutatja a különbséget, hogy ki hol állt a 20. század második felének magyar történelmében” – hangsúlyozta.

A Kossuth téren 1956. október 25-én eldördült sortűzben meggyilkolt és megsebesített áldozatokról emlékezve koszorút helyezett el az emlékhelyen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.