A közigazgatási ösztöndíjprogramról rendeztek konferenciát Budapesten

Orbán Balázs arról beszélt, szabad ország nem létezhet anélkül, hogy a fiatalok ne tudják szabadon eldönteni, hogyan akarják egyéni karrierlehetőségeiket kiteljesíteni, ne tudják a sors által nekik rendelt karrierutat bejárni.

Felidézte: amikor ő 2009-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán, az évfolyam egyik legjobbjaként, sok évfolyamtársához hasonlóan alig talált munkát. A fiatalok akkor az ingyen dolgozás, a fénymásolás és a munkanélküliség közül választhattak – jegyezte meg. Hozzátette: érdemes büszkének lenni arra, hogy 2021-re ez végérvényesen megváltozott, a 25 éven aluliaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük, és az állam számos támogatást biztosít a fiataloknak a családalapításhoz, lakáshoz jutáshoz.

Magyarországon olyan intézményrendszert működtetünk, ami segíti a fiatalok életét, szabadságuk megélését, és ami megteremti a lehetőségét, hogy az legyen belőlük, amit szeretnének – tette hozzá. Orbán Balázs felhívta a figyelmet arra, vannak fiatalok, akik nem csak munkát, megélhetést keresnek, hanem hivatást szeretnének maguknak, egy magasabb rendű célt szeretnének kitűzni maguk elé, a haza szolgálatát.

Az államnak pedig olyan intézményrendszert kell működtetnie, amely megteremti a lehetőségét, hogy ezek a fiatalok becsatlakozhassanak a közigazgatásba, úgy, hogy ne kelljen félniük az anyagi ellehetetlenüléstől és biztosított legyen szakmai fejlődésük is – magyarázta. Kiemelte: ezt a célt szolgálja a Magyar közigazgatási ösztöndíjprogram és a hasonló kezdeményezések.

A konferencia nyitópaneljében Stumpf István, a felsőoktatási modellváltás koordinálásáért felelős kormánybiztos, korábbi kancelláriaminiszter és alkotmánybíró és Navracsics Tibor, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósításáért felelős kormánybiztos, korábbi közigazgatási és igazságügyi miniszter tekintette át a fiatalok szerepét és lehetőségét a közigazgatásban a rendszerváltástól napjainkig.

Stumpf István arról beszélt, hogy a közigazgatás erőforrás, amely nélkülözhetetlen a nemzet felemelkedésében. Ha az állam rosszul működik, abból nehezen leküzdhető versenyhátrány származik – mondta. Beszélt arról, hogy kancelláriaminiszterként próbálta megteremteni az egyensúlyt a közigazgatás kollektív memóriájából fakadó bölcsességének megőrzése és az innováció között. A magyar közigazgatás színvonala 2002-ig az európai átlag fölött volt, utána azonban megkezdődött a pozíciók átpolitizálása, ami a színvonal romlását hozta maga után – mondta.

Megjegyezte: „hihetetlen feladat vár” a konferencia résztvevőire „az ország szabadságharcának végigküzdésében”, ez részben szuverenitási, részben identitásküzdelem, valamint a magyar állam újraformálása. Navracsics Tibor arról beszélt, minisztersége idejére, 2010-re a magyar közigazgatás „súlyosan diszfunkcionális” lett, a munkatársak átlagéletkora közelített a 60 évhez, nagyon kevesen beszéltek idegen nyelveket és a pozíciókat „pártkinevezettek és rokonok” töltötték be. Ezért „kisöpörték” a minisztériumokat az indoklás nélküli felmentésekkel és fiatal, idegen nyelvet beszélő fiatalokkal töltötték be a pozíciókat.

Akkor indult a folyamat, amely divatossá teszi a közigazgatási szakmát és lehetőséget ad a legérdeklődőbbeknek, hogy ne a piacra kényszerüljenek – tette hozzá, példaként említve a közigazgatási állásbörzét, majd a Magyar közigazgatási ösztöndíjprogram elindítását, kiemelve, hogy ezzel 2014-re megfiatalították a közigazgatási állományt. Úgy vélte, szükség lenne arra, hogy 2022 után ismét tudatos államépítési, államigazgatási reform induljon meg.

A közigazgatási ösztöndíjprogramról azt is mondta, hogy lehetővé teszi a társadalmi mobilitást. Megjegyezte, fontosnak tartaná a Stumpf István által kialakított, majd a kormányváltás után megszüntetett főtisztviselői kar visszahozását, mert a főtisztviselők párthovatartozás nélkül egyfajta kontinuitást jelentenének, olyan intézményi tapasztalatot, amely ma is sok szempontból hiányzik a magyar közigazgatásból.