A kvótarendszer megbukott

Megbukott a kvótarendszer – mondta Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Azzal magyarázta kijelentését, hogy a szeptember 26-ai határidőre az Európai Bizottság (EB) által előírt létszám 29 százalékát fogadták be a tagállamok.

A miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy az előírt 98 255-ből 29 144 migránst fogadtak be az EU-ban. Ez azt jelzi, hogy a közös migrációs intézményrendszer bukásra van ítélve – tette hozzá.

Lázár János szerint ez válasz az EB újabb, 50 ezer embert érintő, önkéntes alapú elosztási mechanizmusára is. Érthetetlen, hogy miért erőltetik ezt – vélekedett.

A miniszter kiállt amellett, hogy a határok megvédése nemzetállami hatáskör, amit komolyan kell venni, minden állam köteles a schengeni kötelezettségeit teljesíteni.

Megerősítette: a kormány a következő időszakban nem fog részt venni közös migrációs politikában és „természetesen senkit nem fog betelepíteni Magyarországra”.

Az október elején induló nemzeti konzultációról szólva azt mondta: az döntően a Soros György által ismertetett momentumokra vonatkozik. A kérdőív elkészült és hozzáférhető, november elejéig minden magyar háztartásba el fog jutni.

A Soros-tervben szerepel évente egymillió bevándorló befogadása az EU-ba, a határvédelmi rendszerek lebontása, az illegális bevándorlók anyagi támogatása az első két évben 9 millió forinttal, az, hogy enyhébb elbírálás alá esnének az általuk elkövetett jogellenes cselekmények, egy közös uniós ügynökség létrehozása, továbbá a nemzetállamok helyett egy más társadalmi struktúra megvalósítása – sorolta a tárcavezető.

Lázár János kitért arra is: megkérdezte volna az embereket arról is, mit gondolnak, miért ér többet egy gazdag amerikainak a szava az EU-ban, mint egy európai választónak vagy EP-képviselőnek. Ezt egyebek mellett azzal magyarázta, Soros György elképzelései az uniós politikai részeivé váltak, számos EU-s dokumentumba átemelték őket.

Arra a felvetésre, hogy Soros György több elképzelésén is módosított, azt felelte: az üzletember sok helyen, sok alkalommal foglalta össze a vonatkozó terveit, a tartópillérekben pedig semmilyen módosítás nem következett be.

A miniszter a tájékoztatón azt is közölte: Magyarország abban érdekelt, hogy stabil, erős kormánya legyen Németországnak. A német szövetségi parlamenti választási győzelem után gratulált a CDU-nak és a CSU-nak, mondván, a két kereszténydemokrata erő kormányzása alatt a közös értékek fognak érvényesülni.

Lázár János szólt Orbán Viktor miniszterelnök múlt heti és soron következő programjairól is. A kormányfő varsói látogatását a lengyelekkel szembeni kettős mérce elleni kiállással indokolta, a vietnami és szingapúri utat pedig azzal, hogy a magyar vállalkozásoknak piacot szerezzen.

A macedón testvérpártnál, a jobboldali Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjánál (VMRO-DPMNE) tett miniszterelnöki látogatást pedig úgy kommentálta: Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy olyan politika érvényesüljön az országban, amely a balkáni migrációs útvonal zárva tartása mellett áll.

Lázár János kitért arra is, hogy Orbán Viktor a hétvégén Erdélybe látogat, ahol jó esély látszik arra, hogy korrekt megállapodás szülessen a marosvásárhelyi katolikus iskola helyzetéről.

Szólt arról is, hogy jó viszonyra törekednek Ukrajnával is, ugyanakkor nem tudják elfogadni, hogy az új oktatási törvény visszavegyen a kárpátaljai magyarság fontos nemzetiségi alapjogaiból. Ez összeurópai ügy – hangoztatta.

A miniszter az őcsényi polgármester lemondásához vezető üggyel kapcsolatban azon véleményének adott hangot, hogy érdemes lett volna megbeszélni a helyieknek egymással a dolgokat. Nemmel felelt arra a kérdésre, hogy az utóbbi két év kormányzati kommunikációja feltüzelhette-e az embereket. Azt mondta, szerinte eleve ilyen a magyar társadalom.

Arra a sajtóhírre pedig, hogy ötszáz forintos belépőt szednek egy uniós támogatással épült játszótér használatáért Hajdúhadházon, azt felelte: vizsgálatot rendelt el az ügyben.

A rendszerváltozás óta nem volt ilyen alacsony a munkanélküliség

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a rendszerváltozás óta soha ilyen alacsony nem volt a munkanélküliség Magyarországon, mint most.

Lázár János csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón elmondta, hogy 2017 nyarán, őszén 4,44 millió ember dolgozott Magyarországon. Szerinte ez a szám egy év alatt óriási növekedést jelent úgy, hogy közben 58 ezer fővel nőtt a foglalkoztatás és 40 ezer fővel csökkent a közfoglalkoztatottak száma.

Hozzátette: Magyarországon a korábbi 54,5 százalékos foglalkoztatási ráta 68-69 százaléka változott; a munkanélküliség 4,1-4,2 százalékos.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány 2010 nyarán azt hirdette meg, hogy legalább egymillió új munkahelyet teremt. Az elmúlt hét évben sikerült ezt a vállalást teljesíteni, hétszázezer új munkahely jött létre – mondta. Mindenki dolgozik, aki akar – értékelt.

Kitért arra, hogy 2010-ben a munkanélküliség ráta országosan 11 százalék volt, a fiatalok munkanélkülisége pedig 30 százalék körül mozgott, utóbbi jelenleg 11 százalék körül van.

A magyar kormány helyt áll a kórházak adósságért – mondta a miniszter kérdésre annak kapcsán, hogy augusztusra a kórházak adóssága elérte a 35 milliárd forintot. Közölte, arra lehet számítani, hogy minden lejárt, jogszerű és elismert számlát kifizet az államkassza.

Hozzátette: az adósságok kifizetéséről várhatóan az év végén dönt a kormány, attól függően, mennyi lejárt tartozás van.

Lázár Jánost beszélt arról is, hogy védőoltások támogatásával kapcsolatos előterjesztések kerülnek a jövő héten a kormány elé. Hozzátette: szakmai konszenzus látszik arról, hogy kötelező és térítésmentes legyen a bárányhimlő elleni oltás. Elmondta, az agyhártyagyulladás C típusa elleni védőoltás mellett a B típus elleni oltás is ingyenes lehet. Közölte, tárgyalnak a rotavírus és a hepatitis A elleni vakcinák támogatásáról is. A hepatitis elleni oltás kapcsán hozzátette: a serdülők oltásának részleges térítés melletti biztosításáról lehet szó.

Szólt arról, hogy felgyorsítanák a közműcsatlakozásokat a vállalkozásoknak, mert ma egy iparcsarnok üzembe helyezése 250-270 nap. Mint mondta, az eljárási határidők „racionalizálását” javasolják a villamosenergia- és a földgázhálózathoz való csatlakozás esetén.

Kitért arra, hogy tárgyaltak a digitális jólét programról, amelynek részeként 2018-ra meglesz annak a technikai lehetősége, hogy mind a négymillió háztartásban a jelenleginél gyorsabb internet legyen. Hozzátette: 220 milliárd forintból kormányzati szolgáltatások bővítése zajlik.

Beszélt arról is, hogy az oktatási intézményekben megerősítik, illetve kiépítik a szélessávú internet- és wifihálózatot. Mindehhez kapcsolódik egy digitális gyermekvédelmi program – jegyezte meg.

Lázár János elmondta, a kormánykabinetek tárgyaltak arról, hogy 2018-tól az, akinek lakáscélú jelzáloghitele van és megszületik a harmadik gyereke, az a magyar államtól a felvett hiteléhez egymilliót forint törlesztési támogatást kap. Ennek érdekében a járási hivatalokhoz kell kérelmet benyújtani, majd miután a hivatal ellenőrizte a kérelmet, tíz napon belül jóváírják az összeget a hitelszámlán – részletezte.

A miniszter elmondta azt is, kiemelt hatósági üggyé nyilvánították a kecskeméti Mercedes-gyár kapacitásbővítését, amelynek révén 2020-21-re 2500 új munkahely jön létre. Szeged, Békéscsaba, Debrecen, Győr és más települések esetében fejlesztik a regionális reptereket – közölte.

A kormány támogatja azt, hogy a budapesti Benczúr utcában a Magyar Baptista egyház feladatai ellátáshoz tulajdonosa legyen egy „jelentős” ingatlannak – mondta.

Közölte azt is, döntöttek arról is, hogy a római katolikus egyház fenntartásában működő Budapesti Szent Ferenc Kórházat szív- és érrendszeri oktatási központtá, kiemelt kórházzá alakítsák át.

A Jobbik plakátjai kapcsán kérdésre válaszolva azt mondta, „a kormányhivatal eljárása törvényes és fair volt”, állnak minden bírósági felülvizsgálat elé. Lázár János szerint elvárható lett volna, hogyha a plakáthely tulajdonjogában, vagy egy plakát megrendelőjének személyében változás van, akkor ezt az illetékes kormányhivatalnak időben bejelentik.

Hozzátette: a kormányhivatal-vezetőknek nem az a dolga, hogy több ezer plakátról kitalálják éppen melyik kié.

Szerinte az egésznek van „egy sunnyogás szaga”. Miért nem lehetett a változást a kormányhivatalok felé bejelenteni? – tette fel a kérdést, hozzátéve: nem a kormányhivatalok csináltak ebből politikát, hanem azok, akik nem tettek eleget az együttműködési kötelezettségüknek, ami egy normális országban elvárható.

A miniszter hivatkozott arra is, hogy a településképvédelmi törvény szerint a hatósághoz be kell jelenteni listaárat, és ez nem történt meg. Egy magánszemélynek, ha megvesz egy plakáthelyet, nincs bejelentési kötelezettsége, de amikor van egy plakáttörvény, akkor ezt a változást érdemes bejelenteni – mondta.

Nemmel felelt arra, a kormány szándékában áll-e a törvény módosítása.

Lázár János szégyenteljesnek nevezte Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök azon javaslatát, hogy a határon túl élő magyaroknak ne legyen szavazati joguk. Hozzátette: Gyurcsány Ferencet ez önmagában alkalmatlanná teszi arra, hogy parlamenti képviselő legyen. Jelezte azt is, kockázatosnak tartaná fél évvel a választások előtt a választási eljárási szabályok módosítását.

Lázár János kérdésre azt is elmondta: maximálisan támogatja Matolcsy György jegybankelnök felvetését, miszerint az állami cégeket tőzsdére kellene vinni. Személyes tapasztalata, hogy ez nagyban javítaná a versenyképességet és a magyar kisrészvényesek révén a cégek hosszú távon nemzeti tulajdonban maradnának – tette hozzá, jelezve: a kormányban egyelőre vita van a kérdésről.

MTI