Fotó: MTI/Sóki Tamás, archív, illusztráció

A kormány stratégiai célja, hogy 2030-ra Magyarország Európa egyik legélhetőbb országa legyen – hangsúlyozta Rákossy Balázs, a Pénzügyminisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen szombaton, Debrecenben.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Rákossy Balázs rámutatott: ehhez javítani kell az ország versenyképességét, meg kell őrizni a makrogazdasági stabilitást, a fenntartható növekedést, növelni kell a magyarországi vállalkozások hatékonyságát, tovább kell folytatni a bérek emelését. 

Az államtitkár jelezte: a tartós növekedés érdekében egyúttal erős magyar vállalkozásokra van szükség, a munkát terhelő adókat alacsony szinten kell tartani, és el kell érni, hogy az oktatás és a munkahelyek minősége is javuljon.

Rákossy Balázs elmondta: a következő évek gazdasági növekedéséhez kedvező alapot jelent, hogy 2018. második negyedévében 4,8 százalékkal, az idei év első felében 4,6 százalékkal nőtt gazdaság. Ezekkel a mutatókkal a magyar gazdaság az uniós átlaghoz képest kétszeresen bővült, de a V4 államok között is nagyon jó szinten teljesített, és várhatóan a következő években is tartósan évi 4 százalék fölötti bővülést ér el a magyar gazdaság. 

Jelezte: a magyarországi tartós gazdasági fejlődést a kormány, a munkaadók és a munkavállalók szervezetei által 2016-ban aláírt hatéves bérmegállapodás alapozta meg, amely a bérek emelésén kívül rögzítette a munkára rakodó terhek folyamatos csökkentését is.

Emlékeztetett: a kormány jelentős gazdaságfehérítő intézkedéseket hozott az elmúlt években, az új szabályok eredményeként az online pénztárgép és az ekáer (elektronikus közúti áruforgalom ellenőrző rendszer) bevezetése több mint 487 milliárd forintot hoztak a központi költségvetésnek.

Rámutatott: az elmúlt években életbe léptetett járulékkedvezmények  2013-tól 2018. júniusig összességében mintegy 660 milliárd forintot hagytak a hazai vállalkozásoknál.

A PM államtitkára emlékeztetett: az ország versenyképessége javítása érdekében 2017 tavaszán állította fel a kormány a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, melynek tagjai a gazdasági és tudományos élet kiemelkedő szakemberei, a tanács feladata, hogy vizsgálja meg és mérje fel az ország előtt álló kihívások és azok elhárítására fogalmazzon meg gazdaságpolitikai javaslatokat.

A versenyképességi tanács a legutóbbi időben például arra tett indítványokat, hogyan lehetne javítani az országban a nyelvtudás színvonalát, hogyan lehetne növelni az idegen nyelveket ismerők számát. A tanács tevékenységének eddigi eredményei között lehet említeni, hogy a testület javaslatai között szerepelt az iparűzési és idegenforgalmi adó egyszerűsítése, a közműcsatlakozás időigényének csökkentése, az ingyenes digitális földhivatali alaptérkép és adatszolgáltatás bevezetése. 

Rákossy Balázs kiemelte: 2019 a biztonságos növekedés éve lesz, a kormány 2019-ben 4,1 százalékos gazdasági bővüléssel, 1,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal és 2,7 százalékos inflációval számol, emellett 19,5 százalékról 17,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, a tervek szerint összességében 4 000 milliárd forint gazdasági fejlesztés valósul meg jövőre.

Rámutatott: ezt alapozta meg, hogy Magyarország az elmúlt években tartós növekedési pályára állt, felelős költségvetési gazdálkodást folytat, és már évek óta csökken az államadósság aránya a bruttó hazai termékhez képest. 

Rákossy Balázs a következő évek feladatai között említette, hogy a tartós növekedéshez javítani kell a vállalkozások tőkeellátottságát, a magyar vállalkozásokat ösztönözni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység és a vállalati innováció erősítésére, egyúttal arra, hogy a nemzetközi termelési láncokba bekapcsolódjanak, és segíteni kell őket abban, hogy ezekben a láncokban fokozatosan egyre feljebb lépjenek.