A leghősiesebb város

Szigetvár címerében két egymással szembeforduló, jobb, illetve bal mellső mancsában kivont ezüstkardot tartó, hátsó lábain ágaskodó, aranyszínű oroszlán látható. A két vadállat, amely az általuk közrefogott várért viaskodik, az 1566-ban lezajlott ostrom két hadvezére: Zrínyi Miklós horvát–szlavón–dalmát bán és I. Szulejmán, az Oszmán Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója.

Az európai kereszténységet védelmező város a törökellenes harcok szimbólumává vált. A több mint 450 évvel ezelőtt lezajlott események élő történelemként szövik át a város jelenkori életét is. A múltidézés központja a szigetvári vár, amelynek alapjait a XV. század első felében kezdték el építeni. Az azóta többször is átalakított erődítményben egész évben színes programkínálattal várják a magyar és külföldi érdeklődőket.

Élő történelem

A szigetvári vár főbejáratához az Almás-patakon átívelő fahíd vezet. A boltozott kapualjon keresztül a területre lépve – ahol mintegy fél évszázaddal korábban a várnép is közlekedett – korhű ruhákba öltözött hagyományőrzők fogadnak. Hamarosan feltűnik az oldalán kardot viselő várnagy is, így aztán fegyveres katonai kísérettel érkezünk meg Szojkó-Szinyákovics Kornélia marketingvezetőhöz, akivel az idei év programkínálatáról beszélgetünk.

Vármúzeumi tárlatvezetéssel, valamint viselet- és fegyverbemutatóval egybekötött élő történelemóra az iskolásoknak, családi hétvégék, múzeumpedagógiai foglalkozások, végvári szülinap, kéthetes nyári Apródtábor, Zrínyi-napok, Ostromnapok, gasztronómiai fesztivál, emlékhelyek napja, történelmi témájú színházi előadások, szigetvári városi túra, hagyományőrző és kézműves-foglalkozások, bábszínház, egészségnap, képregénykiadás… A választék tavaly több mint 35 ezer látogatót vonzott Zrínyi és katonái évszázadokkal korábban lezajlott, hősies küzdelmének színterére. A legtöbb turista Budapestről érkezett, őket a pécsiek követik, a lista harmadik helyén pedig a horvátok állnak.

A marketingvezető tájékoztatása szerint a nemzeti és egyházi ünnepeken is kiemelt programokkal várják az érdeklődőket.

– Igyekszünk olyan produkciókat meghívni, amelyek méltóak a várhoz és a környezethez. A Honfoglalás és a Mátyás, az igazságos előadásokkal rendszeres vendégünk a Nemzeti Lovas Színház, csakúgy, mint Moravetz Levente történelmi tárgyú, Zrínyiről és II. Rákóczi Ferenc fejedelem életéről szóló darabjai. Ezeket a bemutatókat a hősies kitörés és egyben Zrínyi Miklós halálának évfordulóján, a Zrínyi Napok keretében láthatja a közönség évről évre, szeptember 6–8. között.

Hazánk legrégebbi történelmi fesztiválját első ízben 1833-ban rendezték meg Szigetváron. Szojkó-Szinyákovics Kornélia kiemeli, hogy a Zrínyi-napok részeként a vár falai alatt több száz hagyományőrző táborozik, de kegyeleti napon is tisztelegnek a szigetvári katonák emléke előtt.

A Zrínyi-emlékév

Szojkó-Szinyákovics Kornélia arról is mesél, a vár növekvő népszerűségéhez nagymértékben hozzájárult, hogy Szigetvár ostromának 450. évfordulója alkalmából a kormány a 2016-os esztendőt Zrínyi-emlékévvé nyilvánította. Megújultak a várfalak és a belső park, folytatódott a Vármúzeum modernizálása, egyszóval a szigetvári vár egyre több figyelmet kapott.

2014-től folyamatosak a területen a régészeti kutatások is, ennek köszönhetően a város külterületén, a központtól néhány kilométer távolságra fekvő turbéki szőlőhegyen a PTE és az MTA régészei megtalálták és feltárták I. Szulejmán türbéjének, egy dzsáminak, illetve egy derviskolostornak a maradványait. Az iszlám legfelsőbb vezetőjének halála után ugyanis Szigetvár kiemelt jelentőségű muszlim zarándokhellyé vált. A kalifa belső szerveit Szigetváron, míg testét Isztambulban temették el.

Ugyanakkor a kormány Nemzeti kastély- és várprogramjának részeként a turbéki ásatások mellett idén júniusban kezdődnek a vár falain belül azok a régészeti munkálatok, amelyeknek során többek között megújulnak a vár alatti kazamaták.

A szakemberek célja, hogy igazodva a jelenkori igényekhez, a modern kutatások eredményeit felhasználva egy folyamatosan megújuló, élő történelmi emlékhelyet hozzanak létre.

Hittel és szeretettel

Lebedy János várnagy invitálására – ő húsz éve végez helytörténeti kutatásokat – sétára indulunk az erődítményben. A várudvar közepén áll Nagy Szulejmán szultán csonka tornyú dzsámija, amelyben Mekka felé tájolt imafülke, valamint török, arab és perzsa feliratú falszövegek találhatók. A mecsetet a hódítók közvetlenül az ostrom után építették, oldalfalait néhány éve az eredeti állapotot megőrizve állították helyre. A török hódoltság korában szakrális helyként tisztelt dzsámi ma a Vármúzeum részeként működő emlékhely.

Az igényesen kialakított Vármúzeum korabeli és reprodukált katonai, illetve dísztárgyak segítségével idézi meg Szigetvár múltját. Látható itt a várban valaha szolgált kapitányok névsora, a lakosság 1550. évi teljes névjegyzéke, korabeli metszetek a várról, eredeti ágyúgolyó és mellvért az ostrom idejéből, a kitörést megörökítő képzőművészeti alkotások, korhű ruhák másolatai, rekonstruált nehézvértezet, török fegyverek és egyéb használati tárgyak is.

A várudvaron emléktábla mutatja Zrínyi egykori kitörésének régészek által feltárt helyszínét is.

Lebedy János várnagy elmeséli, hogy mindig is lenyűgözte az a hihetetlen ívű jellemfejlődés, amelynek eredményeként az eleinte a főurak gondtalan életét élő fiatal Zrínyi Miklós, később a Johannita Lovagrend tagjává válva, a kereszténység utolsó európai bástyájaként védelmezte a szigetvári várat.

– A legjobban az bosszantotta a török uralkodót, hogy a vár védői nem féltek a „hit harcosaitól” – idézi fel a múltat a várnagy. – Pedig a katonákkal, önkéntesekkel és kísérőkkel együtt mintegy 200 ezer főnyi, hatalmas muszlim tábor, amely 1566. augusztus 6-án sátrat vert a turbéki dombokon, rémisztő látványt nyújthatott. Heltai Gáspár reneszánsz író sorai szerint háromszoros „Allah hatalmas” kiáltásuk az „égig hatott”, és amikor ágyúikat, valamint puskáikat elsütötték, fegyvereik morajlását távoli vidékeken élő hazánk fiai is meghallották. Erre válaszul Szigetvár védői éjfélkor félreverték a vár harangját, majd dobokkal és sípokkal vonulva Jézus nevét kiáltozták hajnalig. Ezeknek a hősöknek az ereje a hitből és a szeretetből táplálkozott. Rettenthetetlenek voltak.

Nemzeti emlékhely

Lebedy János azt is hangsúlyozza, hogy a két nép kapcsolata a háborúk dúlta viharos évszázadok után szívélyesebbé vált, a török köznyelv – szó szerinti fordításban – ma már „csatatestvérnek” szólítja a magyarokat.

A kirohanási emlékhely mellett találkozunk Andreával és Norberttel, egy fiatal budapesti házaspárral, akik bár az ötven kilométerre fekvő Harkányban pihennek, szívesen utaztak el Szigetvárra is.

– Érdekel bennünket a történelem, szívesen látogatjuk a várakat. Az iskolai történelemkönyvekből ismerjük valamennyire Zrínyi Miklós hőstettét, de az írásos anyagok nem tudják visszaadni azt a vizuális élményt, amit az adott történelmi helyszín nyújt. Szeretnénk még többet megtudni erről a korszakról, mert fontosnak tartjuk, hogy megismerjük népünk múltját – mondja Andrea.

Szigetvár múltja a magyar és egyben az egyetemes európai történelem öröksége is, hiszen a város neve a korábbi évszázadok során a törökellenes harcok szimbólumává vált. Ahogy hazánk a XIV. század második felétől kezdve egészen a XVII. század végéig a „kereszténység védőbástyájaként” oltalmazta Európát a Török Birodalom hódító törekvéseivel szemben, úgy mutattak példát heroizmusból a Zrínyi Miklós vezette szigetvári vitézek Nagy Szulejmán hadseregének kegyetlen ostroma alatt. A tetteken túl bizonyítékot szolgáltatnak erre az önfeláldozó elszántságra Zrínyinek I. Miksa magyar királyhoz intézett, 1566-ból származó sorai is: „…mindnyájan bezárkózva megfogadjuk, hogy kívánunk … a kereszténységnek ezen édes és végtelenül elpusztult hazánknak hűségesen és állhatatosan, valamint vidám arccal, vérünk hullásával, s ha a sors úgy hozza, fejünk vesztésével is szolgálni.”

A szigetvári hős dédunokája, Zrínyi Miklós költő és hadvezér, az első ízben 1651-ben megjelent Szigeti veszedelem című eposzában tisztelgett őse, a legendás emlékű horvát bán és dunántúli főkapitány előtt.

A Magyar Országgyűlés, fejet hajtva Szigetvár lakóinak és védőinek az 1566-os támadás idején tanúsított bátorsága és önfeláldozása előtt, 2011-ben a Leghősiesebb város (Civitas invicta) címet adományozta a településnek. Mindemellett a szigetvári vár 2016-tól viseli a nemzeti emlékhely minősítést is.