A legnyugatibb keleti nép vagyunk

A házelnök beszédét Szilágyi Zoltán, az Országgyűlés sajtófőnöke juttatta el az MTI-hez.

Kövér László hangsúlyozta: a magyaroknak fontosak a gyökereik, és az, hogy „őseink egy gazdag keleti kultúrához tartoztak”.

A magyar külpolitikában is kiemelten fontos a keleti, ázsiai kapcsolatrendszer fejlesztése, ami támaszkodhat a közös történelmi és kulturális hagyományokra – mondta, emlékeztetve, hogy a magyar kormány 2011-ben meghirdette a keleti nyitás külpolitikai stratégiáját, amellyel mára jelentős eredményeket sikerült elérni a kereskedelmi, gazdasági, oktatási és kulturális kapcsolatokban is.

„Magyar részről rendszeresen kifejezzük készségünket a kapcsolatok két- és többoldalú keretek közötti fejlesztésére, olyan együttműködések kialakítására, amelyek egymás szuverén jogainak tiszteletén, érdekeink pragmatikus egyeztetésén nyugszanak, kölcsönös előnyöket kínálva minden fél számára” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke.

Arról is beszélt, hogy új, többpólusú világrend van kialakulóban, amelyben mind az európai, mind az ázsiai térség meghatározó erőközpont lehet.

Európa helyzete szerinte a geopolitikai átrendeződésben azon múlik, hogy a földrész politikai, gazdasági és katonai értelemben ütközőzóna vagy összekötő kapocs lesz-e az euroatlanti nyugati és az eurázsiai keleti térség között.

Ez a dilemma sehol sem annyira világos – folytatta a házelnök -, mint Közép-Európában, ahol a népek a történelem során többször voltak elszenvedői Kelet és Nyugat összeütközésének.

Magyarországnak – a történelmi tapasztalataiból és földrajzi helyzetéből kiindulva – a két hatalmi pólus közötti együttműködés elemi érdek, „a kapcsolatépítést a jövőbeli béke és a jólét egyetlen járható útjának tartjuk” – hangsúlyozta Kövér László. Hozzátette: Magyarország szoros együttműködés kialakítására törekszik a világgazdaság meghatározó szereplőivel, és támogatja az egységes eurázsiai gazdasági, illetve szabadkereskedelmi térség létrehozására irányuló törekvéseket.

Megjegyezte: összhangban áll a magyar érdekekkel, és kiemelt figyelmet élvez a kínai kormány Egy övezet, egy út elnevezésű kezdeményezése, amelyre „kulcsfontosságú projektként tekintünk” az eurázsiai országok és népek közötti kapcsolatok szorosabbra fűzése, az ehhez szükséges fizikai, logisztikai összeköttetések megteremtése céljából.

Kövér László szavait azzal zárta, hogy a magyar-kazah barátságot „a jövőben szorosabbra fogjuk fűzni”.

Szilágyi Zoltán arról is tájékoztatott, hogy az Országgyűlés elnökét fogadta Nurlan Nigmatulin, a kazah törvényhozás alsóháza, a Mazsilisz elnöke. Kövér László a találkozón kiemelt jelentőségű stratégiai partnerünknek nevezte Kazahsztánt a közép-ázsiai régióban, amely hídszerepet tölt be Európa és Ázsia között.

Kövér László Nur-Szultanban kétoldalú megbeszélést folytatott Vjacseszlav Viktorovics Vologyinnal, az orosz Állami Duma elnökével is. A két házelnök egyetértett abban, hogy dinamikusan fejlődnek a két ország és a két törvényhozás kapcsolatai.

Mind Oroszország, mind Magyarország célja a konstruktív párbeszéd fenntartása, amihez az eurázsiai országok mostani találkozója kiváló lehetőséget teremt – fogalmazott a házelnök.

A megbeszélésen az orosz duma és az Országgyűlés elnöke megegyezett a két ország parlamentjei közötti vegyes bizottság létrehozásáról, ami a parlamenti szakbizottságok bevonásával egy hatékony egyeztető fórumként segítené elő a gazdasági, kereskedelmi, oktatási, kulturális és turisztikai kapcsolatok erősítését.

A házelnök megkoszorúzta a kommunista diktatúra éveiben az Alzsirba és más kazahsztáni lágerekbe elhurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emlékművét. Az emlékhely Nur-Szultan közelében az Alzsir nevű múzeum kertjében, az egykori láger helyén található. Itt tartották fogva a sztálini korszakban hazaárulással vádoltak feleségeit, lányait. A táborban a 18 ezer fogvatartott között 7 magyar nő is raboskodott – zárta tájékoztatását Szilágyi Zoltán.