A levélszavazás menete
Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán levélben szavazóknak figyelniük kell arra, hogy pontosan töltsék ki az azonosításukhoz szükséges nyilatkozatot: azt írják is alá, és ne felejtsék el leragasztani a borítékot, mert ennek hiányában a szavazatuk érvénytelen lesz.
A május 26-ai európai parlamenti választáson a külföldön élő, sem magyarországi, sem más uniós tagállamban állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok levélben szavazhatnak, regisztrálni május 2-áig lehetett. Az NVI összesen 115 787 levélben szavazót vett fel a névjegyzékbe.
Az NVI azt követően juttatta el a választókhoz a szavazási levélcsomagokat, hogy jogerőssé vált a szavazólap képe.
Az NVI által összeállított szavazási levélcsomag tartalmazza a szavazólapot (ez eltér a magyarországi szavazás szavazólapjától, mert a pecsét nélkül érvényes, így ezen nem szerepel a pecsét helye, a szavazatok gyors összeszámlálását segítő szkennelést pedig két sötét négyzet segíti), a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (ez az úgynevezett azonosító nyilatkozat), a szavazólap elhelyezésére szolgáló belső borítékot és a válaszborítékot (az NVI-nek címezve), valamint a szavazás módjáról szóló tájékoztatást.
A választópolgár csak egy listára szavazhat, és csak akkor érvényes a voksa, ha két egymást metsző vonallal szavaz.
A szavazólapot ezt követően a kis borítékba kell helyezni, és a borítékot le kell zárni. A le nem zárt borítékban lévő szavazat érvénytelen.
Ezt követően a választópolgárnak ki kell töltenie az azonosító nyilatkozatot. Az adatoknak meg kell egyezniük a regisztrációs kérelemben megadott adatokkal. Hiába tölti ki valaki helyesen az azonosító nyilatkozatot, ha azt nem írja alá, a szavazata érvénytelen lesz.
A szavazólapot tartalmazó borítékot és az azonosító nyilatkozatot válaszborítékba kell zárni. Egy válaszborítékba csak egy nyilatkozatot és egy szavazólapot lehet tenni, ha egy válaszborítékba több nyilatkozat vagy szavazólap kerül, valamennyi voks érvénytelen lesz.
A válaszborítékot is le kell ragasztani, ami azért fontos, hogy a borítékból ne lehessen se kivenni, se beletenni más szavazatot.
A szavazási levélcsomagokat 85 ezer választónak postán juttatta el az NVI, 30 ezren személyesen szeretnék átvenni. Azok a levélben szavazók, akik azt kérték, hogy személyesen vehessék át a szavazási levélcsomagjukat, május 13-ától tehetik meg (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken (Belgrád, Beregszász, Bukarest, Csíkszereda, Kassa, Kolozsvár, Pozsony, Szabadka, Ungvár, Eszék, Kijev, Lendva) vagy a kijelölt, határ menti településeken (Battonya, Beregsurány, Biharkeresztes, Bódvaszilas, Csengersima, Fehérgyarmat, Kőszeg, Létavértes, Letenye, Letkés, Makó, Nagylak, Nyírábrány, Nyírlugos, Putnok, Rajka, Rédics, Tiszabecs, Tompa, Tornyosnémeti, Vámosszabadi, Záhony).
A szavazó szabadon dönthet arról, milyen úton juttatja vissza voksát az NVI-hez: a válaszborítékot feladhatja postán (bárhonnan ingyen), ebben az esetben a levélnek május 25-én éjfélig meg kell érkeznie a Nemzeti Választási Irodához. Feladhatja térítés ellenében bármelyik külképviseletre címezve is, ebben az esetben a külképviseleti szavazás végéig kell megérkeznie a levélszavazatnak a külképviseletre.
A válaszboríték leadható bármely külképviseleten is május 11-től 24-ig munkanapokon, illetve a 132 külképviseleten a külképviseleti szavazás időtartama alatt és Magyarországon a 97 egyéni választókerületi székhelyen.
Nem szavazhatnak kétszer a lakcímet létesítő levélben szavazók
Hiába létesít magyarországi lakcímet a külhoni szavazó, nem szavazhat személyesen és levélben is.
A május 26-ai európai parlamenti (EP-) választáson a Magyarországon és más európai uniós országban lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak, ehhez május 2-ig felvételüket kellett kérniük a névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda 115 ezer külhoni magyart vett fel a névjegyzékbe. Az NVI múlt héten 85 ezer levélcsomagot küldött ki postán, 30 ezer választópolgár személyes átvételt kért. Ők hétfőtől vehették fel a szavazási levélcsomagokat (megjelölésük szerint) az országgyűlési egyéni választókerületi székhely településén, a kijelölt külképviseleteken vagy a kijelölt, határ menti településeken.
Előfordulhat azonban, hogy a levélben szavazó – még a választás előtt – lakcímet létesít Magyarországon. Általában a lakcím létesítésekor a választópolgárt automatikusan felveszik a település névjegyzékébe.
Amennyiben a külhoni választópolgár a szavazást megelőző hetedik nap – vagyis május 19. – előtt létesített magyarországi lakcímet, úgy őt felvették a lakóhelye szerinti szavazókör névjegyzékébe, egyúttal pedig a visszaélések és kettős szavazások kiszűrése érdekében törölték a levélben szavazók névjegyzékéből.
Ez azt jelenti, hogy ha a választópolgár a lakcím létesítése előtt fel is vette a levélszavazási csomagját és akár vissza is juttatta az NVI-hez, a szavazathoz tartozó azonosító nyilatkozat ellenőrzésekor azt nem fogják érvényesnek elfogadni, hiszen a választópolgár már nem szerepel a levélszavazók névjegyzékében. A választópolgár így csak személyesen szavazhat a lakóhelye szerinti szavazókörben.
Amennyiben azonban a választópolgár május 19-ét követően létesít magyarországi lakcímet, őt már nem lehet felvenni a szavazóköri névjegyzékbe és nem szavazhat személyesen, csak levélben. Mindez tehát azt jelenti, hogy e határidőt követően hiába létesít a külhoni szavazó a voksolás előtt lakcímet Magyarországon, nem szavazhat levélben és személyesen is.
