A LIBE-bizottság és az NGO-k közötti kapcsolat
2021. szeptember 29-én Magyarországra érkezett a LIBE-bizottság hét európai parlamenti képviselője, hogy „tájékozódjanak a helyi viszonyokról”, ezt pedig jelentős részben a kormánnyal kritikus és ellenséges szereplőkkel folytatott beszélgetések során teszik meg, ráadásul számos olyan nem-kormányzati szervezet képviselőivel találkoznak, akik jelentős támogatást kapnak mind az Európai Uniótól, mind a Nyílt Társadalom Alapítványtól. A NGO-k kapcsolata a LIBE-bizottsággal és Soros Györggyel egyértelműen kimutatható – derül ki a Századvég elemzéséből.Az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi (LIBE) Bizottsága a plenáris szerv egyik állandó bizottságaként működik, a polgári szabadságjogokért – ide értve az Európai Unió Alapjogi Chartájában deklarált kisebbségi jogokat is –, az igazságügyért és belügyekért felel. Nem túlzás talán azt állítani, hogy ez a bizottság terjeszkedik túl leggyakrabban a hatáskörén, amikor visszatérő jelleggel beavatkozik a tagállamok azon belügyeibe, amelyek az országok szuverenitásának és kizárólagos hatáskörének a részét képezik. A LIBE-bizottság számos tagja folytat verbális hadviselést a jobboldali, nemzeti értékek mentén politizáló kormányok, illetve az általuk vezetett államok ellen, nem visszariadva attól sem, hogy a jog eszközével tegyenek eleget politikai céljaiknak, és próbálják meg ezen tagállamokra ráerőszakolni az ideológiájukat. 2020. március 24-én a LIBE tagjai sajtóközleményben fejezték ki aggodalmukat a veszélyhelyzet kiterjesztéséről és a Btk. ebből következő módosításáról való szavazás miatt. A koholt vádak megalkotása – valós problémák hiányában – korántsem egyszerű, ezekben vannak a bizottság segítségére az államhatárokat átívelő NGO-k (non-governmental organizations; nem-kormányzati szervezetek), amelyek különböző jelentésekben bírálják egy-egy ország működését, rendszerint komoly jogállamiság-deficitet diagnosztizálva a „renitensnek” minősülő, szuverenista, jobboldali országokban, így különös tekintettel Lengyelországra és Magyarországra.
Az NGO-k ezen tevékenységükért komoly ellentételezésre számíthatnak az Európai Uniótól. A 2021-2027-es ciklusra vonatkozó költségvetés 1,855 milliárd eurót különít el a „Jogérvényesülés, Jogok és Értékek” programra, melynek keretében a politikai befolyásszerzést és a nemzetállami keretek gyengítését zászlajukra tűző NGO-k is jelentős anyagi támogatáshoz juthatnak. Kiemelendő, hogy az Európai Bizottság által ezen programra előirányzott összeg eredetileg 947 millió euró lett volna, és a LIBE-bizottság kezdeményezésére történt meg ez a szignifikáns, közel kétszeres emelés. Ebből a „Jogok és Értékek” részre 1,55 milliárd eurót szánnak, fő célkitűzésekként az uniós értékek védelmét és előmozdítását, az egyenlőség és a jogok előmozdítását, a polgároknak az EU életében való szerepvállalását, a közös európai történelem tudatosítását és az erőszak elleni küzdelmet meghatározva. A „Jogérvényesülés” program 305 millió eurós költségvetéssel rendelkezik, melyet az európai igazságszolgáltatási térség fejlesztésére, valamint a jogállamiságnak és az igazságszolgáltatás függetlenségének és pártatlanságának az előmozdítására lehet fordítani.
A további részletekről IDE KATTINTVA a Századvég honlapján olvashatnak.