A Liget szelleme visszatér

Tíz éve valóságos háború zajlott a Városliget körül. A kormány 2013. április 30-án hozta nyilvánosságra a Liget rekonstrukciójának tervét, ebben a meglévő park felújítását és új kulturális terek megépítését ígérve. Válaszul „ligetvédő” csoport alakult, ellenzéki aktivisták hajléktalanszerű figurákkal kiegészülve hónapokig sátoroztak az építkezés helyszínén, kárt téve a munkagépekben is, megakasztva a munkálatokat. A baloldali lapok a 444-től az Indexen át a Nyugati Fényig álhírekkel bombázták a közvéleményt a zöldfelület eltűnéséről, fák elpusztításáról, a Liget arculatának drámai megváltozásáról cikkezve. Közben a függetlennek nem nevezhető szakértők azt bizonygatták, hogy a Liget-projekt szembemegy az európai trendekkel. Aztán a valóság hamar rácáfolt a károgókra. A Liget a város tüdeje maradt, megújult az Olof Palme-ház, a Vajdahunyad vára, a Pavilonkert, a Vakok kertje, a Rondó, a Napozórét, a Városligeti-tó, Rózsakert létesült, hatalmas játszótér, séta- és kerékpárutak jöttek létre, illetve egy új sétány, amely összeköti a Városligetet a Népligettel és a kispesti parkerdővel. Majd fő attrakcióként megépült a Magyar Zene Háza és a Néprajzi Múzeum. Előbbit 2019-ben Európa Legjobb Középülete, 2020-ban a Legjobb Nemzetközi Középület díjjal jutalmazták, utóbbit pedig 2024-ben Szingapúrban a világ legjobb középületévé választották.

Dubajozó baloldal

Rákosrendező pályaudvar és környéke az Egyesült Államok északkeleti államainak rozsdaövezeteit idézi: üres vágányok, omladozó épületek, gaz és szeméthegyek, ameddig a szem ellát. Leépülése a rendszerváltással egy időben kezdődött, miután a KGST összeomlásával visszaesett a vasúti teherforgalom. Harmincnégy évig egyetlen kapavágás sem történt a területen, pedig a főváros egyik legértékesebb ingatlanáról van szó. 2023 őszén kezdték rebesgetni, hogy a dubaji Burdzs Kalifát építtető egyesült arab emírségekbeli üzletember, Mohamed Alabbar vételi ajánlatot tett az állami tulajdonú területre. A kormány támogatta a kezdeményezést, a megállapodást szentesítendő 2023. március végén Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beterjesztett egy törvényjavaslatot az Országgyűlés elé, amelyet 134 igen, 43 nem szavazat és 6 tartózkodás mellett el is fogadtak a képviselők. A kormány közben nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű beruházásnak minősítette a projektet.

Az adásvételi szerződés aláírására idén január 18-án került sor. Ezzel az Eagle Hills Csoport, a világ egyik legnagyobb ingatlanépítő óriása megtette az első lépést a Grand Budapest névre keresztelt új negyed felépítésének előkészületeihez. Sajtóhírek szerint a projekt 12 milliárd eurónyi beruházást foglal magában, Mohamed Alabbar pedig egy világszínvonalú zöld városrész létrejöttét ígéri a szennyezett ipartelep helyett. A befektető egy korábbi nyilatkozatát idézte nemrég a Telex, amely szerint a magyar projekt túlmutat a puszta ingatlanbefektetésen. „Magyarország történelmi jelentősége, kulturális élete és jövőbeli ambíciói iránti mély tiszteletüket és csodálatukat” is mutatja. A befektetői attitűd tehát több mint kedvező.

A korábban a MÁV-hoz tartozó rendező pályaudvar területéből 85 hektárnyi részt ad el az állam, nettó 50,9 milliárd forintért. A megállapodás értelmében a cégóriás vállalta, hogy egy új, modern városrészt hoz létre, ahol 250 és 500 méter magasságú épületek is helyet kapnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium közlése szerint a beruházónak minden hatályos építészeti, biztonsági és környezetvédelmi szabályt be kell tartania, amit az állam a legszigorúbban ellenőriz majd.

Politikai ügy

A tervezetre gyorsan lecsapott az ellenzék. A 2026-os országgyűlési kampányban a Magyar Péter által megszorongatott pártoknak szükségük van egy új Liget-ügyre. A két főszereplő ismét Vitézy Dávid és Karácsony Gergely, akik egymással versengenek a láthatóságért. Vitézy Dávid a felhőkarcoló-ellenes harccal szeretne megszabadulni a fideszesség bélyegétől, amit az önkormányzati kampányban aggattak rá vetélytársai. Karácsony Gergely pedig be akarja bizonyítani, hogy közgyűlési többség nélkül is van elegendő ereje és cselekvőképessége a kormánnyal szembeni harchoz.

Persze a baloldal, az őket segítő szakértők és médiumok is hangoztatnak bizonyos érveket a beruházás ellen. A világörökségi szempontok és a főváros látképének védelme mellett Vitézy Dávid ötpontos kifogáslistát írt, ebben megemlítve a verseny hiányát, firtatva a projekt nemzetgazdasági jellegét, illetve nehezményezve, hogy a fővárosnak nincs beleszólása a gigaprojekt tervezésébe. Hiányolja továbbá a garanciákat is. Karácsony Gergely szintén azt veti a kormány szemére, hogy a nem kérdezték meg a fővárosiak véleményét. Emlékeztette a kormányt arra az ígéretre, miszerint amit Budapest nem akar, az nem lesz. A fővárosi vezetés ezért Budapesti Lakógyűlést kezdeményez, tömeget szervezve a politikai akció mögé. A főpolgármester azzal buzdítja híveit, hogy miként a Fudan egyetem esetében, úgy jó eséllyel ezúttal is megfutamodik majd a kormány. A főpolgármester szerint túl olcsón adták el a területet. Azt természetesen figyelmen kívül hagyja a vád, hogy az árat független szakértők határozták meg, illetve a megállapodás tartalmazza azt a kikötést is, hogy az új tulajdonost terheli a hulladék elszállítása és a környezeti kármentesítés is.

Karácsony Gergely mindenesetre már bejelentette, hogy egy állítólagos joghézagot kihasználva a főváros élni kíván a szóban forgó területre vonatkozó elővásárlási jogával. A főpolgármester az ATV stúdiójában elmondta, hogy az 50 milliárd forintos vételár első részletét akár a föld alól is előteremtik, hogy megakadályozzák a beruházás létrejöttét. A kormány részéről Lázár János beruházási és építési és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter reagált a főpolgármester bejelentésére. Álláspontjuk szerint az elővásárlási jog kötelezettségekkel is jár: a fővárosnak nem elég kifizetnie a vételár első részletét, képesnek kell lennie arra is, hogy gondoskodjon a hatalmas terület méltó módon történő hasznosításáról.

„Egy csekk és más semmi: rajta 5000 Mrd, és viheti a Főváros a területet, amivel egyébként 30 éve nem csinált semmit” – áll Lázár János szarkasztikus hangvételű bejegyzésében. A miniszter jelezte, a kormány örül annak, hogy Karácsony Gergely pénzt és jogi lehetőséget talált rá, hogy felszámolja a város közepén éktelenkedő szeméttelepet. Kiemelte ugyanakkor, hogy a fordulat annak fényében meglepő, hogy Karácsony Gergely sem kerületi, sem pedig főpolgármesterként nem tett semmit a terület hasznosítása érdekében. Lázár János az elővásárlási jog érvényesítésének feltételeként azt jelölte meg, hogy a polgármester mutassa be a telekvásárlás fedezetének, a terület teljes takarításának, rekultivációjának, valamint a külföldi beruházóéval azonos vagy azt meghaladó léptékű városfejlesztési projektnek a pénzügyi garanciáit igazoló dokumentumokat.

Nagy Márton szintén Karácsony Gergely szemére vetette, hogy a kormány kezdeményezésének napvilágra kerüléséig nem látott fantáziát a területben. Ugyanakkor a fejlesztés jót tesz a környéknek és a városnak egyaránt, több száz vagy akár ezres nagyságrendben teremt munkahelyet, növeli az építőipar teljesítményét és a főváros turisztikai vonzerejét is. A gazdasági miniszter rossz híreket is megosztott a főpolgármesterrel. Szerinte ugyanis Karácsony félreértések áldozata lett az elővásárlási jog kapcsán. Ugyanis kizárólag a BKM Nonprofit Zrt.-nek – korábbi nevén Főtáv – van elővásárlási joga a szóban forgó ingatlanra. De hiába, nem érvényesíthető, mivel a kormány és az Egyesült Arab Emírségek közötti nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló 2024. évi XXI. törvény szerint az ingatlan kizárólag olyan jogalanynak adható el, amelyet az Egyesült Arab Emírségek – a kormány határozatában kiadott előzetes írásbeli hozzájárulásával – vevőként kijelölt.

Mindig a magyarok ellen!

A közelgő kampány miatt az ellenzéknek esze ágában sincs feladni a gáncsoskodást. Míg a főpolgármester irodájában a következő lépésen dolgoznak, az ellenzéki sajtó arra spekulál, hogy ha nem is sikerül az elővásárlási joggal keresztbe tenni a terveknek, képesek lehetnek a projektet akár évekig megakasztani mindenféle jogi eszközökkel. Ne legyenek kétségeink, nekik ez éppen elég. Pedig az egykori pályaudvar környékén élők számára hatalmas előrelépést jelentene a tervezett beruházás. Komolyan fejlődhetne a fővárosi tömegközlekedés, és javulna a XIV. és a XIII. kerület összeköttetése is. Új munkahelyek jöhetnének létre, a környék arculata megváltozna, a modernizációval gyakorlatilag mindaz megvalósulna, ami jobbá tenné a lakók életét.

A haladás hazai hívei azonban ezúttal is keresztbe tesznek valaminek, ami a magyarokat büszkévé tehetné. Ugyanazokról van szó, akik nemrég a budai Várban éktelenkedő szocialista építészeti emlék, az üveg- és betonelemekből álló Teherelosztó központ lebontása ellen szálltak síkra, ellenben egyetlen hangot sem hallattak, amikor zöldfordulat címén Karácsony Gergely letérkövezte a teljes Blaha Lujza teret. Ez a szellemiség fúrta meg a Világkiállítást és az olimpiát, ez próbálta megakadályozni a Nemzeti Színház megépítését, az atlétikai és vizes vb megszervezését, és a határon túli magyarok egyszerűsített honosítási lehetőségének a biztosítását is. Mindig a magyarok ellen!