Sikeres és eredményes intézetet számolnak fel

Harmincháromezer négyzetméter hasznos alapterületű ingatlan egy negyven hektáros ősfás parkban Budán. Már ez az egy mondat is jól jelzi, mekkora értéket képvisel az a telek és épület, amelyben – már csak december végéig – az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, az OPNI működik. A közkeletű nevén Lipótmezőnek nevezett intézményt a jelek szerint már nem lehet megmenteni, a következő fél esztendőben azonban kiderül, legalább az ingatlant értékén kezeli-e az állam.

Az elmúlt bő két hétben vészjósló pletyka kapott lábra. Szerencsére kiderült, alaptalanul. A sajtóban ugyanis megjelent, hogy Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) pályázatot ír ki egy budai ingatlanra, amelynek kezelője az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, s amelynek értékét 4,5 milliárd forintra becsülik. Mindebből többen azt a következtetést vonták le, hogy az állam mélyen áron alul akarja elkótyavetyélni az ország egyik legdrágább ingatlanát, a Lipótmezőt.

Azóta bebizonyosodott, erről nincs szó. Zelles Sándor, a KVI vezérigazgatója lapunk megkeresésére elmondta, a pályázat ténye igaz, de nem az OPNI Hűvösvölgyi úti ingatlanától akarnak megválni.

– A Hűvösvölgyi úthoz közeli Völgy utcában van egy jóval kisebb méretű és értékű épület, amelyet korábban szintén a pszichiátriai intézet használt. Közel egy évtizede azonban üres, az állam 2001 óta próbálja értékesíteni. Eddig hét próbálkozás volt, de egyelőre nem sikerült olyan vevőt találni, aki megfelelt volna a pályázati feltételeknek és megadta volna a kért árat – tette hozzá Zelles Sándor.

A Lipót tehát ilyen szempontból egyelőre nincs veszélyben, helyzete ennek ellenére nem szívderítő. A 1868-ban alapított intézmény ugyanis szép lassan elnéptelenedik, és a Molnár Lajos volt egészségügyi miniszter fémjelezte, reformnak nevezett ámokfutásnak köszönhetően december végére teljesen kiürül. Bár az épületre jó pár évtizede senki sem költött és az állaga egyre romlik, ennél nagyobb probléma, hogy az európai hírű intézmény szemmel látható gyorsasággal hullik darabokra, s a közel 150 éves épület pár hónap múlva kísértetkastéllyá válik.

– Valamit létrehozni, építeni, jövőt tervezni mindig felemelő és izgalmas kihívás, lebontani, megszüntetni, amit közösen felépítettünk, óriási lelki teher. De végig kell csinálni, nem is fordult meg a fejemben, hogy idő előtt kiszállok, mert tartozom annyival a betegeknek és a munkatársaimnak, hogy a jelenlegi rossz helyzetben segítek megtalálni a lehető legjobb megoldást – mondta a Demokratának Nagy Zoltán professzor, az OPNI főigazgatója. – Nagy gondot jelent, hogy a munkatársaink egyszerűen eltűnnek. Betegállományba mennek, fizetés nélküli szabadságot vesznek ki és munka után rohangálnak, így bizonyos osztályokon éppen csak megvan az a létszám, ami szükséges a betegek ellátáshoz. Egyfelől ez nagyon kellemetlen helyzet, nem is ez a helyes megoldás a kollégáim részéről, emberileg azonban megértem, hogy mindenki szeretné minél előbb biztonságban tudni saját és családja jövőjét, ehhez pedig munkahely kell. Több kiváló szakemberünket csábítják külföldre sokszoros fizetésért, és ott megbecsülik őket emberileg is, van már, aki elment, ezért nem tudom hibáztatni.

Nagy Zoltán hozzátette, érthető, hogy az OPNI legjobbjait jó állások várják máshol, hiszen az intézmény európai hírű volt, iskolát, rangot jelentett. Mint mondta, az orvosok körében elterjedt nézet, hogy Magyarországon az elmúlt évtizedekben nem lehetett elfogadott ideg- és elmegyógyász, aki hosszabb-rövidebb időt nem töltött el betegek gyógyításával a Lipóton.

A jó hírű intézmény azonban négy hónap múlva végleg eltűnik. Ennyi idő alatt kell elhelyezni a két nagy terület, a pszichiátria és a neurológia betegeit. A pszichiátriai osztályokon kezelteket a főváros kilenc intézményében osztották szét…

– A pszichiátriai betegek áttelepítése eddig az előzetesen meghatározott ütemterv szerint zajlik, bár azzal kapcsolatban, hogy ez így lesz a következő hónapokban is, vannak aggályaim. A Szent István Kórház Gyáli úti részének, illetve a Kútvölgyi Kórház új osztályának például még el kell készülnie ahhoz, hogy ezekbe az intézményekbe is mehessenek a betegek. Aggodalomra ad okot, hogy a kiemelt rehabilitációs részleg és a művészetterápiás részleg elhelyezése még mindig nem biztosított, pedig lassan szeptembert írunk. Tárgyalunk a II. kerülettel, az önkormányzat vezetése szeretne is segíteni, kérdés, hogy találunk-e megfelelő ingatlant és a finanszírozás kérdéseit sikerül-e tisztázni a fővárossal – mondta a főigazgató. – A neurológiánál nagyobb a gond, itt még mindig nincs döntés. Az, hogy ez a terület az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetbe olvad és így új intézmény jön létre, elvileg jó megoldás lett volna, csakhogy az Amerikai úton ehhez nincs elég hely. Mindenképpen szeretném egyben tartani a neurológiát, azon belül is a stroke-központot. Agyérbetegségek kezelése terén ugyanis Európában az egyik legjobb eredménnyel büszkélkedhetünk, jó lenne, ha ez így maradna. Ehhez megfelelő létszám és felszereltség kell a nap 24 órájában, hiszen egy-egy éjszaka akár 6-8 sürgős beteget kell ellátni, és a betegek sorsa az első három-hat órában dől el, csak így tartható viszonylag alacsonyan a halálozások és a tartós károsodások száma. Egy agyvérzés után bénulás, elbutulás, beszédzavar következhet be, ennek esélyét csak gyors és szakszerű ellátással lehet csökkenteni.

Nagy Zoltán elmondta, elképzelhető egy olyan megoldás is, hogy a neurológiai, illetve a stroke-ellátás a budai oldalon kapjon helyet. Ennek oka lehet az Amerikai úti épület nem megfelelő befogadóképességén túl az is, hogy Budán tízezer lakosra 1,7 neurológiai ágy jut, míg a pesti oldalon 4,6-4,7. Utóbbi szinte pontosan megegyezik az európai ajánlással, előbbi mélyen alatta van. Márpedig például egy agyvérzéses beteget csúcsforgalomban átszállítani Budáról Pestre óriási időkiesés lenne, pont a döntő időszakban, az agyvérzést követő első órákban.

Az OPNI felszámolását márciustól Tasnádi Zoltán miniszteri biztos koordinálja, aki április óta a gazdasági igazgatói posztot is betölti, miután a korábbi pénzügyi vezető nem vállalta a hálátlan feladatot, ami a Lipót megszüntetése során rá várt volna. A Molnár Lajos által kinevezett biztos szerint rendben halad a Lipótmező bezárása.

– Az előzetes ütemtervet eddig sikerült tartani. A folyamat kezdetekor összesen 849 ágy volt az intézet különböző osztályain, azóta ez a szám 411-re csökkent, s a tavaszi 769 dolgozóhoz képest most 435-en dolgoznak itt. Úgy tűnik, közülük körülbelül 250 f?t továbbra is alkalmaznának az átvevő intézmények, így 180 főre vár elbocsátás – mondta a Demokratának Tasnádi Zoltán. – A legnehezebb helyzetben a gazdasági területen, a műszaki területen és az élelmiszer-ellátásnál dolgozók vannak, ők szinte mindannyian az utcára kerülnek.

A miniszteri biztos elmondta, az OPNI nem csupán szakmailag működött jól, de gazdaságilag is megfelelően irányították, nincs és nem is volt adóssága. Ennek is köszönhető, hogy a felszámolás rendben zajlik.

– A következő hetekben elindul az ingatlanértékelés folyamata, ami nagyjából egy hónapig tarthat. Nehéz lenne megbecsülni, mennyit ér az ingatlan és mennyit érnek a meglévő eszközök, de előbbi esetében tízmilliárd forintos nagyságrendről van szó. Természetesen az eladásba nekem már nincs beleszólásom, az az illetékes állami szervezet dolga – tette hozzá Tasnádi Zoltán.

Az OPNI már menthetetlen, ám a II. kerületben élőket az is aggasztja, hogy esetleg lakópark épülhet a helyén, ami tovább rontaná az amúgy is túlterhelt Hűvösvölgyi út forgalmát. Láng Zsolt, a kerület fideszes polgármestere lapunknak elmondta, az önkormányzatnak megvannak az eszközei ahhoz, hogy ezt megakadályozza.

– Az intézmény sorsáról hozott döntésbe nem volt beleszólásunk, mint ahogy abban sem kérik ki a véleményünket, hogy mennyiért értékesítsék az ingatlant. Az viszont tőlünk is függ, mi épülhet és mi nem a területen – nyilatkozta lapunknak a polgármester. – Jelenleg is érvényben van az az építési és változtatási tilalom, amit a kerületi képviselő-testület pártállástól függetlenül egyhangúlag, egy tartózkodással megszavazott. Természetesen nem az volt a célunk, hogy ha eladják az ingatlant, akkor ez a patinás épület üresen tátogjon és állaga egyre rosszabb legyen. Hanem az előttünk álló hónapokban olyan szabályozási tervet szeretnénk kidolgozni és megszavazni, ami behatárolja a lehetőségeket. Nem szeretnénk például lakóparkot, mert Pesthidegkút, illetve az agglomeráció felől így is rengetegen járnak be a városba vagy mennek haza délutánonként a Hűvösvölgyi úton, és ha ehhez még hozzájönne több ezer autó, akkor ellehetetlenülne a közlekedés a környéken. Ennek pedig több tízezer ember inná meg a levét – mondta Láng Zsolt.

A közel másfél évszázada alapított, európai hírű intézmény négy hónapon belül végleg bezárja kapuit, a II. kerületi önkormányzatnál pedig már-is azon dolgoznak, hogy az OPNI megszüntetésével a kerület lakóinak okozott baj ne legyen még nagyobb: ne váljon elviselhetetlenné több mint tízezer ember közlekedése, mindennapos munkába, iskolába járása. Eközben az állam még nem döntött arról, hogy mikor bocsátja áruba az ingatlant, sőt hivatalosan egyelőre azt sem tudják, mennyit is ér valójában.

Egy biztos: az OPNI-nak az év végéig otthont adó épület a legnagyobbak között van Budapesten, az ezt körülvevő 40 hektáros ősfás park szintén párját ritkítja a fővárosban. Mindez ráadásul az egyik legdrágább kerületben található. A Demokrata által megkérdezett szakértők szerint – az intézmény főépületének tragikus műszaki állapota ellenére is – az ingatlan értéke legalább 40 milliárd forintra tehető. Talán nem eltúlzott kívánság: ha már a legendás hírű Lipótot bezárták, legalább az épületét ne herdálják el…

Bándy Péter