Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
Hirdetés

Nagy István úgy fogalmazott: az agrárképzések során elsajátítható ismeretek azok, melyek egyben a vidék megtartó erejét hivatottak szolgálni, csak a korszerű agrárismeretek átadásával biztosítható, hogy a fiatal generációk helyben találják meg a boldogulásukat.

Elmondta, hogy az agrártárca jelenleg a második legnagyobb intézményfenntartó, 47 agrár-szakképző intézményt tartanak fenn az ország 62 pontján, ahol százféle szakképesítés megszerzése közül választhatnak a jelentkezők, és ahol idén több mint 7300 első éves tanuló kezdi meg középiskolai tanulmányait, 284-gyel többen, mint a megelőző évben.

Hozzáfűzte: a sokszínű képzési rendszert – az ágazati sajátosságokat figyelembe véve – úgy építették fel, hogy a „termőföldtől az asztalig” elv megvalósításával képes legyen megfelelni az élelmiszergazdaság igényeinek.

Nagy István beszédében rámutatott: a jövő agrárszakembereinek ma már iskolai végzettségük birtokában azzal is szembe kell nézniük, hogy a munkakörök átalakultak, a robotizáció, az automatizáció hatására nő az igény a rendszerek tervezésével, építésével, üzemeltetésével foglalkozó informatikai robotikai képzettségű szakemberek iránt.

Nem kevesebb emberre van szükség az agráriumban, hanem más feladatkörben, a magasabb hozzáadott értékű munkakörökben számítanak a fiatalokra – mondta.

Szavai szerint éppen ezért alkották meg azt a Digitális Agrár Stratégiát, amelyben hangsúlyossá vált az agrár-szakképzés a felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás területén is a legkorszerűbb digitális ismeretek átadása, a digitális kompetenciák megerősítése.