Tudod-e, ki tervezte a debreceni Arany Bikát és az újpesti stadiont?
A Magyar Delfin
147 évvel ezelőtt, február 1-jén született az első magyar olimpiai bajnok, aki amellett, hogy kiváló úszó volt, kiemelkedő színvonalon atletizált és focizott is. Személyéhez ikonikus magyar középületek tervezése kötődik, országszerte számos intézményt neveztek el róla.
A szegény családba született Guttmann Arnold, a későbbi Hajós Alfréd 18 éves egyetemi hallgatóként, az 1896-ban Athénban megrendezett első újkori olimpián szerzett világraszóló, kettős dicsőséget a magyar nemzetnek, amikor a 100 méteres mellett az 1200-as gyorsúszó számban is győzedelmeskedett a tengerben tempózva, amelynek hőmérséklete áprilisban még a 13 Celsius-fokot sem érte el.
A páratlan eredményt gyorsúszó stílusának köszönhette, amelyet gyakorlatilag ő honosított meg az ötkarikás játékokon, hiszen versenytársainak többsége abban az időben még mellúszó technikával teljesítette a távot, így a nyíltvízi viadalon le is maradtak Hajós Alfréd mögött.
Úszni a Duna vizében, szerb hajósoktól tanult, tőlük sajátította el a mai gyorsúszás ősét, a váltott karú tempózást és a krallozó lábtempót.
A magyar sportember az olimpia után atlétikában és tornában is jeleskedett, miközben magas szinten focizott, játékvezetőként tevékenykedett, sőt egy rövid ideig még szövetségi kapitány is volt.
A kivételes tehetségű fiatalember azonban nemcsak a sporttörténet örökös nagykönyvébe írta bele visszavonhatatlanul a nevét, hanem építészként is maradandót alkotott. Az általa 1907-ben alapított budapesti iroda olyan ikonikus épületek megtervezésére kapott megbízatást, mint a debreceni Aranybika Szálló (Grand Hotel Aranybika), az 1922-ben megnyitott újpesti UTE-stadion (Szusza Ferenc Stadion) és a margitszigeti Nemzeti Sportuszoda (Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszoda).
1945 után több középület, köztük a városligeti Vajdahunyad vára, illetve a Szabadság téren található Tőzsdepalota helyreállítási munkálatait is ő vezette, de a XX. század első felében épített gimnáziumot, gyárat, kórházat, bankot, sporttelepet, strand- és gyógyfürdőt, illetve lakóépületeket is.
Hajós Alfréd soha nem kapott aranyérmet az athéni viadalon elért eredményeiért, ugyanis az első újkori olimpián még ezüstből készült medállal jutalmazták a legjobbakat. Ám a következő évtizedekben neki ítélt számtalan sport- és építészeti tudományos-művészeti kitüntetés kárpótlást nyújthatott a magyar úszósport emblematikus alakjának, akit a korabeli sajtó csak „Magyar Delfinként” emlegetett.
Hatalmas népszerűségnek örvendett, az olimpia zárófogadásán I. György görög uralkodó kérdésére, hogy „hol tanult meg ilyen jól úszni”, a következőt válaszolta: „A vízben, felség”.
