A magyar egészségügy felkészült mindenki ellátására

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a magyar egészségügyi rendszer felkészült, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb betegszám esetén is képes legyen mindenkinek ellátást biztosítani.

Kiemelte: a rendszerváltoztatás óta másodszor fordul elő, hogy Magyarországon rendkívüli jogrendet rendeltek el, ennek 90 napos meghosszabbításához az Országgyűlés megadta a hozzájárulását.

A kormánynak ebben az időszakban is rendszeresen be kell számolnia a járvány elleni védekezésről, így láthatja mindenki, hogy az Országgyűlés működik – mondta. Hozzátette: fontos, hogy most ne lessen olyan hazugságokat terjeszteni, hogy a parlament nem ülésezik, hiszen ellenőrzi a kormány intézkedéseit és a törvényalkotásban is részt vesz.

Gulyás Gergely közölte: a járvány második hulláma idején világszerte és Magyarországon is rosszabbak a számok, de a kormány az elmúlt hónapokat arra használta fel, hogy felkészüljön, és a védekezéshez szükséges eszközök rendelkezésre állnak.

A miniszter a fertőzöttek és az elhunytak számát ismertetve azt mondta: Magyarország jobban áll az európai átlagnál. Az EU-ban egymillió főre 481 elhunyt jut, Magyarországon pedig 317.

Megjegyezte: Magyarországon 84 652 fertőzött van vidéken és 25 604 Budapesten, tehát az aktív fertőzöttek száma meghaladja a 110 ezret.

Kitért arra: 7236 embert ápolnak kórházban, 582-en szorulnak lélegeztetőgépre. Kórházi ápolásra 32 gyermek szorul, közülük egy sincs lélegeztetőgépen – tette hozzá.

Gulyás Gergely elmondta: koronavírusos betegek ellátására alkalmas szabad kórházi ágyból 13 049, intenzív ágyból pedig 1634 van. Ez az ágyszám bővíthető, 32-34 ezer ágy a kórházi rendszeren belül áll rendelkezésre, és ha szükséges, új kapacitások is megnyithatók – magyarázta.

Arról is beszélt, hogy naponta 20 ezer körüli a PCR-tesztek száma, ebben a gyorstesztek nincsenek benne.

A tárcavezető köszönetet mondott a védekezésben részt vevőknek.

A gazdasági helyzetet illetően kifejtette: az év elején 4 százalékos növekedést vártak, de 5-7 százalék közötti recesszióval kell számolni, a járvány nyolc, töretlen gazdasági növekedést hozó évnek vetett véget. 2010-ben egy ilyen helyzet térdre kényszerítette volna az országot, azonban az ország most képes gondoskodni magáról – hangsúlyozta.

Gulyás Gergely közölte: az uniós átlagos munkanélküliség 7,4 százalék, Magyarországon ez az adat 4,7 százalék. Szeptemberben csak 24 ezerrel dolgoztak kevesebben az egy évvel korábbi helyzethez képest – mondta.

Úgy értékelte, mindez a magyar gazdaság ellenállóképességét bizonyítja és igazolja a kormánynak a munkahelyek védelmében hozott intézkedéseit. A munkaerőpiac helyzete stabil, de sokan kerültek nehezebb helyzetbe, és a kormány – egyebek mellett adó- és járulékkedvezményekkel – segít nekik. Hozzátette: csaknem 4,5 millióan dolgoznak a járványhelyzet közepén, míg ez a szám 3,6 millió volt 2010-ben.

Frakcióreagálások

DK: pánikkormányzás folyik

Arató Gergely (DK) szerint a kormány nem tudott felkészülni a koronavírus-járvány második hullámára, nyáron, amikor megelőző lépéseket kellett volna tenni, „jachtoztak, balatonoztak és meccsre jártak”. Cserben hagyták az országot, és ennek a következménye a mostani pánikkormányzás, kapkodás – fogalmazott.

A kormány nemzetközi összehasonlításait hamisaknak, a közzétett adatokat megbízhatatlanoknak nevezte, hozzátéve, hogy amikor „össze-vissza beszél a kormány az adatokról”, az emberek minimális bizalma is elvész. „Nem ér ennyit a sikerpropaganda” – fogalmazott, azt követelve, hogy minden részletes adatot hozzanak nyilvánosságra.

Párbeszéd: Orbán emberek tízezreinek életét akarja beáldozni, mert félti a hatalmát

Szabó Tímea (Párbeszéd) arról beszélt, hogy még mindig a harmadik legrosszabb halálozási mutatókat produkálja Magyarország európai viszonylatban. A nyár elején már lehetett tudni, hogy egy durva őszi hullám várható, Orbán Viktor azonban semmit nem tett a felkészülésért, inkább a Párbeszédet szidták a kormányoldalon – mondta.

Úgy fogalmazott: a kormánypártok „verik a mellüket”, mennyi lélegeztetőkészüléket vásároltak, csak közben a gépek mellett nincs elég orvos, ápoló. Orbán Viktor emberek tízezreinek életét akarja beáldozni, mert félti a hatalmát – jelentette ki, válságkezelő alapjövedelem bevezetését sürgetve.

LMP: a kormány nem készült fel a második hullámra

Keresztes László Lóránt (LMP) rendkívül rossznak nevezte a helyzetet, amely szerinte köszönőviszonyban sincs a kormány által közöltekkel. Idézett egy pécsi professzort, aki egyebek mellett azt mondta, nincsenek elegen a feladathoz.

A kormány nem készült fel a második hullámra – jelentette ki, hozzátéve, a kabinet késlekedve hozott meg intézkedéseket. Hol vannak az orvosbéremelést gazdaságilag megalapozó döntések? Mikor hoznak a legnehezebb helyzetbe került családokat támogató intézkedéseket? – sorolta a kérdéseit, bírálva az önkormányzatokat sújtó elvonásokat is.

Jobbik: ad hoc döntéseket hoz a kormány

Szilágyi György (Jobbik) azt mondta, a kormány az első és a második hullám között nem tett semmit, „elmentek az Adriára nyaralgatni”. Tudták, hogy humánerőforrás-hiány van az egészségügyben, mégsem léptek – tette hozzá. Hiányolta a tervszerűséget, azt mondta, hogy a döntések ad hoc jellegűek. Azt is nehezményezte, hogy átlagosan 3 napot kell várnia egy koronavírus-gyanús embernek a tesztelésre. Ma már a járvány irányítja a kormányt, és nem fordítva, az embereket magukra hagyták, az állami statisztikának pedig nem lehet hinni, amire példaként említette, hogy vasárnap kevesebb tesztet végeztek, mint amennyivel aznap nőtt a fertőzöttek száma.

MSZP: a kormány játszik az emberek életével

Tóth Bertalan (MSZP) szerint amit a kormány tesz, az „játék a számokkal”, de ami sokkal tragikusabb, „játék az emberek életével”. Nyáron mi a fenét csináltak, miért nem készítették fel az embereket és az egészségügyet? – kérdezte, úgy értékelve, hogy hamis biztonságérzetet teremtett a kabinet. A laboratóriumnak tekintett Ausztria védekezésben Magyarország előtt jár – mondta. Arról is beszélt, hogy a kormány szűkmarkú, keveset ad az embereknek, a munkanélküli ellátás mind idejében, mind összegében megalázóan kevés. Az „oligarcháikat” azonban több ezer milliárd forinttal támogatják meg – tette hozzá.

KDNP: a kormány a magyarok életének megóvásáért és a gazdaság talpra állításáért dolgozik

„Kicsit szerényebben!” – mondta Simicskó István (KDNP) az előtte felszólaló ellenzéki képviselőknek, azt kérdezve tőlük, ők hány válságot és milyen módon oldottak meg. 2010 előtt a baloldal összes válságkezelése kudarcba fulladt – jegyezte meg. Hangsúlyozta: a kormány a magyar emberek életének megóvásáért és a gazdaság talpra állításáért dolgozik.

Simicskó István a járvány első hullámában folytatott védekezést sikeresnek nevezte, kiemelve, hogy a napokban ismét szigorú intézkedéseket vezettek be, mert minden élet számít. A magyar egészségügy felkészült a járvány második hullámára – jelentette ki, megjegyezve: az ország első a lélegeztetőkészülékek számát, és a harmadik a kórházi ágyak számát tekintve az EU-ban. A szigorítások a járvány terjedésének lassítását célozzák – mondta.

Fidesz: fejezzék be a „halálkampányt” a baloldalon!

Kocsis Máté (Fidesz) azt kérte a baloldali képviselőktől, fejezzék be az ízléstelen „halálkampányt”. Szerinte a baloldalnak egyetlen célja a pánikkeltés. „Maguk egész nyáron áramlopással voltak elfoglalva meg kokainozással” – fogalmazott.

A kormány összefogást kért a baloldaltól, amely ehelyett meg akarta akasztani az érettségit, hazudott a betegek számáról, román és orosz lepukkant kollégiumok és laktanyák fotójával ábrázolta a magyar egészségügyet, rémhíreket terjesztett a védőfelszerelésekről, majd a népjóléti bizottság elnöke, Korózs Lajos (MSZP) hamis halálozási statisztikát tett közzé – sorolta, megjegyezve, hogy most pedig a járvány elleni védekezésről hazudó baloldal kér hiteles tájékoztatást.

Azt is mondta, hogy amikor összefogásra lett volna szükség tavasszal, a baloldal nem szavazta meg a koronavírus elleni törvényt, a veszélyhelyzet-meghosszabbítást, most pedig egység helyett – elsősorban a DK-sok – „náci férgeknek neveznek bennünket”, és „azt várják, hogy a miniszterelnök megdögöljön”. „Ez a szeretetkampány, amit Gyurcsány Ferenc elindított?” – kérdezte.

Miniszteri viszonválasz

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter viszonválaszában kiemelte: ha azt nézik, hogy az egyes országokban kik számítanak elhunytaknak, akkor vannak különböző statisztikák ugyan, de Magyarország az, ahol mindenkit beszámítanak, függetlenül attól, hogy mi volt a halál oka, ha egyébként koronavírus-fertőzött volt.

Annak ellenére, hogy a magyar módszertan a legkedvezőtlenebb, Svédországban az egymillió főre vetített halálos áldozatok száma nem 317, mint Magyarországon, hanem 597. Franciaországban ez a szám 664, Olaszországban 751, Spanyolországban 861, Belgiumban 1239 – sorolta. Mi lenne, ha ezekben az országokban teljesítenének ellenzéki képviselői feladatokat? – tette fel a kérdést. A miniszter szerint nem lennének ilyen kritikusak, mert közelebb érzik magukhoz a belga, a spanyol, a svéd, az olasz vagy a francia kormányt, mint a magyart.

Rámutatott: valótlanságok sorát próbálják felróni a kormánynak, olyan idézeteket hozva, amiket soha senki nem mondott. Példaként Arató Gergely (DK) hozzászólását említette, eszerint Orbán Viktor azt mondta volna, hogy 50 százalék esély van arra, hogy ne omoljon össze a magyar egészségügy. Arató Gergely vagy tudja, hogy nem mond igazat, és akkor szándékosan hazudott, vagy el kellett volna olvasni a miniszterelnök nyilatkozatát. Rögzítette: a kormányfő azt mondta, ha semmilyen beavatkozás nem történik, akkor is 50 százalék, hogy a magyar egészségügy képes ellenállni annak a rendkívüli nyomásnak, amit a megbetegedések száma jelent. Ehhez képest az elmondottakat meghamisították, arra kampányt építettek.

Megjegyezte: a márciushoz képest ma Magyarországon többen dolgoznak a KSH adatai és az Eurostat számítási metódusa szerint. Az más kérdés, hogy – a szezonalitás miatt – 24 ezerrel kevesebben dolgoztak idén szeptemberben, mint tavaly szeptemberben. A miniszter aláhúzta: az unióban a munkanélküliség 7,4 százalék, míg Magyarországon 4,7 százalék.

Értékelése szerint az egészségügyi védekezésben az ország a komoly nehézségek ellenére jól teljesít, a lehető legtöbb életet tudják megóvni, a gazdaság területén talpon vannak, a munkahelyek jó részét is sikerült megőrizni.