A magyar elnökség felelőssége a változás igényének megjelenítése
Az európai parlamenti választásokon kifejezésre jutott a változás igénye, és a magyar uniós elnökség felelőssége, hogy ennek a változásnak az igényét képviselje, megjelenítse – mondta Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter szerdán Tusnádfürdőn, a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor egyik rendezvényén.
A magyar EU-elnökség célkitűzéseiről rendezett pódiumbeszélgetésen a miniszter megállapította: az elmúlt 5 évben Brüsszel elhibázott válaszokat adott számos területen, amelyek közül a versenyképességet, kohéziót, mezőgazdasági politikát, és demográfiai kihívásokat emelte ki. Bóka János szerint a magyar uniós elnökség speciális abban a vonatkozásban, hogy egy intézményi ciklust lezáró, másikat kezdő elnökségről van szól, amikor lehetőség van arra, hogy az EU következő 5 évének politikai irányait befolyásoló, korrekciós jelzéseket tegyen.
„A változás politikai konfliktusokkal jár. Akkor járunk el felelősségteljesen, ha az őszinte közvetítő szerep megtartása mellett ezeket a konfliktusokat azért bevállaljuk” – szögezte le a tárcavezető.
Felhívta a figyelmet arra, hogy kibékíthetetlen nézetkülönbségek vannak az Európai Unió szerepével kapcsolatban.
Az egyik iskola szerint az integrációnak az a lényege, hogy a tagállamok együttműködjenek azokon a területeken, ahol az önálló féllépés nem célravezető, abból a megfontolásból kiindulva, hogy együtt erősebbek, mint külön-külön, és „együtt is megmaradhatnak mindannyian annak, akik”.
A másik iskola szerint az integráció lényege az integráció maga. Vagyis nem az a lényeg, hogy az integráció hordoz-e hozzáadott értékeket, hanem az a lényeg, hogy az integráció egyre mélyüljön.
Bóka János szerint ezért alapvető szemléletváltásra van szükség, amely az integráció hozzáadott értékére alapoz. „Ez alapján kell az EU sikerességét megítélni, és ez alapján mondani azt, hogy az elmúlt 5 évben kulcsfontosságú területeken az EU kudarcot vallott, mert a közös fellépés nem hozta meg azt a hozzáadott értéket, amit a tagállamok külön-külön nem értek volna el” – mutatott rá a miniszter.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) EP-képviselője a Bóka János által felsorolt adósságokat a kisebbségvédelemmel is kiegészítette. Felidézte: bár Ursula von der Leyen öt éve, megválasztása előtt támogatást ígért a Minority SafePack kisebbségvédelmi csomaghoz, azt később az általa vezetett Európai Bizottság leseperte az asztalról. Leszögezte: az erdélyi magyarság érdekelt az európai intézmények kiegyensúlyozott együttműködésében, de tapasztalata szerint az uniós intézményekben nincs ma véleményszabadság.
„Van egy vélemény, a baloldali ideológia, a más véleményt kizárják, a béke már szitokszóvá vált, és az egyetlen alaptétel ami elhangozhat, az Ukrajna feltétlen támogatása” – mondta az RMDSZ EP-képviselője.
Valentin Stan történész, politikai elemző szerint Európa sajnos ma egy olyan konfliktust táplál, amelyben naponta ezrek halnak meg. Szerinte az a kérdés, mikor tévedett Európa: amikor a 90-es években, a volt Jugoszláviában zajló romboló konfliktus idején az EU betiltotta bármilyen fegyverzet átadását a konfliktusban álló feleknek, hogy adjon egy esélyt a békének, vagy most, amikor számos európai vezető támogatja a hadi felszerelések átadását a felek egyikének.
Keresztes László Lóránt, az LMP országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy vannak azért olyan hasznos európai törekvések, amelyekben Magyarországnak partnerként kéne tekintenie az Európai Unióra. Példaként a vízgazdálkodást említette. Arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás nyomán Magyarországnak most már fel kéne hagynia a sok évszázados vízlevezető stratégiával, és helyette vízmegtartó stratégiát kellene érvényesítenie, mert az országot ma már a kiszáradás és a sivatagosodás fenyegeti.
