A magyar elnökség prioritásai általános támogatást élveznek az EU-ban
Az európai uniós tanács magyar elnökségének prioritásai – a többi között a versenyképesség, valamint a bővítéspolitika – általános támogatást élveznek az Európai Unión belül – szögezte le Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter kedden Brüsszelben.
A tagországok általános uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek találkozóját követő sajtótájékoztatón Bóka János elmondta, az ülés lehetőséget adott arra, hogy a magyar elnökség bemutassa prioritásait, köztük a bővítéspolitikát.
„Bízunk abban, hogy a bővítés továbbra is az Európai Unió legsikeresebb politikája tud maradni, és abban, hogy megmarad objektív és érdemi folyamatnak” – szögezte le, kiemelve: nagyon fontos, hogy a politikai figyelmet újra sikerüljön a Nyugat-Balkánra irányítani.
Hozzátette: bízik benne, hogy valamennyi nyugat-balkáni tagjelölt ország érdemi lépést tud tenni a magyar elnökség ideje alatt az uniós csatlakozás felé.
„A magyar elnökség azon dolgozik folyamatosan, hogy a szükséges politikai konszenzust megteremtse” – jelentette ki.
Elmondta azt is, hogy az ülésen megvitatták a közös mezőgazdasági és kohéziós politika jövőjét, illetve az európai biztonsági és védelmi politika erősítéséről és a demográfiai kihívásokról is szó esett.
Tájékoztatott arról, hogy a résztvevők vitát folytattak az úgynevezett jogállamisági párbeszéd jegyében. Ezen az Európai Bizottság 2024-es évi jogállamisági jelentésének általánosabb, úgynevezett horizontális fejezeteit vitatták meg a miniszterek.
Bóka János kiemelte: a brüsszeli találkozón miniszteri szinten képviseltette magát Montenegró, Albánia, Észak-Macedónia és Szerbia is, részt vettek a jogállamisági párbeszédben, és az ő országukat érintő horizontális megjegyzésekről folytattak vitát a tagállamokkal.
Hozzátette, hogy az ülésen megvitatták a tagállami vezetők október 17-én és 18-án tartandó csúcstalálkozójának napirendtervezetét is.
Bóka János az Ukrajna támogatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva elmondta: az elnökségi program részletesen foglalkozik azzal, hogy a tagállamok az uniós támogatásokon túl, bilaterális alapon milyen támogatásokat nyújtanak Ukrajnának.
Mint mondta, Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akcióját folytatja Ukrajna tekintetében, továbbá kiemelte, hogy mintegy másfélmillió ukrán menedékkérőt bocsátott be a területére.
Emlékeztetett arra is, hogy az Ukrajna energiaellátásához szükséges energiaimport több mint 40 százaléka érkezik Magyarországon keresztül, illetve Magyarország az egyetlen ország, amely Ukrajna számára csőhálózaton feldolgozott kőolajszármazékokat tud szállítani.
„Magyarország rendkívül jelentős támogatást nyújt Ukrajnának, természetesen a saját stratégiai érdekeinknek és biztonsági megfontolásainknak megfelelően” – szögezte le Bóka János.
Elmondta azt is, hogy bár a féléves magyar elnökség lassan a félidejéhez közelít, „az érdemi munka most kezdődik”, hozzátéve, hogy abban a néhány hétben, amit a brüsszeli intézmények újranyitása során munkával töltöttek, rendkívül sok eredményt sikerült elérni.
Kérdésre válaszolva Bóka János elmondta, hogy a Magyarországra az Európai Unió Bírósága által kirótt 200 millió eurós bírságot a kormány nem kívánja kifizetni, mindazonáltal hozzátette: „a bizottságnak más eszközök vannak a kezében, hogy ezt a pénzt beszedje, mi pedig megvizsgáljuk a jogi lehetőségeket, hogy a határvédelemmel kapcsolatos költségeket miként lehet egyensúlyba hozni ezzel az összeggel”.
