A magyar felsőoktatás fejlesztéséről tárgyalt Svájcban Csák János
Svájci megbeszéléseim kiemelt célja volt, hogy újabb lépéseket tegyünk a hazai felsőoktatás, tudományos kutatás és innováció nemzetköziesítése felé – mondta a kulturális és innovációs miniszter szerdán az MTI-nek.Csák János kedden és szerdán delegáció élén tárgyalt Svájcban, többek között az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) genfi központjában.
„A részecskefizikai kutatóintézetben lezajlott találkozón ott volt mások mellett Gérard Mourou francia lézerfizikus professzor, aki 2018-ban Nobel-díjat kapott, valamint Jean-Pierre Revol fizikus, aki a CERN egyik spinoff cége, a Transmutex tudományos tanácsának elnöke. Velük tekintettük meg a CERN mellett működő Nagy Ion Ütköztető Kísérlet (ALICE) központját”
– fejtette ki a miniszter.
Megjegyezte, a CERN körül minden egyes kutatási eredményt szinte azonnal igyekeznek valamilyen, a társadalom szempontjából hasznosítható célra alkalmazni. A Transmutex cég a jövő energiáját kutatja, a szubatomi részecskéket, kvarkokat és gluonokat vizsgálva igyekszik a jövő biztonságos, a társadalom és a gazdaság szükségletei számára elegendő mennyiségben előállítható energiát termelni.
„Magyarországon a Szegedi Tudományegyetemmel szorosan együttműködő ELI Nemzeti Laboratóriumban olyan kutatások folynak, részben Gérard Mourou inspirációjára, amelyek szervesen illeszkednek a jövő energiája kérdéséhez. A neutron előállításában a szegedi ELI-központban a világon egyedülálló eredményeket sikerült elérni. Rendelkezésünkre áll egy olyan technológia tudósainkkal és kutatóinkkal, amely iránt a svájci partnerek erősen érdeklődnek”
– számolt be a tárcavezető.
Csák János hozzáfűzte: a felek három hónapon belül pontos kutatási és együttműködési tervet dolgoznak ki, amiben Szabó Gábor, a Nemzetközi Lézerközpont (ELI-Alps) vezetője komoly szerepet játszik.
A kulturális és innovációs miniszter szerdán Bázelben látogatást tett a Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézetben (IOB), amelynek társigazgatója Roska Botond. Az agykutató a látás helyreállításával kapcsolatos kutatásaiért 2020-ban elnyerte a Nobel-díj előszobájának tekinthető Körber Európai Tudományos Díjat.
„Találkozónkon áttekintettük az általa vitt sokrétű kutatási programot. Látássérült emberek esetében sikerült elérniük, hogy tárgyakat homályosan már képesek látni. A professzorral arról beszéltünk, miként tudnánk még szorosabbá tenni együttműködésüket magyar kutatókkal, illetve hogyan lehetne ezt felhasználni a magyar kutatási hálózatban, a HUN-REN-ben, valamint a hazai felsőoktatásban”
– mondta Csák János az MTI-nek.
A miniszter kedden este a berni magyar nagyköveti rezidencián számos Svájcban dolgozó sikeres magyar tudóssal, illetve vállalatvezetővel találkozott, akik – mint kiemelte – szívesen megosztják tapasztalataikat magyarországi kollégáikkal.
Csák János kitért arra, hogy a magyarországi felsőoktatási, tudományos kutatási és innovációs ökoszisztémában a kormány által jóváhagyott Neumann János Program irányozza elő a nemzetköziesítést.
Kitért arra, hogy a magyar gazdaságban óriási tőkebefektetések zajlanak, tavaly 13 milliárd eurónyi külföldi beruházásra írt alá szerződést a kormány külföldi cégekkel.
A kulturális és innovációs miniszter végül beszámolt arról, hogy kedden Novák Katalin államfő megbízásából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést nyújtotta át az utcai és reptéri tisztító, hókaparó berendezéseket a magyarországi Dévaványán gyártó svájci Boschung AG tulajdonosának, Gabriel Boschungnak.