A magyar felsőoktatás komplex fejlesztése válik lehetővé
A felsőoktatás komplex fejlesztése valósulhat meg a koronavírus-járvány okozta károk felszámolását célzó uniós helyreállítási alap Magyarországnak juttatott egy részéből – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornán.
Bódis József azt mondta, hogy 2021 és 2026 között négyszerannyi uniós forrás áll rendelkezésre a felsőoktatás számára, mint az előző ciklusban.
Az intézményekhez pályázati rendszeren keresztül jut majd el a támogatás, amelyből többek között a struktúraváltást, az infrastruktúra fejlesztését, a teljesítményértékelési rendszer fejlesztését, bevezetését és új finanszírozási rendszer bevezetését valósíthatják meg.
Az infrastrukturális beruházásoknak köszönhetően tovább bővülhet a nemzeti laboratóriumok rendszere és tudományos innovációs parkok épülhetnek – tette hozzá.
Az államtitkár a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt, hogy a támogatás „más dimenzióba repítheti” az intézményeket, a korábban lemaradt intézményeknek pedig lehetőséget ad a felzárkózásra.
Az innovációs parkok abban nyújtanak majd segítséget, hogy a tudományos kutatási eredmények a gyakorlatban, a gazdaságban jobban hasznosulhassanak – hangsúlyozta.
Bódis József hozzáfűzte: a magyar diplomák eddig is elismertek voltak a világban, de ha még korszerűbb lesz a képzés, a diplomák is értékesebbek lesznek.
Stumpf István: a felsőoktatás megújítása nemzetstratégiai kérdés
A magyar felsőoktatás megújítása és versenyképessé tétele nemzetstratégiai kérdés – mondta Stumpf István kormánybiztos, akinek feladata a felsőoktatási modellváltással és az új fenntartói modell működésével kapcsolatos kormányzati feladatok koordinációja.
A múlt pénteken kinevezett kormánybiztos hétfőn, a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában arról beszélt: a magyar egyetemek teljesítménye egy-két kivételtől eltekintve „jókora távolságra van a világ élvonalától”. Az egyetemek gyenge versenyképességük miatt nagyon rosszul szerepelnek a ranglistákon. Ezért van szükség egy olyan versenyképes struktúra kialakítására, amely közelebb van az üzleti világhoz, és amely lehetőséget teremt egy motivált, a „közép-kelet-európai versenyképességünket és pozíciónkat megalapozó felsőoktatás” létrehozására – fogalmazott.
Stumpf István meglátása szerint csak akkor fognak a fiatalok itthon maradni és Magyarországon továbbtanulni, ha a magyar felsőoktatás képes felzárkózni a prágai, krakkói egyetemhez, vagy akár meg is előzni azokat.
Megjegyezte: negyven éve dolgozik a felősoktatásban, annak minden lépcsőfokát végigjárta, a kutatói ösztöndíjastól az egyetemi tanárig, és e tapasztalatok birtokában tudja és érzi a felsőoktatásban dolgozókra háruló felelősséget.
A kormánybiztos szólt arról is: az egyetemek fejlesztésére szánt 1509 milliárd forint uniós forrásból a tervek szerint 955 milliárd forint jut a struktúraváltás támogatására, az oktatási, kutatási, művészeti tevékenység és infrastruktúra megújítására, 382 milliárd a tudományos és innovációs parkok, nemzeti laboratóriumok létrehozására és 172 milliárd a szakképzési struktúra megújítására.
Folyamatosan egyeztetnek az egyetemekkel, hogy milyen fejlesztési igényeik vannak – mondta Stumpf István, hozzátéve, hogy a fejlesztés nem csak pénzügyi kérdés, hanem hozzáállás kérdése is.
