A magyar határkerítés Washingtonból is látszik
Az európai parlamenti (EP-) választáson erős üzenetet kell küldeni Brüsszelbe arról, hogy "változást akarunk, egy olyan Európát szeretnénk, amely megvédi a határait tengeren és szárazföldön" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Azt is mondta, hogy „olyan brüsszeli vezetőket akarunk látni, akik nem szervezni, hanem megállítani szeretnék a migrációt”.
A kormányfő hozzátette: létezik egy – pénzzel jól „kitömött”, például politikusokból, újságírókból, elemzőkből álló – „liberális maffia”, amely azon dolgozik, hogy elhitesse a világgal, a migráció ellen nincs mit tenni. Amikor pedig kiderül – mondta -, hogy mégis van mit tenni, mert Magyarország megállította a migrációt a szárazföldön, Matteo Salvini olasz belügyminiszter a tengeren, Donald Trump amerikai elnök pedig falépítés mellett döntött, akkor „ezeket az embereket elkezdik gyűlölni”.
„Az EP-választás arról szól, hogy elfogadjuk vagy kitörünk” abból a gondolkodási keretből, amelyet megpróbálnak „ránk erőltetni” – hangsúlyozta Orbán Viktor, kijelentve: Európát megvédő vezetőkre van szükség, mert Európa az európai, Magyarország pedig a magyar emberek otthona.
Úgy fogalmazott: a magyarok többségének feláll a szőr a hátán attól, hogy sok európai politikus szerint a migráció jó dolog, csak a mostaninál jobban kellene szervezni.
Arra a felvetésre, hogy miután Manfred Weber néppárti csúcsjelöltet nem támogatja, van-e olyan jelölt, aki tud támogatni, azt felelte: „majd lesz, a választás után”.
„Meglátjuk, melyik országban mely politikai szereplő milyen mértékű támogatást kapott”, és már két nappal a választás után megkezdődnek a tárgyalások a leendő európai vezetők kiválasztásáról – közölte.
A babaváró támogatás ügyében a miniszterelnök álságosnak nevezte a tiltott állami támogatás vádját, mert „amikor migránskártyákat kell adni, akkor persze nincs ilyen probléma”.
Véleménye szerint a helyzet abból fakad, hogy akik a migrációval akarják megoldani az európai népesedési problémát, azok ellenszenvvel viseltetnek a családpolitika iránt, és ez fordítva is így van: akik családpolitikával akarják megoldani a gondokat, ellenszenvvel tekintenek a migrációra.
Kifejtette: Magyarország a babaváró program biztonsága érdekében azt kérte Brüsszeltől, adjon egy előzetes jóváhagyást azt elkerülendő, hogy a bevezetés után az Európai Bizottság jogi eljárást indítson. Ezt az előzetes hozzájárulást „nem akarják megadni” – mondta.
Az első negyedéves, 5,3 százalékos GDP-növekedési adatot a kormányfő úgy kommentálta: a cél, hogy a magyar gazdasági növekedés legyen mindig 2 százalékkal magasabb az európai uniós átlagnál. Ez ugyanis azt jelenti, Magyarország versenyképesebb az európai versenytársainál, és „ezen múlik a jövőnk” – emelte ki.
Az amerikai elnökkel folytatott hétfői washingtoni megbeszéléséről szólva a kormányfő azt mondta: Donald Trump nem az akadémiai, hanem az üzleti világból érkezett, így tudta, hogy 1700 amerikai cég dolgozik Magyarországon, ismerte a két ország közötti külkereskedelmi számokat, a magyar gazdasági modellt, és „amit a legjobban tudott, az a migráció és a muszlim invázió Európa irányába, amit szárazföldön a magyarok állítottak meg”. Orbán Viktor értékelése szerint a magyar határkerítés olyan sikeres, hogy még Washingtonból is látszik.
Az energetikával kapcsolatban közölte: Magyarország érdekelt abban, hogy Romániában egy amerikai cég a fekete-tengeri gáztartalékokat mihamarabb kitermelje, mert az orosz gázhoz képest ez az egyetlen alternatív forrás.
A katonai együttműködés ügyében Orbán Viktor elmondta: jelenleg zajlik a modern magyar hadsereg építése, 2010 előtt ugyanis „hagyták lerohadni”. A haderőépítésnek pedig van olyan része – folytatta -, amelyben Magyarország számít az Egyesült Államokra, ilyen például az úgynevezett kritikus infrastruktúra megvédésének képessége, amely most még nem teljes, közép-hatótávolságú légvédelmi rakéták kellenek. Az ezek beszerzéséhez szükséges jogi folyamat jó ütemben halad – közölte.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: „vagyunk néhányan a világban” – Magyarország mellett például Izraelben, Indiában, Lengyelországban, Olaszországban és az Egyesült Államokban -, akik a saját országuk ügyét teszik az első helyre, és nem egy világkormány felépítéséért dolgoznak, hanem kifejezetten ellenzik azt.
Az orosz és kínai gazdasági kapcsolatokra kitérve „európai álszentségről” beszélt, mert szerinte például az Oroszországgal szembeni szankciókat eszközként használva a nagy nyugat-európai országok „kiütötték” a közép-európaiakat az orosz piacról, „ők meg bementek”. Ugyanez a helyzet Kínával: Közép-Európa és Kína együttműködését a nyugat-európaiak szóvá teszik, az ő kereskedelmük ugyanakkor „iszonyú mértékben” nő az ázsiai országgal – jegyezte meg Orbán Viktor.
