Hirdetés

Szentkirályi Alexandra a közösségi oldalára feltöltött videóban emlékeztetett: a kormány 2021 februárjában állatvédelmi online felmérést indított Közös ügyünk az állatvédelem címmel, amelynek során több mint negyedmillióan mondták el véleményüket. Hozzátette: a kabinet azóta több intézkedést is hozott az ügyben, így ivartalanítási programokat támogat több mint 500 millió forintos keretösszeggel, továbbá több mint 100 millió forinttal segítette az állatvédő civil szervezetek munkáját is.

A kormányszóvivő kiemelte a Nemzeti Állatvédelmi Tanács megalakulását és azt is, hogy a hazai állatvédelem történetében először az Állatorvostudományi Egyetem kezdeményezésére állatvédelmi kódexet írtak alá állami, tudományos és civil szervezetek képviselői.

Emellett megjelent a kóbor állat rendelet, amely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését – folytatta. Az egyes büntetőjogi törvények módosításával szigorúbban büntetik az állatkínzást, továbbá az eltiltás az állattartástól bekerült a közigazgatási szankciók nyilvántartásába. Utóbbiba az állatvédelmi hatóság is betekinthet.

A videóban Ovádi Péter, az állatvédelmi cselekvési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős kormánybiztos azt hangsúlyozta: a ma gyermeke a jövő állattartója, ezért szervezték meg idén is az Állatvédelmi Témahetet, amire már több mint 230 ezer gyermek regisztrált és 1800 oktatási intézmény kapcsolódott be.

„Akkor tudunk sikeresek lenni az állatvédelem területén, ha összefogunk” – tette hozzá a kormánybiztos, aki szerint fontos felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Október 4-én ünneplik az állatok világnapját

Az állatok védelmére és az élővilág sokszínűségének fontosságára hívja fel a figyelmet az állatok világnapja, amelyet 1931. óta október 4-én ünnepelnek világszerte.

Az 1931-ben, Firenzében megtartott környezetvédelmi konferencia nyilvánította október 4-ét, Assisi Szent Ferenc, az állatok és a természet védőszentjének emléknapját az állatok világnapjává – idézi fel az Agrárminisztérium szerdai közleménye.

Manapság a vadon élő állatfajokat az élőhelyeik pusztulása mellett leginkább a határokon átnyúló, illegális kereskedelem veszélyezteti, amely fajok tömegének kipusztulásáért felelős, óriási gazdasági károkat okoz, és a Föld egyes régióinak biztonságát is veszélyezteti. Ez nemcsak a természetre, a biológiai sokféleségre, a védett fajokra és az élőhelyekre jelent fenyegetést, hanem az emberi társadalmakra is.

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok megőrzésének és védelmének egyik legeredményesebb eszköze egy nemzetközi természetvédelmi egyezmény, az idén 50 éves CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről – Convention on International Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora), amely a hatálya alá tartozó fajokat a velük folytatott kereskedelem szabályozásával védi. Az egyezménynek köszönhetően az elmúlt 50 évben számos, a kereskedelem által veszélyeztetett állat- és növényfajt sikerült megóvni a kipusztulástól.

Az agrártárca rámutat: az egyezmény 50. évfordulóján fontos felhívni a figyelmet a vadon élő állatok és növények védelme érdekében végzett tevékenységre, valamint arra, hogy ezt a munkát folytatni kell, és még nagyobb hangsúlyt kell fordítani az illegális kereskedelem felszámolására világszerte.

Ehhez az országok, az érintett hatóságok, a vadon élő fajok védelmével foglalkozó szervezetek, valamint a társadalom szoros együttműködésére van szükség, amely alapvető fontosságú az egyes természetvédelmi intézkedések sikeréhez, és általában az állatok hatékony védelméhez egyaránt – húzza alá a közlemény.

Korábban írtuk