A magyar kormány új korszakot épít

Orbán Viktor a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, Tusnádfürdőn úgy fogalmazott, a jövő évi európai parlamenti választás egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat.

Fotó: MTI/Veres Nándor

Az áprilisi választások eredménye azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. „Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni” – fogalmazott.

A miniszterelnök elmondta: a magyar nemzetegyesítés folyamata átváltozott nemzetépítéssé, amelynek áprilisban tartották a főpróbáját.  Az eredmények azt igazolják, hogy a magyar nemzetépítés sikeres. Bebizonyítottuk, hogy mi magyarok képesek vagyunk megérteni bonyolult és összetett helyzetünket, és ha kell, egy akarattal képesek vagyunk dönteni sorsukról, egy nemzetként mozdulni – fogalmazott.
 

A külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett

A külhoni magyarok kiálltak az anyaországi magyarok mellett, minden egyes szavazatuk felelősségvállalás volt Magyarország mellett – jelentette ki Orbán Viktor.  A kormányfő jelentős eredménynek nevezte, hogy köszönthették az egymilliomodik új magyar állampolgárt.

Orbán Viktor továbbá azt mondta, felhatalmazást kaptak, hogy kiépítsenek egy új korszakot, egy új rendszert, a politikában egy új, keresztény alapokon nyugvó alkotmányos rendet. Hozzátette, szeptembertől nagy változás előtt állunk.

Ehhez az alap szilárdnak és tartósnak tűnik, nem indokolatlan tehát a korszaképítést megjelölni feladatként – vélte a kormányfő.

Beszélt arról is, hogy az az érték, amit Magyarország egy évben meg tud termelni,  2010 óta több mint 11 milliárddal nőtt. Az elmúlt évek érdemeit is hangsúlyozta: az IMF-et hazaküldtük, a hiányt kordában tartjuk, az államadósságot csökkentettük – mondta.

Kiemelte, hogy 800 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010-ben, a bérek 60 százalékkal nőttek, és olyan mutatókban is stabilitást látható, mint az orvosok száma, hiszen több mint háromezerrel több orvos dolgozik ma Magyarországon mint 2010-ben. A folyamatos stabilitást azzal hangsúlyozta, hogy a színházlátogatások száma hárommillióval emelkedett meg, mintegy hétmillióra.
 

Nagy célokat tűzött ki a kormány

A miniszterelnök a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban úgy fogalmazott, ezeknek tekintetében kétharmados támogatottsággal egy nemzeti kormány nem vállalkozhat kevesebbre, minthogy nagy célokat tűz ki maga elé, olyanokat, amelyek a munkájának értelmet adnak.

Orbán Viktor 2030-ig több nagy célt is megfogalmazott: ezek közül az első, hogy Magyarország az Európai Unió öt legjobb országa közé tartozzon, ahol jó élni, lakni és dolgozni, másodszor azt jelölte meg, hogy az unió az öt legversenyképesebb államai közé tarozzon az ország, példának hozta, hogy  gyorsforgalmi utakat ki kell építeni menjenek el az államhatárokig, és itt említette meg az energetikai függetlenséget is.

Készüljön el Paks, szorítsuk vissza a népbetegségeket, építsük fel a honvédséget – tette hozzá.
 

Szorosabbra fűzné az együttműködést 

Úgy fogalmazott: a legfontosabb az egész Kárpát-medence újjáépítése. Úgy látom a történelmi helyzetet, hogy véget ért a száz év magyar magány korszaka. Vannak erőforrásaink és az elmúlt években bebizonyítottuk, hogy aki a magyarokkal működik, az jól jár. Van egy ajánlatunk a szomszédaink számára: kössük össze immáron végleg és komolyan az országokat gyorsvasúttal és autópályákkal” – fogalmazott a kormányfő.

Hangoljuk össze a védelmi politikát és a haderőfejlesztést, fektessünk be egymás térségeibe is – szólított fel Orbán Viktor, és megjegyezte, a Kárpát-medencében nagyságrendileg mintegy ezer óvoda felújításához kezdtek hozzá. Hozzátette, kölcsönös tisztelettel és őszinte beszéddel lehetséges Közösen újjáépíteni a Kárpát-medencét.

Az ajánlatunk tehát az, hogy ahelyett, hogy tagadnánk a valóságot, fogjuk fel ezt a helyzetet erőforrásként, tekintsünk egymásra erőforrásként, akarjunk erősödő Székelyföldet és magyarságot, hiszen ez gyarapodást jelent Romániának is – hívta fel a figyelmet.
 

Biztonságos Közép-Európát kell építeni

Orbán Viktor rávilágított arra is, hogyha ezzel végeztek, vagy éppen akár ezzel párhuzamosan fel kell építeni Közép-Európa nagy, erős, biztonságos politikai és gazdasági térségét is. Azt mondta, hogy ez egy sajátos kultúrájú térség, más, mint Nyugat-Európa, és ennek elfogadtatása érdekében öt tézist fogalmazott meg a kormányfő: elsőként azt mondta, hogy minden uniós tagországnak országnak joga van megvédeni a keresztény kultúráját, és joga van elutasítani a multikulturalizmust. Másodszor kiemelte: minden országnak joga van védelmébe venni a családmodellt, és minden gyermeknek joga van egy anyához és egy apához.

Harmadszor hangsúlyozta: minden Közép-Európai országnak joga van megvédeni a nemzetstratégiai szempontból fontos piacait, negyediknek említette, hogy minden országnak joga van megvédeni a határait és elutasítani a bevándorlást, ötödször pedig leszögezte: minden uniós országnak joga van ragaszkodni az egy nemzet egy szavazat eszméhez.
 

Magyarországnak nagyobb a kockázat

A világpolitikára kitérve Orbán Viktor arról is beszélt, hogy az amerikai elnök beváltotta az ígéreteit, aki korábban azt mondta: a multilateriális rendszert át fogja alakítani kétoldalú szerződésekre. Ez az elmúlt egy évben megtörtént, és ki is bontakozik a szemünk előtt egy kétoldali megállapodásokon nyugvó világrend” – tette hozzá. Emellett arról is beszélt, hogy folytatóik a kínai dinamikus fejlődés, harmadszor pedig az oroszok is beváltották ígéreteiket: közel van ahhoz, hogy Ukrajna kiiktatásával megoldja Európába a gázszállítást. Emlékeztetett arra is, hogy az unió „jobbra tolódása” folytatódott, példának hozta a német, az osztrák, vagy éppen az olasz választást.

„Egy tízmilliós nemzet számára, mint ami mi vagyunk, szembe kell nézni azzal, hogy a butaság kockázata sokkal nagyobb, mint a nagy országok esetében, ezért fontos, hogy megértsük, mi történhet az előttünk álló években” – hangsúlyozta Orbán Viktor.

A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy Amerika meg akarja változtatni a nemzetközi „játékszabályokat”. Hogy ez sikerül-e nekik fegyveres konfliktusok nélkül, senki nem tudhatja, de szilárd, eltökélt akarat ez – fogalmazott. Oroszországról úgy vélekedett, ütközőzónákat akar az ország vezetése kialakítani, mert ha ezek nem léteznek, akkor Oroszország nem érzi magát biztonságba. Úgy vélte, hogy az Európai Unió primitív politikát folytat, ezt pedig inkább tagolt politikára kellene felváltani.
 

Sok múlik Egyiptomon Izraelen és Törökországon

Jelezte, hogy Magyarország, az egész Kárpát-medence és Európa biztonsága ma azon múlik, hogy Törökország, Izrael és Egyiptom elég stabil ország-e ahhoz, hogy megállítsa a muszlim beáramlást. Ha e három ország közül bármelyik elveszíti stabilitását, annak súlyos következményei lesznek Európa biztonságára – mondta a kormányfő. Hozzátette, a török elnököt lehet szeretni vagy nem szeretni, „de nekünk egy stabil Törökországra van szükségünk, amely megóv minket az áramlástól, és ugyanez igaz Izraelre is”.

Orbán Viktor szerint a jövő évi európai parlamenti választás egyetlen közös komoly európai kérdésről, a bevándorlásról szólhat. Hozzátette, a liberális demokrácia átfejlődött „liberális nem-demokráciává”.
 

Csődöt mondott az európai elit 

A kormányfő azt mondta, ha bevándorlásról dönt Európa, akkor az európai elitről is dönt, arról hogy jól kezelte-e a bevándorlás kérdését. Véleménye szerint az európai elit ideges, mert a választás Magyarország számára kedvező eredménye miatt Európa nagy ívű átalakítása, a Soros-terv elakadhat. Szerinte elakadhat az európai választásokon a nagy cél, hogy Európát átalakítsák és átléptessék a kereszténység utáni és a nemzetek utáni korszakba.

Orbán Viktor kizárólagosan liberális elitnek nevezte a mai európai elitet, amely szerinte csődöt mondott. Azon véleményét is hangoztatta, hogy a liberális demokrácia átfejlődött liberális nem-demokráciává.

Liberalizmus van, demokrácia meg nincs – hangoztatta, hozzátéve, a demokrácia hiányát azzal lehet alátámasztani, hogy Nyugat-Európában általánossá vált a szólásszabadság korlátozása és a cenzúra.

A teljes beszéd: