A magyar média nélkül elképzelhetetlen a nemzetpolitika

Potápi Árpád János a III. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón rámutatott: az elmúlt évek munkájának köszönhetően a nemzetpolitika ma már hálózatok szövetsége. Ilyen hálózat a médiában is létrejött, ennek építése harminc évre nyúlik vissza, és azóta folyamatosan erősítik – mondta.

Felidézte Antall József egykori miniszterelnök szavait, miszerint lélekben és érzésekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ez indította útnak a modern kori nemzetpolitikát, amelyet a nemzetpolitikai intézményrendszer kiépítése követett – emelte ki az államtitkár.

Potápi Árpád János 2010-től a nemzetpolitika területén több szakaszt különített el. Első lépésként megteremtették az új jogszabályi hátteret, elfogadták a kettős állampolgárságról szóló törvényt. Jól átgondolt programrendszer épült ki, a magyar kormány diaszpórapolitikáját a világ számos országában figyelik és átveszik – hangsúlyozta.

Hozzátette, 2014-től a gazdasági fejlesztések és a szülőföldön való boldogulás került a fókuszba, majd 2020 után a hálózatok kiépítése felé léptek.

A hagyományos és online eszközöket ötvözve szeretnének eljutni a világ magyarságához éljenek bárhol – mutatott rá.

Az eredményeket áttekintve kitért arra, hogy 5500 intézményt támogatnak és 37 ezer támogatást nyújtottak 2010 óta.

Beszámolt arról, hogy 2023-tól az oktatási-nevelési támogatást 22 400 forintról 100 ezer forintra emelték.

Elsődlegesnek nevezte a magyar óvodát; szerinte ha ott el tudják érni a gyermekeket, akkor utána valószínűleg magyar iskolába íratják őket a szülők.

Potápi Árpád János a jövőre nézve oktatási központok kialakítása, koncentrált oktatási intézményrendszer kialakítása mellett érvelt. Azt mondta, ez nem csak a szülőknek lenne jó az intézményválasztás szempontjából, a gyermekek magyar identitását is erősíteni lehetne.

Az államtitkár szólt a Határtalanul! programról, amelynek keretében 10 ezer kirándulást támogattak és több mint 520 ezer anyaországi diák jutott el külhonba.

Szólt a vállalkozás fejlesztési programról, amelyet a Külgazdasági és Külügyminisztérium valósít meg.

Támogatják továbbá a sportakadémiák működését, és elindult a Kárpát-medencei lovas program is – sorolta.

November 16-án elindult a Hazaváró program, amellyel a Magyarországra visszatérőket szeretnék segíteni. 27 kormányablaknál működik egy-egy olyan ablak, ahol az ehhez szükséges adminisztratív segítséget biztosítják, illetve online módon is lehet használni magyar és angol nyelven.

Jelezte: 2024 az együttműködő nemzet éve lesz, amellyel kifejezik, hogy minden nehézség ellenére a magyar nemzet egységét tovább tudják erősíteni.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke arról beszélt, hogy figyelemhiányos korban élünk és a sokszor „betűhiányos” fiatalok már nem olvasnak, hanem rövidfilmes produkciókat néznek.

Egyre inkább jelen vannak a hibrid műfajok, amelyek között a rövid videók kiemelt helyet foglalnak el – mutatott rá.

A print média értékelése szerint „haldoklik”, már csak egyfajta „örökség formájában velünk lévő hagyomány”, sokszor csak bizonyos generációk kedvéért tartják fenn.

Eltűnt a márkahűség az online médiában, a direkt elérés – tette hozzá, majd kitért a TikTok-alkalmazásban rejlő lehetőségekre. Megjegyezte: ma már a Facebook elavultnak számít, a TikTok felületén 13,2 milliárd videót tekintenek meg havonta a felhasználók.

Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó arról beszélt, hogy versenyhelyzetbe került az újságírás a különböző médiafelületekkel.

Nem szabad versenytársnak tekinteni azt az újságírást, azt a műfajt, amelyet a jelenlévők képviselnek, fontos azokat is kiszolgálni, akik a minőségi újságírást várják el – hangsúlyozta.

Kitért arra is, mi különbözteti meg a neoliberális és nemzeti újságírást, és úgy fogalmazott: sajnálja azokat, akik kirekesztik a nemzetből saját magukat. Amíg a neoliberális, globális újságírás arról szól, hogy azt írják, amiért fizetik őket, addig, „nekünk van egy fontos szenvedélyünk, a nemzetünk” – mondta.

A rendezvényen az idén Molnár Judit, a felvidéki Ma7 médiacsalád vezetője vehette át a Kosztolányi-díjat a magyar ügy példamutató képviseletéért.

Mayer Erika, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség alelnöke laudációjában kiemelte: Molnár Judit büszke gyökereire, tudását Füleken alapozta meg, Pozsonyban és Budapesten „csiszolta”, majd újságírói pályája a Pátria Rádió magyar adásában kezdődött. Parlamenti tudósítóként is dolgozott, a Szabad Újság főszerkesztőjeként az írott sajtóban tett szert pályájára kiható tapasztalatokra és vezetői gyakorlatra. Pályája a Ma7 médiacsalád vezetőjeként teljesedett ki – mutatott rá, hozzátéve: Molnár Judit rendszeres résztvevője a Kárpát-medencei magyar sajtórendezvényeknek, munkáját ismerik és becsülik.

Molnár Judit megköszönte az elismerést, az anyaország támogatását, és azt mondta: nagyon sok minden terheli a Felvidéket. Úgy fogalmazott: erősek is lehetnének, de – bár aránylag sokan vannak – gyengék. Igyekeznek meggyőzni egyre több honfitársukat a magyar képviselet fontosságáról – hangsúlyozta. Hozzátette, mindez nem csak a politikáról szól; ha eljutnak odáig, hogy merik a magyar nyelvet használni a mindennapokban, akkor lehet, hogy erősebbek lesznek. Az ő munkájuk meggyőzni az embereket arról, hogy jó magyarnak lenni – mondta a díjazott.