A magyar szép. És jó. A magyar termékek többsége kiemelkedően jó minőségű. Kevesen tudják, hogy a világon a Kárpát-medence rendelkezik leginkább olyan adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik a legkiválóbb mezőgazdálkodásra. A világ legtermékenyebb medencéje ez. Szakemberek számításokat végeztek, hogy ha megfelelő technológiát alkalmaznának a Kárpát-medencében, legalább 120 millió embert tarthatnak el a Kárpátoktól körülölelt terület.

Mi lehet az oka, hogy a magyar zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, állatok olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek kiemelik őket a mégoly tetszetős, a világ más tájáról hozott termékek közül? Röviden válaszolva, a Kárpát-medence klímája, geológiai és földrajzi adottsága, a talaj minősége és termesztett növényeink, tenyésztett állataink ősi, sok száz éve (vagy akár ezer éve) kialakult alkalmazkodása élőhelyéhez. A mérsékelt éghajlat, a kiegyenlített, szélsőségektől mentes időjárás, a talaj fajlagos víztartóképessége, a napsütéses órák száma, a csapadék mennyisége, az UV-sugárzás olyan környezetet alakított ki, amely egyedi a Kárpát-medencében és máshol ezek az adottságok együtt alig fordulnak elő.

Milyen örökséggel rendelkezünk? A Kárpát-medence Európa egyik legrégebbi kultúrája; a növénytermesztés nyolcezer, a zöldségtermesztés ötezer, a gyümölcstermesztés kétezer évre tekint vissza. A régi korok növényei, szemben a mai monokultúrában tartott, genetikailag sokszor túltenyésztett, homogén állományú, hamar leromlásnak induló fajtákkal, oly mértékben alkalmazkodtak a környezethez, hogy azzal szerves egységet képeznek.

A Kárpát-medencében mint másodlagos génközpontban a különböző kultúrnövények nagyobb változatosságot mutatnak, mint származási helyükön. Így jött létre például a magyarság ősi búzagénkészlete, a "proles Hungarica". A kontinentális éghajlatú Alföld és peremvidéke a világ egyik legjelentősebb búzatermelő körzete. Az idősebb generáció még emlékezhet a kiváló tulajdonságú és ízű húsvéti rozmaringra, bőralmára, batulra és társaira.

Ősi búzafajtáink – alakor, tönköly, tönke – olyan kiváló tulajdonságokkal rendelkeznek, hogy külföldön állományjavításra használják. Hasonló a helyzet az őshonos állatfajtákkal. A földművelésügyi tárca által megállapított veszélyeztetettségi kategória minimumlétszámát ezer egyed nőivarú állat jelenti, fajtól függetlenül. Egy országgyűlési határozat a magas genetikai értéket képviselő, tenyésztett magyar állatfajtákat nemzeti kinccsé nyilvánította: magyar szürkemarha, magyar tarka szarvasmarha, magyar bivaly, különböző rackajuhok, a parlagi kecske, a szőke mangalica, a vörös és a fecskehasú mangalica, a kendermagos, a sárga, a fehér magyar parlagi tyúk, az erdélyi kopasz nyakú, a réz- és bronzpulyka és így tovább.

Napjainkban, amikor a szarvasmarhákat tizedelő BSE-kór szinte állandó fenyegetettséget jelent, nekünk olyan kincs van a birtokunkban – a szürkemarha -, amely tartásánál és genetikai tulajdonságainál fogva ellenáll az emberre nézve halálos kórnak. A milliószámra leölt, madárinfluenzával keresztül-kasul átfertőzött távol-keleti baromfiállomány behozatala helyett sokkal biztonságosabb a hazai szárnyasok fogyasztása. Nem szólva a tojásról, amely a multik manőverei miatt kideríthetetlen eredetű és minőségű. A mangalica sertés előnyei már eléggé ismertté váltak, több gazda áttért a tenyésztésére.

Hódít a Magor

Két esztendeje Usztics Mátyás színművész munkájának köszönhetően elindult a Magor Mozgalom. – 2003. április 8-án kezdtük, három termékkel. Ma mintegy négyszáz üzletben közel ezer Magor-terméket árusítanak – mondta a Demokratának Usztics Mátyás. A színművész elmondta, két céljuk van. Segíteni a jó minőségű árucikkeket készítő kistermelőket és megkedveltetni a vásárlókkal a magyar árut. – Sokan megkérdezik, hogy miért drágák a Magor termékei. Nem tudom, hol van olyan piac a világon, ahol a jó minőségű áru olcsóbb, mint a silány termék. A mi étolajunk nem habzik, nincs benne semmilyen E, hidegen sajtolt, tehát nem egészségtelen. A húsipari termékeink sem olyanok, mint a 86 forintos virsli, amiben csirkeláb, csirkefej és ipari zsiradék van, magas nyomáson átpréselve. A Magor kolbász például mangalicából és csirkemellfiléből készül, nem húspótlóból, szójából és egyéb adalékokból. Hát persze, hogy drágább. Usztics Mátyás a legnagyobb gondnak azt látja, hogy nincsen nemzeti érzelmű magyar burzsoázia. Annak idején a Hangya Szövetkezet is úgy indult, hogy három főnemes a zsebébe nyúlt és megalapította a Hangya Takarékszövetkezetet. Ma nincs ilyen. A külföldi befektetőt nem a magyar gyárak érdeklik, hanem a magyar piac, azt akarja megvenni. Mint a Rico Kötszer esetében, ahol az új német tulajdonos megvette, aztán bezáratta a gyárat, hogy Németországból lássa el kötszerekkel és egészségügyi termékekkel a magyar piacot. – A Magor-termékekre van kereslet. Ahol törődnek vele, ott jól mennek a boltok. Mi mindent megteszünk, ami tőlünk telik, de még több jó szándékú, tettre kész ember, befektető kellene.

Biotermék-körkép

A hazai ökoterület döntő hányadát ellenőrző Biokontroll Hungária Kht. éves jelentése szerint Magyarországon 2004 végén 1404 ellenőrzött ökovállalkozás működött. A termelésszerkezetre a szántóföldi növények, a gabonafélék, a takarmány- és ipari növények túlsúlya, és az állatállomány kicsisége volt a jellemző. A jelentés azt is megállapította, hogy a feldolgozási szint még mindig alacsony annak ellenére, hogy az utóbbi években e területen is jelentős fejlődés ment végbe. Jellemző belföldön feldolgozott és értékesített termékek: gyümölcslevek, lekvárok, fűszer- és gyógynövény-szárítmányok, borok, pálinkák, sütőipari és tejtermékek, tartósított húskészítmények és bébiételek. Továbbá méz, lisztek, gabona- és zöldségfélék, olajos magvak. Biotermékeket a biopiacokon vásárolhatunk. A legnagyobb és legrégebbi biopiacot a Biokontroll működteti, címe: Budapest Hegyvidék, XII. kerületi Önkormányzat Művelődési Központ, XII. Csörsz u. 18., a volt MOM udvarán. Biopiac működik még Újpesten, a Baross utca 105-107. szám alatt szombatonként 7-14 óra között, valamint a Fehérvári úti piacon, XI. Fehérvári út. 14., péntek 14-18 óráig. Vidéken Kecskeméten, Nyíregyházán, Szegeden, Tokodon, Debrecenben és Telkiben találhatók biopiacok.

Európa szemetesládája

Magyarországon hónapok óta nem létezik élelmiszer-biztonság, jelentette ki Selmeczi Gabriella fideszes képviselő, amikor egy húsvéti csomaggal kívánták felhívni Gyurcsány Ferenc figyelmét a Magyarországon forgalomba hozott külföldi élelmiszerek minőségi problémáira. A kormányfőnek címzett kosárban egy üveg olaj, egy üveg méz, tojás, egy csomag fűszerpaprika, egy zöldpaprika, bébiétel, egy cumisüveg és egy csokitojás volt. Selmeczi elmondta, a kormányfőnek illene elgondolkodnia azon, mit esznek az ünnepek alatt a magyar családok. A politikus hangsúlyozta, korábban hazánkban ellenőrizték a beérkező élelmiszerek minőségét, amióta azonban beléptünk az Európai Unióba, felszámolták a régi struktúrát. Sérelmezte azt is, hogy újabban nemcsak az élelmiszerek esetében tapasztalhatóak visszásságok, hanem cumikról és játékokról is érkeztek olyan hírek, hogy azok rákkeltő anyagokat tartalmaznak. A Fidesz éppen ezért azt kezdeményezi, hogy álljon fel egy hivatal, amely – a korábbiakhoz hasonlóan – ellenőrizné a Magyarországra behozott élelmiszereket. Legutóbb a fóti Cora bevásárlóközpont polcairól vonták vissza a Danablu elnevezésű, kékpenésszel érő dániai sajtot a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség ellenőrei, mert káros mikroorganizmust mutattak ki benne.

Egészséges, magyar

Minden jó magyar embernek meg kellene becsülnie mindazt a tudást, kegyelmet és természeti kincseket, amit mi itt a Kárpát-medencében Istentől kaptunk – mondta a Demokratának dr. Papp Lajos, szívsebész professzor. – Előadásaiban többször beszélt a hungarikumnak számító termékek jótékony hatásairól az emberi szervezetre. Melyek ezek? – A legfontosabb az összes közül a tönkölybúza. A jelenlegi kenyérkészítéshez használt búza nagy többsége olyan termék, amelynek feldolgozása az emberi szervezet számára óriási feladatot jelent. Például az amerikai génkezelt gabonából készült péktermék anyagának csak 20 százalékát tudja hasznosítani az emberi szervezet, 80 százaléka szemét, amelyet el kell takarítania. Az európai kenyerek tartalma 30 százalékban hasznosítható, a boltban kapható magyar kenyér esetében ez 40 százalék. A csoda a tönkölybúzában az, hogy 100 százalékban hasznosíthatja a szervezet és valamennyi alapvető, az élethez szükséges anyag megtalálható benne. Ezért a tönkölybúza az alapja a magyarországi növénykultúrának, amely a romló minőségű világban jobbra fordíthatná a jövőnket. A gyümölcseinkről is elmondható, hogy a zamattartalmuk olyan különleges, hogy hozzá hasonlót nem találunk sehol máshol. Ez a Kárpát-medence sajátossága, ami nemcsak a napfénynek, hanem a talajban lévő ásványi anyagok összetételének is köszönhető. Nem titok, hogy a magyar termőföldek nincsenek kizsigerelve, hazánkban jelenleg is pihent területek vannak. A felső rétegekből nem hiányoznak azok az ásványi anyagok, amelyeket a nyugati országok földjeiből gyakorlatilag teljesen kilúgoztak a nagy mennyiségben használt műtrágyákkal. Talán éppen ezért is kacsingatnak olyan mohón a földjeinkre külföldi befektetők.

Koronás tojások

Március elsején jelentek meg a hazai üzletek polcain a védjeggyel ellátott tojások. Az Egészséges tojás névre keresztelt szent koronás jelzést azok a gazdálkodók pecsételhetik a termékeikre, akik vállalják, hogy megfelelnek a védjegykódex szigorú élelmiszer-biztonsági követelményeinek. A szabályzat előírja többek között a tyúkok tartására és a takarmányozásra vonatkozó kötelezettségeket, valamint a szalmonella elleni fokozott védekezés módszereit. A feltételek betartását szigorúan ellenőrzik. Egy független szakértőkből álló bizottság évente legalább kétszer megvizsgálja, hogy minden rendben megy-e a baromfitelepeken. Ha ilyen tojást vásárolunk, akkor semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy garantált minőségű, biztonságos körülmények között előállított magyar terméket kapunk. És egy fillérrel sem kell többet fizetni érte. Néhány európai ország, többek között Ausztria és Németország már évekkel ezelőtt bevezette saját védjegyrendszerét. Nagy-Britanniában a ’80-as évek óta nagy sikerrel működik a Lion Quality program, amelynek köszönhetően a vásárlók 80 százaléka nem választ más tojást. Így például a néhány évvel ezelőtti szalmonellás spanyol tojásokat is a polcokon hagyták. Nálunk a Baromfi Terméktanács dolgozta ki az emblémás rendszert, együttműködve más szakmai szervezetekkel, így a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatallal, az agrártárcával és más hasonló külföldi programok szakértőivel. Eddig hét termelő – köztük a Gyermelyi Tojás Rt. és a Szerencsi Mezőgazdasági Rt. – csatlakozott a kezdeményezéshez. Ők adják a kereskedelembe kerülő mintegy 1, 5 millió tojás 30 százalékát.

Jó üzlet a hazai

A magyar üzletláncok közül a CBA volt az egyetlen, amelyik vállalta általában a magyar, illetve külön a Magor-termékek árusítását is. Neubauer Katalin kereskedelmi vezérigazgató lapunknak elmondta, természetesen nem csupán az üzleti érdekek miatt döntöttek így. – Fontosnak tartjuk, hogy erősödjön a nemzeti öntudat, ami nemcsak a kisvállalkozók, hanem a vásárlók miatt is fontos – jelentette ki lapunknak Neubauer Katalin. – 2005 januárja óta új szlogenünk van, miszerint "CBA – a magyar üzletlánc". Ez a választás természetesen tudatos, mint ahogy az is, hogy a nemzeti színeket kiemelten használjuk a hirdetéseinkben. Reklámunkban a fogathajtó Lázár-fivérek népszerűsítenek bennünket, akik az elmúlt években elért eredményeikkel jó hírét keltették Magyarországnak. A kereskedelmi vezérigazgató mindehhez hozzátette, megéri magyar termékeket forgalmazni. A CBA – többek között a jó minőségű magyar áruknak köszönhetően – versenyképes a multinacionális áruház- és üzletláncokkal.

Összeállította: Bándy Péter, G. Kurucz Péter, Hankó Ildikó, Kállay-Nagy Szilvia, Simon Rita