Az 1956-os forradalom és szabadságharc a magyar történelem olyan része, amely „máig velünk él, jelen van döntéseinkben, a magyarság egységébe vetett hitünkben és a világról alkotott gondolatainkban” – mondta a pénzügyminiszter csütörtökön Bernben a tárca tájékoztatása szerint.

Fotó: MTI (archív, illusztráció)

Varga Mihály a svájci magyar nagykövetség október 23. alkalmából rendezett ünnepségén arról beszélt: Svájc több mint 12 ezer elüldözött magyart fogadott be az ország szovjet megszállása után, népességszámához és területéhez viszonyítva egyetlen másik állam sem adott otthont ilyen sok magyar embernek.

A magyar nép évtizedeken át őrizte a forradalom eszméit, mert csak ez adott erőt ahhoz, hogy hihessenek abban, lehet még szabad az ország és egységes a nemzet – hangsúlyozta Varga Mihály. 

Azt mondta: a magyarok, akik 1989-90-ben vetették le végleg a kommunizmus igáját, amikor 1956-ra emlékeznek, a jövőre is gondolnak. 

Arra a független országra, amelynek polgárai biztonságban élnek, amely maga dönt sorsáról, és az emberek munkájának köszönhetően a legfejlettebb országok közé emelkedik – tette hozzá a miniszter.

Nem csak az ’56-os forradalom idején segítette Svájc hazánkat – hívta fel a figyelmet Varga Mihály. 

Amikor a rendszerváltozáskor Magyarország végérvényesen elindult az európai demokráciák útján, Svájc számos ponton támogatta, hogy demokratikus rendszere kialakuljon, gazdasága egészséges szerkezetűvé váljon – közölte a miniszter, kiemelve, hogy ez a segítő szándék ma már az Európai Unió viszonyaihoz alkalmazkodásban is segíti Magyarországot.

A miniszter megköszönte, hogy Svájcban megértik és megértetik a külvilággal Magyarország egyediségét, illetve az európai színességben is megőrzendő értékeit, amelyek között – mint mondta – első helyen áll 1956 szelleme, a szabadság utáni vágy.