A magyar uniós elnökség különleges uniós politikai helyzetben lép hivatalba

A miniszter – aki augusztus 1-től tölti be a tárcavezetői posztot – a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) Válságok kora címmel rendezett pódiumbeszélgetésén azt mondta: a magyar uniós elnökség különleges uniós politikai helyzetben lép hivatalba.

Rámutatott: európai parlamenti választások után lesznek, a magyar elnökség időszakát az intézményi átmenet határozza meg. Ez széles lehetőségeket kínál ahhoz, hogy az elkövetkező intézményi és politikai ciklusnak a prioritásait alakíthassa Magyarország olyan módon, hogy a magyar érdekek és prioritások is megjelenjenek – fejtette ki.

Bóka János azt mondta, mindezt egy neutrális, lojálisan együttműködő elnökség szerepében eljárva valósítaná meg Magyarország.

Rámutatott: kiemelt jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy az Európai Unió a globálisan csökkenő versenyképességét valamilyen módon helyre tudja állítani, meg tudja erősíteni.

Ennek számos tematikus eleme van – folytatta, hozzátéve: ilyennek tekintik az unió kohéziós politikáját, a regionális gazdasági felzárkóztatás politikáját. Ezt európai uniós sikertörténetként értékelte, és aláhúzta: a kohéziós politika és a versenyképesség nem ellentétei, hanem segítői egymásnak.

Tervezik elvégezni a kohéziós politika félidei felülvizsgálatát, és azt szeretnék, hogy az unió kohéziós politikája a következő hétéves költségvetési ciklusban is – a jelenlegi szerződéses célok mentén – meghatározó eleme legyen a szervezet tevékenységének.

Szeretnék folytatni az unió migrációs politikájával kapcsolatos azon törekvéseket, amelyek konszenzust élveznek. Ilyennek tekintik a külső határok megerősített védelmét, a harmadik országokkal való együttműködést, annak érdekében, hogy a migrációs nyomást kezelni lehessen, valamint a migráció okainak kezelését – hangsúlyozta Bóka János.

Előrelépést érne el a bővítési folyamatban is, azt szeretnék, hogy minden egyes tagjelölt és potenciális tagjelölt esetében legyen érdemi haladás – jelezte.

A demográfiai kihívások kezelését szintén fontos kérdésnek tartotta a leendő miniszter, aki azon lépésekben lehetségesnek tartotta a koordinációt, amelyek közös érdekbe tartoznak.

Bóka János beszélt arról is: az uniós intézmények számára minden egyes válság, ami a szervezeten belül vagy azt érintően keletkezik, esély arra, hogy az európai integráció föderatív elemeit erősítsék. Az európai integráció folyamatában az egyre erősödő és egyre szélesebb körre kiterjedő uniós jogalkotás és egyre szigorúbb koordinációs mechanizmusok a tagállamokat lépésről lépésre megfosztják azoktól az eszközöktől, amelyek képessé teszik őket a válságok önálló kezelésére. Ezt látják a gazdaságpolitikában, a migrációs és menekültügyi szabályozás területén – jegyezte meg.

Rámutatott: azt nem lehet mondani, hogy az unió sikeres volt a gazdasági válság vagy a Covid-járvány kezelésében, de azt igen, hogy a válságkezelés során újabb és újabb hatáskörök, erőforrások kerültek uniós szintre, amelyek korábban nem ott voltak.

A leendő miniszter a nyugat-balkáni bővítésről azt mondta: az Európai Unió saját geostratégiai, biztonsági és gazdasági érdekei ellen cselekszik, amikor ezen országok csatlakozását lassítja, nem kezeli politikai prioritásként, és ellentmondásos jelzéseket küld a régióba. Ennek kizárólag politikai – egyes tagállamoknál belpolitikai – okait látta.

Sztáray Péter, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára Európa jövőjét illetően rámutatott: az európai biztonsági architektúra, amely 1975 után épült ki, a hatékony multilateralizmus, amelyről nemzetközi fórumokon sokat hallani, összeomlott. A válságkezelés nem nemzetközi szervezetekben zajlik közösen, hanem külön-külön. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet gyakorlatilag megbénult a háború kezdete óta, nincs olyan döntéshozatali mechanizmus, ahol az érintett felek együtt tudnának megvitatni kérdéseket.

A háború egyik eredményeként jelölte meg ugyanakkor, hogy a NATO elkezdte magát komolyan venni.

A Krím annektálásával elindult, az orosz-ukrán háborúval folytatódott és fokozódott az a folyamat, amely a NATO keleti szárnyának rendkívüli megerősítését eredményezte – fejtette ki.

Emlékeztetett: Svédország és Finnország esetében a magyar hozzáállás kezdettől támogató volt. A szövetségesi kapcsolat nagyon közeli bizalmi kapcsolat, és azt tapasztalták, hogy a két ország folyamatosan és aktívan fellép a nemzetközi szervezetekben Magyarországgal szemben. Ezek után felmerül a kérdés, jó-e nekünk két ilyen szövetséges. Finnországnál volt egyfajta érzékenység az elmúlt egy évben arra, mi a magyar álláspont, a svédeknél ezt nem tapasztalják. Egyértelmű katonai érdeknek tartotta a csatlakozást, de egyelőre kivárnak, politikai téren valamilyen gesztusra szükség van – jelezte.

 Benkő Levente, Magyarország korábbi izraeli nagykövete azt mondta: az Ukrajna keltette tektonikus mozgások a Közel-Keleten is érezhetőek. Rámutatott: az izraeli álláspont nagyon hasonló a magyarhoz, elítélik az orosz agressziót, szolidárisak Ukrajnával, és komoly humanitárius segélyakciót indítottak. Ugyanakkor minden alkalommal rögzítik: az ukrán érdekek nem sorolhatók az izraeli érdekek elé. Kitartó európai és amerikai nyomás ellenére sem hajlandóak proaktív szerepet vállalni a fegyverszállításokban. Szempontként jelenik meg az izraeli fél oldaláról, hogy nem szeretnék a haditechnikájukat orosz vagy iráni kézben látni néhány hónap elteltével, az oda szállított fegyverek egy része ugyanis nem biztos, hogy a rendeltetési helyére kerül.