A magyar vállalások megfelelő teljesítése képes az EU aggályainak eloszlatására
Az Európai Bizottság úgy véli, ha az unió aggályainak eloszlatására bevezetni tervezett intézkedéseket helyesen, maradéktalanul és hatékonyan hajtja végre Magyarország, akkor azok képesek a szóban forgó problémák megoldására – jelentette ki az Európai Bizottság igazságügyi biztosa Strasbourgban hétfőn.
Didier Reynders, az Európai Parlament plenáris ülésének a feltételességi rendelet és a helyreállítási alap forrásainak lehívását lehetővé tévő magyar terv értékeléséről folytatott vitáján hangsúlyozta, az Európai Bizottság célja, hogy az unió költségvetése többé ne kerüljön veszélybe Magyarországon. „Reméljük, hogy ezt a megfelelő magyarországi reformokkal mihamarabb elérjük” – fogalmazott.
Kijelentette, a feltételességi rendelet alkalmazásával az Európai Bizottság célja a jogállamság helyzetének javítása és a megerősítése Magyarországon. Szavai szerint az uniós bizottság jóhiszeműen, de határozottan alkalmazza a rendelkezésére álló eszközöket a jogállamiság magyarországi színvonalának emelésére és helyzetének javítására. A brüsszeli testület továbbra is figyelemmel kíséri magyar kötelezettségvállalások jogi és gyakorlati végrehajtását – szögezte le.
„Addig nem engedünk, amíg meg nem győződünk arról, hogy az EU költségvetésének védelme biztosított” – fogalmazott.
A koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar tervvel kapcsolatban az uniós biztos azt mondta: a brüsszeli testület számos előremutató megbeszélést folytatott Magyarországgal. Az elmúlt hónapokban a legtöbb kérdésben előrehaladást sikerült elérni. „Most arra törekszünk, hogy a lehető leghamarabb befejezzük a magyar terv értékelését” – tette hozzá az uniós biztos.
Deutsch Tamás, a Fidesz európai parlamenti (EP-) képviselője a vita során elmondott felszólalásában „beteges politikai elvakultságnak” nevezte, hogy az EP a világjárvány, a gazdasági válság, az orosz-ukrán háború, az energiaválság idején is „Magyarország gyalázásával múlatja az időt”. Közölte: a kondicionalitási eljárásban nincs jogköre az Európai Parlamentnek. „Önöknek nem osztottak lapot. Amit csinálnak, az szabálytalan” – fogalmazott.
Kijelentette továbbá: minden jel arra mutat, hogy a magyarok ellen folytatott politikai háborút a baloldal elveszti, ugyanis – mint mondta – lesz megállapodás az Európai Bizottság és Magyarország között.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz EP-képviselője beszédében kijelentette, noha a hétfői vita kezdeményezői „a jogállamiság őrének szerepében tetszelegnek”, valójában a szabadság legfőbb ellenségeivé váltak.
Intoleránsak, agresszívek, kioktatók és lekezelők, semmibe veszik az emberek döntését és akaratát. Nem tudják megbocsájtani, hogy a magyarok, és egyre többen mások is Európában, nem kérnek az általuk képviselt politikájából, nem kérnek az életidegen, veszélyes javaslataikból.
Kijelentette: minden vád, amivel Magyarországot évek óta támadják, csak ócska hazugság. Cinikus eszköz a Daniel Freund, Katarina Barley és Petri Sarvamaa-féle rögeszmés politikai bohócok kezében – mondta.
„Maguk azt akarják, hogy a magyar emberek egy fillér uniós támogatást se kapjanak. Elutasítjuk ezt a szégyenletes zsarolást. Maguk lábbal tiporják az európai együttműködés alapjait” – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Hölvényi György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, amikor a magyar kormány és az Európai Bizottság egy konstruktív párbeszéd végéhez közeledik, a megegyezés küszöbén az Európai Parlament „egy újabb rohamot indít” Magyarországgal szemben.
„Hiába mondják, hogy egy kormányt támadnak. Döntéseikkel egy országot és annak közel 10 millió lakosát hozzák lehetetlen helyzetbe” – fogalmazott a kereszténydemokrata EP-képviselő.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a magyar vállalások „szemfényvesztésnek” számítanak, kizárólag az Európai Bizottság „átverését” szolgálják. Egy intézkedésre lenne szükség: csatlakozni az Európai Ügyészséghez – mondta. Véleménye szerint ez szavatolná egyedül, hogy az európai pénzek a magyar emberekhez, kisvállalkozásokhoz és az önkormányzatokhoz jussanak.
Cseh Katalin, a Momentum Mozgalom EP-képviselője felszólalásában azt mondta, a magyar rendszernek olyan hiányosságai vannak, amelyeket akármely újonnan létrehozott hatóság sem tud megváltoztatni. Szavai szerint történelmi esély van annak megakadályozására, hogy „Magyarország egy teljesen tekintélyelvű útra térjen”. Nem csak az Európai Unió, hanem a magyar emberek pénzügyi érdekei is kockán forognak – tette hozzá Cseh Katalin.
Ujhelyi István szocialista EP-képviselő beszédében azt mondta: tény, hogy az uniós támogatások járnak Magyarországnak, ahogy és tény azt is, hogy a forrásokat az Orbán-rendszer „korrupt, útonálló, zsaroló, agresszív politikája” miatt nem kapja meg Magyarország. Szavai szerint az uniós támogatás akkor fog megérkezni a magyar családokhoz és a magyar gazdasághoz, ha az Orbán-kormány hajlandó a változtatásra.
