A magyarok ellenzik az energiaszankciókat
A magyarok szerint veszélyesek az energiaszankciók Európára – derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb kutatásából. Kétharmados többség (66 százalék) gondolja úgy, hogy Európának jobban ártanak a szankciók, mint Oroszországnak, s az energiapiacot érintő szankciókkal sem értenek egyet.
Az uniós vezetők 2022 márciusában még úgy állapodtak meg az Oroszországgal szembeni szankciókról, hogy azok nem érintették az energiahordozók területét. Azóta Brüsszel már szankciót vetett ki az Európába érkező orosz kőolajra, illetve egyesek – többek között Soros György – is támogatják a gázembargó ötletét. Különösen a tél közeledtével meghatározó kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok erről a brüsszeli fordulatról.
A magyar szavazók döntő többsége szerint nem hatékony az uniós szankciós politika, ugyanis Európa jobban megszenvedi annak következményeit, mint Oroszország. A választók kétharmados többsége (66 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy Európának jobban ártanak a szankciók, mint Oroszországnak. A kijelentéssel csupán a választók egyötöde (22 százalék) nem értett egyet.
Hasonlóan sarkos véleménye van a magyaroknak az energiapiacot érintő szankciókról. Azzal az állítással, hogy „hiba lenne szankciót kivetni az orosz gáz behozatalára”, a választók 62 százaléka ért egyet, 25 százalékuk pedig elvetné ezt az ötletet. Az egyet nem értők magas aránya nem meglepő, miután a rezsicsökkentést veszélyeztető lépésről lenne szó.
Mindamellett, hogy a magyar kormány meghosszabbította a benzinárstopot december 31-ig, a növekvő üzemanyagár érezhető az árak emelkedésében. Az olajembargót a magyarok 58 százaléka helyteleníti, s kevesebb mint fele annyian gondolják (27 százalék) helyes döntésnek. A magyarokat aktívan foglalkoztatja a szankciók jövője, mindhárom felvetés esetében viszonylag alacsony volt azok aránya, akik nem tudtak véleményt formálni a kérdésben (12-15 százalék).