A magyar lakosság elutasítja az Európai Parlamentnek a közös uniós menekültügyi rendszer reformjára vonatkozó javaslatát – derül ki a Századvég Alapítvány közvélemény-kutatásából.


Fotó: ShutterStock.com, illusztráció

A felmérés eredményeit összegző, az MTI-hez eljuttatott közleményben felidézték, hogy az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága október 19-én megszavazta a közös uniós menekültügyi rendszerről szóló dublini szabályozás reformtervezetét, amely a menekültügyi kérelmek gyorsabb elbírálására és szolidaritási alapon a felelősség tagállamok közötti kiegyensúlyozottabb megosztására irányul.
    
Úgy fogalmaztak, hogy a voksolás „összességében és egyes elemeiben is heves vitát váltott ki mind az európai, mind pedig a hazai közbeszédben”. A közvélemény-kutatás az ügy ismertségét, valamint a javaslat egyes elemeinek megítélését vizsgálta a felnőtt korú magyar lakosság körében.
    
A magyarok 71 százaléka értesült arról, hogy az EP szakbizottsága szavazott a közös uniós menekültügyi rendszer reformját célzó javaslatról, vagyis az ügy ismertsége kifejezetten magasnak mondható. A javaslat tartalmával kapcsolatban viszont az egyértelmű elutasítottság jellemző – hangsúlyozták.
    
„A három vizsgált elemet hasonló arányban támogatták vagy utasították el” – írták. A válaszadók 70 százaléka nem értett egyet azzal, hogy az EP álláspontja szerint az Európába érkező valamennyi menedékkérelmezőt szét kellene osztani a tagállamok között, és csupán 22 százalék támogatta a javaslatot.
    
A megkérdezettek csaknem háromnegyede (73 százaléka) utasította el, és csupán 20 százaléka támogatta azt az elképzelést, hogy a jövőben a menedékkérelmező bizonyos feltételek teljesülése esetén maga választhassa meg a fogadó országot.
    
Hasonlóan nagy arányú, 73 százalékos elutasítottságot (és mindössze 19 százalékos támogatottságot) tapasztaltak annál a javaslatnál, amelynek lényege, hogy a kötelezettségeiket nem teljesítő tagállamok csak korlátozottan férhessenek hozzá bizonyos uniós forrásokhoz.
    
A Századvég telefonos, kérdőíves közvélemény-kutatását október 21-25. között végezték, ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőttet kerestek fel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna – olvasható a közleményben.

(MTI)