A magyarok több mint kétharmada elutasítja a külföldi kampányfinanszírozást
A választókorú magyarok 68 százaléka, de még a baloldali szimpatizánsok közel fele sem tartja elfogadhatónak azt, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák, aláásva ezzel Magyarország szuverenitását – derül ki az Alapjogokért Központ országosan reprezentatív közvélemény-kutatásából.
Mint ismert, közel 4 milliárd forintnak megfelelő külföldi támogatás talált gazdára a 2022-es országgyűlési választás előtt, alatt és után a magyarországi baloldalhoz köthető szervezeteknél, akik – teljesítve a finanszírozók elvárásait – a magyar nemzeti érdekkel ellentétes programot képviseltek: a béke helyett a szomszédban dúló háború eszkalálódását, a gyermekek védelme helyett a genderideológia terjesztését, a migráció megállításával szemben az illegális bevándorlók beengedését szorgalmazták. Az Országgyűlés kormánypárti javaslatra éppen ezért egy új szuverenitásvédelmi törvénycsomagot fogadhat el a közeljövőben, amely az eddigieknél is szigorúbban lép fel a külföldi befolyásszerzéssel és politikai korrupcióval szemben.
Magyarország önrendelkezése a népakaratból fakad, amihez az ország mindig is ragaszkodott.
Az Alapjogokért Központ korábbi, 2023 nyarán végzett kutatása igazolta, hogy a magyarok döntő többsége ellenzi a külföldről érkező, illegális kampányfinanszírozást. Akkor a válaszadók 63 százaléka helyezkedett erre az álláspontra. A 2023-as év végére azonban a baloldal egyre mélyebbre csúszott a pártfinanszírozási botrányban: az Állami Számvevőszék első körben illegális támogatásnak minősített 260 millió forintot, amit büntetésként a közös listát, miniszterelnök-jelöltet és egyéni képviselőket állító baloldali pártoknak vissza kell fizetniük.
Az Alapjogokért Központ friss felmérése szerint nyár óta tovább nőtt az törvénytelen támogatásokat és külföldi befolyásszerzési kísérleteket elutasítók aránya: a magyar választóknak már több mint kétharmada (68 százaléka), de még a baloldali szavazók 40 százaléka is elfogadhatatlannak tartja, ha a hazai pártok és politikusok kampányait közvetlenül vagy közvetve külföldről finanszírozzák. Az idegenkedésre minden okuk meg is van, hiszen a hazai ellenzék – vaskos dollárkötegekkel a markában – vészjósló áthallásokkal ismételgeti a nemzetközi liberálisok mantráit, legyen szó az amerikai Demokratákról, akik rendületlenül támogatják az ukrán-orosz háború folytatását, vagy a brüsszeli liberálisokról, akik az általuk okozott válság közepén a rezsivédelem, az extraprofitadó és a kamatstop eltörlését migránskvóták bevezetésével „fejelnék” meg.
Történelmi tapasztalat, hogy Magyarország számára a szabadság sohasem kívülről érkezett, hanem mindig belülről, a nemzetnek pedig meg kellett védenie azt a külső hatalmaktól – nincs ez most sem másként. Az Országgyűlés által tárgyalt szuverenitásvédelmi törvényjavaslat így a magyarok elvárásaival összhangban mutathat fel stoptáblát a külföldi befolyásszerzés és politikai korrupció előtt.
Módszertan: Az Alapjogokért Központ közvélemény-kutatása 2023. november 27-30. között telefonos adatfelvétellel, CATI-módszerrel készült. Az 1000 fős minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra. A statisztikai mintavételből adódó elkerülhetetlen ingadozások nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint a KSH adatai alapján kerültek kiegyenlítésre. Azokban az esetekben, ahol minden megkérdezett válaszolt a kérdésre, 95 százalékos megbízhatósággal mondhatjuk, hogy a becslések maximum 3,16 százalékkal térnek el a teljes sokaságra jellemző értéktől.
