A magyarok többsége ellenzi a külföldi kampánytámogatásokat
A magyarok 57 százaléka szerint szigorúbb jogszabályokra van szükség nemcsak a pártokra, de a kampányban résztvevő minden szervezetre vonatkozóan – derül ki a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásából. A rendszerváltás óta történt legnagyobb kampányfinanszírozási botrány a szigorítás szükségéről győzte meg nemcsak a kormánypárti (65 százalék), de a kormánykritikus szavazókat (43 százalék) is. A magyarok nem látnak nagy különbséget a különböző országokból érkező adományok között, a többség sehonnan nem tartja elfogadhatónak azokat (56 százalék) a pártokhoz köthető szervezetek számára választási kampányban.
A magyar pártok a választási kampányhoz állami támogatást kapnak: tavaly a kormánypárti szövetség és az ellenzéki koalíció egyaránt 812 millió forintot kapott választási listája és egyéni jelöltjei után. A jelenlegi jogszabályok szerint a pártok ezen felül csak magyar magánszemélyektől gyűjthetnek támogatást. Egy évvel ezelőtt az ellenzéki pártokhoz köthető háttérszervezetek amerikai és svájci forrásból több mint 4 milliárd forint, valószínűsíthetően kampánycélú támogatásban részesültek, ami az állami támogatás ötszörösét jelenti. A baloldal kétes kampányfinanszírozási ügyeivel egyidőben még az Európai Bizottság is egy olyan jogszabályon dolgozik, amely a jövőben „külföldi ügynökké” nyilváníthatja azokat a szervezeteket, amelyek az unión kívülről kapnak finanszírozást. A Nézőpont Intézet arra volt kíváncsi, hogy a magyarok mit gondolnak a külföldről származó kampánypénzek hazai szabályozásáról.
A magyarok többsége (57 százalék) szerint szigorúbb jogszabályokra van szükség a kampányokban résztvevő minden szervezetre vonatkozóan, s mindössze negyedük (24 százalék) gondolja úgy, hogy elengedő a jelenlegi szabályozás.
A rendszerváltás óta történt legnagyobb kampányfinanszírozási botrány nemcsak a kormánypárti (65 százalék), de a baloldali szavazók (43 százalék) többségét is a szigorítás szükségességéről győzte meg. A Fidesz-szavazóknak mindössze ötöde (19 százalék), az ellenzékieknek mindössze harmada (34 százalék) gondolja úgy, hogy nincs szükség szigorításra. Valamennyi társadalmi csoportban többségben vannak azok, akik szerint szigorúbb jogszabályokra lenne szükség, még az általában a kormányétól eltérő állásponton lévő felsőfokú végzettségűek (48 százalék) és a budapestiek (51 százalék) többsége szerint sem elég szigorú a mostani szabályozás.
Arra a kérdésre, hogy mely országból jövő támogatás fogadható el választási kampányban pártokhoz köthető szervezetek számára, a választók többsége (56 százalék) azt felelte, hogy semmilyen külföldi támogatás sem elfogadható. Tízből egyaránt nyolc-nyolc magyar szavazó (77-77 százalék) szerint nem elfogadható, ha egyes, pártokhoz köthető szervezetek orosz vagy kínai támogatásban részesülnek, tízből heten ellenzik az amerikai támogatásokat (71 százalék), és tízből hatan (59 százalék) az EU-ból érkező támogatásokat sem tartják elfogadhatónak a választási kampányokban. Ellenben mindössze minden negyedik magyar (27 százalék) tartja elfogadhatónak az Európai Unión belülről érkező támogatásokat, mindössze minden hetedik (15 százalék) az Egyesült Államokból érkező kampánypénzeket, és csak minden tizedik a Kínából és az Oroszországból érkező támogatásokat (9-9 százalék) a pártokhoz köthető szervezetek számára.
Módszertan
A Nézőpont Intézet közvélemény-kutatása március 6. és 8. között 1000 fő telefonos megkérdezésével készült. A minta minden kutatás esetében reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint. 1000 fős mintanagyság és 95 százalékos megbízhatósági szint esetén a mintavételi hiba ± 3,16 százalék. Bázis = magyar választók, a választási részvételüket biztosra ígérő válaszadók.