A magyarok többsége nem bízik a közösségi oldalakban
A koronavírus által előidézett rendkívüli helyzetben kiemelt jelentősége van a hiteles és pontos tájékoztatásnak. Tekintettel arra, hogy az elmúlt időszakban több álhír illetve konteó is megjelent különböző médiafelületeken a járvány terjedésével és annak kezelésével összefüggésben, a Századvég megvizsgálta az egyes sajtóorgánumokba, közösségi oldalakba és egyéb információforrásokba vetett lakossági bizalom kérdését, valamint több konkrét álhír megítélését a magyarok körében.
Az elmúlt hónapokban – hazai politikai szereplők és külföldről finanszírozott NGO-k tevékenységének köszönhetően – két álhír is komoly nemzetközi visszhangot kapott Magyarország veszélyhelyzeti intézkedéseivel kapcsolatban: ezek a konteók a kormánykritikus újságírók bebörtönzéséről, továbbá az Országgyűlés működésének felfüggesztéséről szóltak. A felmérés kimutatta, hogy az előbbi állítás a megkérdezettek kétharmada (66 százaléka), míg az utóbbi felvetés a válaszadók 65 százaléka szerint nem felel meg a valóságnak. Ezzel szemben mindössze a lakosság 23, illetve 24 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon fennáll a kockázata a kormányzatot kritizáló újságírók bebörtönzésének, továbbá az Országgyűlés tevékenysége a járvány kezdetekor felfüggesztésre került. Megállapítható tehát, hogy az említett két hamis hírt a válaszadók túlnyomó többsége nem találta hitelesnek, ami azzal magyarázható, hogy a lakosság összességében kritikusan viszonyul az álhírekhez illetve konteókhoz, és – felismerve ezek jellegzetes vonásait – képes megkülönböztetni őket a valós hírektől.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a válaszadók több mint kétharmada (67 százaléka) úgy látja: hazánkban érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága, az ellenzéki médiumok szabadon fogalmazhatnak meg kritikát a kormányzattal szemben, míg 29 százalékuk ezzel nem ért egyet.
Kijelenthető, hogy a magyarok az operatív törzs és a koronavirus.gov.hu tájékoztatásában bíznak a leginkább: a megkérdezettek 68 százaléka tartja megbízhatónak az említett hírforrásokat, és pusztán a 24 százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. A televíziós híradások esetében ez az arány 58, illetve 33 százalék. Érdekesség, hogy az internetes híranyagok megítélése érezhetően negatívabb a lakosság körében: az online hírportálok és a közösségi oldalak tájékoztatását a válaszadók 47, illetve 21 százaléka tartja hihetőnek, ezzel szemben a 32, illetve 58 százalékuk nem ad hitelt az ott megjelenő információknak. A megkérdezettek különösen kritikusak a Facebookon megjelenő hírekkel kapcsolatban: a 64 százalékuk nem bízik a szóban forgó közösségi oldalon terjedő állításokban, és mindössze a 15 százalékuk tekinti az említett platformot hiteles hírforrásnak.
