A magyarok továbbra is nemet mondanak a kötelező betelepítési kvótákra
Napra pontosan hét évvel ezelőtt, 2016. október 2-án a magyar választópolgárok országos népszavazáson mondhatták el véleményüket Brüsszel azon tervéről, amely kvóták szerint osztotta volna szét az Európába áramló illegális bevándorlók tömegeit.
A kötelező betelepítési kvótákról szóló országos referendum korábban nem látott egységet teremtett a politikailag aktív szavazók körében: a kényszerbetelepítés koncepcióját az érvényes szavazatot leadó magyarok 98,36 százaléka utasította el, nemzeti egyetértési pontot létrehozva, vagyis többen szavaztak a kvóták ellen (3 362 224 fő), mint ahányan 2003-ban Magyarország EU-hoz történő csatlakozását támogatták (3 056 027 fő) – emlékeztet az Alapjogokért Központ.
A 2016-os népszavazás óta eltelt idő igazolta, hogy Brüsszel akkori koncepciója működésképtelen és a tagállamok támogatását sem élvezi. Magyarországon a baloldali pártok voltak azok, amelyek a migrációs válság kitörésének pillanatától a befogadást támogatták és a határvédelmi intézkedéseket támadták. 2016 őszén a magyarok nekik is üzentek: egy olyan döntést hozhattak meg, mely jelentősen hozzájárult az ország biztonságának megerősítéséhez, ráadásul pártpolitikai táborokon átívelő egyetértés mellett. A magyarok egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg: fizikai határzárat emeltek az illegális bevándorlás megfékezése érdekében, majd jogi értelemben is lépéseket tettek a magyar nemzeti érdek hatékony képviseletéért. Mindezt végre a józan ész szavára nyitott európaiak is meghallották. Mint ismert, Lengyelországban is hasonló népszavazást fognak tartani az országgyűlési választásokkal egyidőben nemsokára, ahol arra a kérdésre keresik a választ, hogy „Támogatja-e a Közel-Keletről és Afrikából érkező illegális bevándorlók ezreinek befogadását az európai bürokrácia által előírt kényszerbetelepítési mechanizmusnak megfelelően?” A felmérések szerint a lengyelek döntő többsége, 67-76 százaléka ellenzi az ötletet. Franciaországban pedig a Nemzeti Tömörülés vetette fel a referendum kezdeményezésének lehetőségét – írják.
Mindez azt mutatja, hogy Európa közvéleménye is ébredni látszik. A Századvég Európa Projekt-kutatásának adatai szerint a Közösség állampolgárainak négyötöde egyértelműen aggasztónak tartja az illegális bevándorlók beáramlását, ráadásul az Unió minden régiójára igaz, hogy a lakosság többsége úgy véli: Európának meg kell őriznie keresztény kultúráját, hagyományait. Hazánkat tekintve a Nézőpont Intézet kimutatta, hogy a magyarok 77 százaléka továbbra is ellenzi, hogy az Európai Unió bevándorlókat küldjön Magyarország területére.
Ennek ellenére az új elemekkel kiegészített migrációs paktum továbbra is a kvótákkal történő, kötelező elosztást erőlteti. Azért, mert Brüsszel és az Unió vezető tagországaiban hatalmon lévő migránspárti erők semmit sem tanultak az elmúlt hét évből és nem hallották meg az európai emberek szavát. 2022-ben mintegy 330 ezer illegális határátlépést észleltek az Európai Unió külső határain. Ez a legmagasabb adat 2016 óta, és 64 százalékos növekedést mutat a 2021-es évhez képest. Idén újabb drasztikus emelkedés várható. 2023-ban a meghiúsított illegális határátlépési kísérletek száma Magyarországon elérte a 130 ezret, Olaszországot pedig látványosan elárasztották a migránsok. Mindeközben Brüsszel, Párizs és Berlin – ahelyett, hogy az illegális bevándorlók által okozott erőszakhullám leküzdésén munkálkodna – ismét felelevenítette a kvótákat az európai migránspaktum formájában, és azon töri a fejét, hogyan terhelhetné át a bajt azokra a tagállamokra, akik mindezidáig sikeresen megvédték magukat.
A tömeges, illegális bevándorlás nem csupán európai probléma, a teljes nyugati civilizációt mérgezi. A radikálisan balra tolódott Biden-adminisztráció – túl azon, hogy semmit nem tesz az USA déli határainak védelméért – látszólag szándékosan gerjeszti az újkori népvándorlást világszerte, hiszen az ukrajnai lokális háború gazdasági következményeit globális szintre emelte azáltal, hogy a szankciós politika erőltetésével széttöredezte a – pandémia miatt amúgy is meggyengült – globális ellátási láncokat.
Az egyre súlyosbodó válság közepette az Alapjogokért Központ összefogott az America First Policy Institute elemzőivel (AFPI) egy olyan szakpolitikai tanulmány elkészítése érdekében, amely a tömeges bevándorlás okainak feltárását, a migráció támogatóinak leleplezését, az általuk használt eszközök bemutatását, a lehetséges megoldások és a tágabb politikai-ideológiai-kulturális háttér ismertetését tűzte ki célul. Mivel az AFPI-t Donald Trump kormányának volt tagjai hozták létre azzal a nem titkolt céllal, hogy előkészítsék a jogi, intellektuális és szakpolitikai táptalajt Trump elnök visszatéréséhez, illetve sikeres kormányzásához, bízhatunk abban, hogy a következő választások után a tanulmány – részben vagy egészben – a hivatalos washingtoni politika rangjára emelkedik – írja az Alapjogokért Központ.
Ehhez persze a korábbi elnök választási győzelme elengedhetetlen. Orbán Viktor Tucker Carlsonnak adott interjújában elmondta, hogy Donald Trump az, akire biztosan számíthatunk az ukrajnai béketeremtés kérdésében. Leszögezhetjük, hogy a tömeges migráció megállítása miatt is nagy szükség lenne a visszatérésére – zárul a közlemény.
