A magyarság a járvány után is újra tudja kezdeni az életét
A magyarság a mostaninál sokkal nagyobb nehézségeket is túlélt, és mindig újra tudta kezdeni, így most is így lesz – hangsúlyozta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára szombaton Zentán, a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepségén.
Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy 2021 az újrakezdés éve, így nem is találhattak volna jobb helyszínt a búzaszentelésre, mint Zentát, ahol a törökök elleni 1697-es csatát követően is újra tudták kezdeni az életet.
A búzaszentelés és a Magyarok Kenyere program kapcsán kiemelte: a kenyér fontos jelkép a magyarok számára, és azt kívánta, hogy „ez a szimbólum mindig legyen jelen az életünkben, és neki köszönhetően beszélhessünk közös magyar jövőről. Közös magyar jövő viszont csak akkor van, hogyha a járványt legyőzzük itt a Vajdaságban, Magyarországon, Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken, Muravidéken és Horvátországban is, ezért is kérek mindenkit, hogy regisztráljon, utána vegye fel az oltást annak érdekében, hogy a családtagok újra tudjanak találkozni egymással” – hangsúlyozta az államtitkár.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke
Szili Katalin miniszterelnöki megbízott
Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára
Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke
Potápi Árpád János államtitkár
Nagy József esperes-plébános (b2), Pásztor Béla diakónus (j2), Orosz Attila református lelkész, a Bácskai Egyházmegye esperese (b3) és Dolinszky Gábor evangélikus lelkész, püspökhelyettes (j) a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepségén
Potápi Árpád János kitért arra is, hogy a közös ünnepek és hagyományok különböztetik meg a magyarokat a környező népektől, és ezek sorába került be egy évtizede a Magyarok Kenyere program is, amely Magyarországon indult, de hamarosan csatlakozott hozzá a diaszpóra magyarsága is.
A nemzetpolitikai államtitkár rámutatott, hogy a magyar kormány politikájának, és a határon túli szervezeteknek köszönhetően olyan erős közösségek jöttek létre a Kárpát-medencében, amelyek a világjárvány ellenére is meg tudtak erősödni, és így megerősödve kerülnek ki ebből az időszakból.
Fremond Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke beszédében kitért arra, hogy száz évvel ezelőtt, amikor kijelölték Magyarország új határait, senki nem gondolta volna, hogy száz évvel később ezeken a területeken élnek majd még magyarok.
– Mi azonban száz év után is itt vagyunk, és együtt ünnepelünk. Mi ez, ha nem egy óriási sikertörténet? – hangsúlyozta. Rámutatott: abba, hogy a magyarság meg tudott maradni a déli végeken, a gazdatársadalomnak óriási szerepe volt és van.
– Örülünk annak, hogy a magyar kormány – különösen az elmúlt tíz évben – rendkívüli figyelmet fordít a határon túli magyarságra. Nem győzzük elégszer megköszönni a magyar kormánynak azt, amit értünk, határon túli magyarokért tett, tesz, és tenni fog, bízunk benne a jövőben is – emelte ki Fremond Árpád.
A szervezők képviseletében Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a Magyarok Kenyere program a karitatív munka mellett a szakmai együttműködéseknek, az információáramlásnak is közvetítőjévé vált a Kárpát-medencében, hiszen a tudásra egyetlen határon sem kell vámot fizetni.
Az ünnepi műsor végén a keresztény egyházak képviselői közösen szentelték meg az idei búzát annak érdekében, hogy bő termésre lehessen számítani az idei esztendőben is.
Az Ünnepségen részt vett mások mellett Szili Katalin miniszterelnöki megbízott, Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete és Nagy Miklós, a Vajdasági Agráregyesületek Szövetségének elnöke is.
