A második hullámra készülve

„Az első csatát megnyertük, az életet sikerült újraindítani, Magyarország az egyik legbiztonságosabb ország a világon, de meg kell akadályozni, hogy a vírust külföldről behurcoljuk” – jelentette be Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Miután a környező országokban szinte mindenhol növekednek a számok, ezért a kormány elrendelte a határellen­őrzés szigorítását, vörös, sárga és zöld kategóriába sorolva az államokat veszélyességük szerint. A sárga vagy vörös országból érkező magyar állampolgároknak ezután vizsgálaton kell átesniük, fertőzésgyanú esetén karanténba vonulniuk. Augusztus 1-től pedig az ilyen államokból hazatérőknek a tesztelés költségét maguknak kell viselniük, vagy vállalniuk kell a kéthetes karantént.

A piros jelzésű országokból érkező nem magyar állampolgárok nem léphetnek Magyarország területére, a sárga jelzésűekből érkező külföldiek esetében kötelező a 14 napos karantén, de ha az egészségügyi vizsgálat fertőzésgyanút jelez, visszafordítják őket a határon. A zöld országokból bárki szabadon beléphet.

Vörös kategóriába tartozik többek között Albánia, Bosznia, Koszovó, Észak-Macedónia és Ukrajna, valamint Ázsia és Afrika nagy része. Sárga kategóriába esik többek között Bulgária, Románia, Svédország, Nagy-Britannia, Oroszország, Szerbia, Japán, Kína, az USA. Horvátország, Németország, Olaszország a zöld kategóriában van. A besorolást hetente vizsgálják felül.

Mindenhol emelkedik a görbe

„Úgy ítélem meg, hogy a környezetünkben elindult a második hullám, vagy ha úgy tetszik, az első hullám második fázisa erősödött fel” – vonta le a környező országok adataiból a következtetést Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. A helyzet szerinte nagyon hasonlít a márciusi eleji állapotokhoz.

Romániában szombati bejelentés szerint 24 óra alatt 698 új koronavírus-fertőzöttet azonosítottak, ami újabb rekord (összehasonlításképpen: Magyarországon tíz alatt van a napi új esetek száma). A járvány terjedési ritmusa meghaladja az áprilisi, első tetőzéskor feljegyzett szintet, az ismert aktív koronavírus-fertőzöttek rekordja is mindennap megdől. A vírus leginkább Bukarestben és a fővárostól északra található megyékben, illetve az erdélyi Brassóban terjed.

Horvátországban is rekordot döntött az új koronavírussal fertőzöttek száma, pénteken 140 pozitív tesztet regisztráltak 24 óra alatt. Habár a magyarok egyelőre beutazhatnak és hazajöhetnek korlátozások nélkül, az ország zöld zónába való besorolása könnyen változhat. A horvát aktív esetek száma ma már jóval ezer fölött jár, noha június 22-én még csak 87 volt. A járványgörbe ugyanolyan meredeken emelkedik, mint tavasszal. A vírus főleg családi összejöveteleken terjed: esküvőkön, keresztelőkön és nyilvános rendezvényeken, ennek ellenére nem rendeltek el gyülekezési korlátozást.

Szlovéniában 24 óra alatt megkétszereződött az előző napi újabb esetek száma, illetve az elmúlt két hétben 36-ról 223-ra emelkedett az aktív fertőzöttek száma. A szlovén parlament elfogadta a Covid–19 kontaktuskövető alkalmazásról szóló törvényt, amely kötelezővé teszi az applikáció letöltését a karanténba vonultak számára. Horvátország a hónap végéig tervez bevezetni hasonló eszközt.

Szlovákiában egy hónappal azután, hogy bejelentették az egészségügyi vészhelyzet végét, a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása mellett döntöttek, miután egy nap alatt 53 új fertőzéses esetet regisztráltak, amire utoljára a karantén időszakában volt példa. Ukrajnában sok a fertőzött, de a vírus terjedése a jelek szerint lassulni kezdett, az országban június 26-án nőtt az esetszám a legnagyobb mértékben egy nap alatt, 1109-cel, azóta alacsonyabbak az adatok.

Szerbiában egy nap alatt 17 076-ról 17 342-re emelkedett az igazolt fertőzöttek száma. Így péntektől hétfőig ideiglenesen ismét bevezették a kijárási tilalmat a szerb fővárosban, illetve betiltották az öt főnél népesebb köztéri csoportosulásokat. Részben ennek hatására tüntetések kezdődtek.

Csehországban, Ausztriában, Bulgáriában, Koszovóban, Észak-Macedóniában, Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában is jelentős növekedés tapasztalható.

Védvonalak

Ez azt jelenti, hogy idő kérdése, és nálunk is hasonló tendencia indulhat meg. Erre készülve fontos kérdés az immunitás, illetve a kezelések bővülésének köre. Habár hivatalosan egyelőre nincs olyan személy a világon, aki minden kétséget kizáróan kétszer fertőződött volna meg a vírussal, ennek elvi lehetősége egyáltalán nem kizárt. Jelentős ugyanis azon fertőzöttek köre, akikben nem alakul ki hosszú távon védettség. Így a nyájimmunitás megjelenéséről – az oltáson kívül – a továbbiakban már teljesen értelmetlen beszélni.

– Sok emberen úgy megy keresztül a vírus, hogy a fertőzött szervezete el sem jut a tartós ellenanyag-termelésig – ad magyarázatot a jelenségre dr. Lacza Zsombor, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese. – Összesen öt sportág 29 korábban fertőzött élsportolóját teszteltük, és csak egyikük vérében tudtunk antitestet kimutatni. Meglepődtünk az eredményeken, azt hittük, azért esnek át könnyen a fertőzésen, mert azonnal termelnek sok ellenanyagot. De az immunrendszer több védelmi vonallal működik, és az ellenanyagok ezek között az utolsót jelentik. Az ő esetükben valószínűleg már az első-második védvonal sikerrel működött a torokban és a nyálkahártyában, így a többire nem volt szükség. Elképzelhető, hogy a gyerekeknél is ez a magyarázat a megbetegedések alacsony arányára.

Amiben reménykedhetünk

Lacza Zsombor ortopéd orvosként 15 éve kezdett vérplazma-terápiával foglalkozni, mivel az jó eredményekkel alkalmazható ízületi gyulladások, kopások kezelésére. Többedmagával most ő is részt vesz abban az országos, vérplazmával kapcsolatos kutatásban, amelyben több minisztérium, egyetem, kutatóhely és cég működik együtt. Eddig húsz koronavírusos beteget kezeltek a gyógyultak ellenanyagot tartalmazó vérplazmájával.

– Eddig 420 jelentkezőnk akadt, vagyis az összes gyógyult koronavírusos tíz százaléka – vázolja az adatokat Lacza Zsombor. – De sajnos csak a felétől vehettünk mintát, ugyanis például bizonyos alapbetegségek vagy egyes gyógyszerek szedése mellett nem adható vérplazma. A 220 tesztelt jelentkező közül pedig mindössze negyvennek a vérében volt ellenanyag. Folyamatosan kutatjuk, mi ennek az oka, de egyelőre nincsenek bizonyított elméleteink. Az biztos, hogy nincs összefüggés a tünetek erőssége és az ellenanyag magas aránya között. Volt olyan, akit nagyon megviselt a vírus, kórházba került, aztán meggyógyult, de egyáltalán nem fejlődött ki immunitása, akadt olyan is, akinek alig volt tünete, és mégis rengeteg ellenanyag volt a vérében. És a fordítottjára is láttunk példát.

Viszont a jó hír az, hogy eddig minden olyan betegnek jutott plazma, akinek a kezelőorvosa kért. Egyelőre csak azok kaphatnak ilyen terápiát, akik kórházba kerülnek súlyos tünetekkel, de még nincsenek lélegeztetőgépen. Tapasztalatok szerint ugyanis ekkor a leghatékonyabb ez a fajta kezelés. Mindenesetre így a számok alapján az igények és lehetőségek valószínűleg egy következő hullámban is fedni fogják egymást, miután – nagy vonalakban – a fertőzöttek egytizede jelentkezik plazmavételre, és azok egytizede tud ellenanyagot is adni, tehát a koronavíruson átesettek egy százalékának a vérplazmája vethető be. És épp a fertőzöttek egy százaléka szorul ilyen terápiára.

A lehetőségeket az önként jelentkezők számának növelésével lehet bővíteni, ezért egy következő hullámban célzottabb kampányt folytatnak majd ennek érdekében. Dolgoznak a kutatók kivonaton is, ami koncentráltan tartalmazná a szükséges ellenanyagot. Ez azonban már gyógyszerfejlesztés, vagyis egy évnél hamarabb nem várható a vakcina engedélyezése. Mivel az általános érvényű kijárási korlátozások hosszú távon tarthatatlanok, és nem érdekünk idáig eljutni, az egyéni védekezés szintjén érdemes sokat tenni a második hullám – vagy újabb fellángolás – kitolásáért. Nyaraljunk belföldön, hordjunk maszkot, mossunk kezet, kerüljük a tömeget. Miután a korlátozások feloldása kapcsán nőtt meg mindenhol az esetek száma, egyértelmű, hogy a kontaktusok számának lehetőség szerinti csökkentése a legjobb védekezés.