A második kör

– Családokért felelős miniszterként minden idők legnagyobb otthonteremtési programjára készül. Van már néhány olyan fejlemény, ami biztosnak látszik?

– Azt szeretnénk, hogy minél többen élhessenek a saját otthonukban, és a családok tisztességesen megélhessenek a munkájukból. Ezért is bővítjük az eddig is népszerű otthonteremtési programot. Ami biztos, hogy az új építésű ingatlanok áfáját januártól ismét lecsökkentjük 27-ről öt százalékra, sőt, ha a család felveszi a csokot, még ezt az ötszázaléknyi áfát is visszaigényelheti. Ez azt jelenti, hogy például egy nettó harmincmillió forintos ingatlan, aminek az ára eddig 38,1 millió forint volt az áfával együtt, január elsejétől 31,5 millióba fog kerülni, a csokot felvéve pedig az a másfél millió forint is visszaigényelhető. Azaz minimum 6,6, de akár 8,1 millió forintot is megtakaríthatnak a családok. Az a célunk, hogy könnyebben és olcsóbban lehessen építkezni, az új ingatlanoknak ne legyenek aránytalan terheik.

– Többször szó volt a háromgyerekes anyák szja-mentességéről, bevezetik várhatóan?

– Dolgozunk rajta.

– Milyen szempontok szerint alakul át a családvédelmi akcióterv?

– Nem átalakítjuk, hanem kibővítjük. A korábbi program minden eleme megmarad, de újabb lehetőségekkel egészül majd ki. Azt szeretnénk, hogy azok, akik ma albérletben élnek, saját otthonba költözhessenek. Magyarországon hagyományosan akkor érzik az emberek magukat biztonságban, ha van saját tulajdonuk, amit aztán a gyerekeik is örökölhetnek. A jövőben is kiemelten segítjük azokat, akik gyermeket vállalnak vagy már nevelnek. Az otthonteremtési programmal az építőipar is új lendületet kap, és ezen keresztül erősíti a gazdaságot, illetve munkahelyeket teremt. A családpolitika és a gazdaságpolitika kéz a kézben jár, egymást erősítik.

– Tehát több támogatásban részesülnek azok is, akiknek már vannak gyerekeik, és esetleg nem tudnak továbbia­kat vállalni? Az eddigi támogatások inkább a gyerekvállalás előtt állókra koncentráltak.

– Igen, eddig is voltak, és a jövőben is lesznek olyan lehetőségek, amelyek a már gyermeket nevelőkre vonatkoznak, akár az egygyerekes vagy az egyszülős családokra is.

– A házasságok fele általában válással végződik, habár az elmúlt tíz évben nőtt a házasságkötések száma, s közben csökkent a válásoké, mindenesetre számottevő a mozaikcsaládok és az egyedülálló szülők aránya. Mennyire tudja figyelembe venni a rendszer az ő helyzetüket?

– Álljunk meg egy pillanatra a házasságkötések és válások számánál! Nem pusztán arról van szó, hogy az utóbbi időben emelkedett a házasságkötések száma, hanem arról, hogy negyven éve nem kötöttek annyi házasságot, mint az utóbbi időszakban, s közben hatvanéves mélyponton van a válások száma. Még a koronavírus-járvánnyal sújtott idei évre is igaz, hogy több fiatal kötötte össze az életét, mint tavaly. A mozaik- és egyszülős családokat az eddigiekhez hasonlóan továbbra is támogatni fogjuk. Talán nem tudja mindenki, de a csok azoknak is jár, akik élettársként nevelik a gyerekeiket, és a támogatás a háztartásukban élő, korábbi kapcsolatokból származó gyerekekre is vonatkozik. Az egyedülálló szülők szintén felvehetik a csokot. A babaváró támogatás a házaspárokat célozza, de nem szükséges, hogy ez az első házasságuk legyen, vagy az első gyerekükre vonatkozzon.

– Mennyi segítséget kap jelenleg egy fiatal pár, szüksége van-e önerőre az otthonteremtéshez?

– Az egyetlen követelmény, hogy legalább az egyiküknek legyen munkaviszonya. Ettől nem tudunk, nem is szeretnénk eltekinteni. A babaváró támogatással tízmillió forint kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, amit bármire költhetnek, akár felújításra is. A második gyerek után ennek az összegnek a 30 százalékát engedjük el, a harmadik után pedig már az egészet, azaz akár a teljes tízmillió forintot. A fiatal pár felveheti a csokot is a tervezett gyerekekre, és ha azok megszületnek, ezt sem kell visszafizetniük. Ehhez még fel tudnak venni akár 15 millió forint kedvezményes kamatozású kölcsönt is, vagyis összesen 35 millió forinttal indulhatnak el, amiből már hozzá lehet jutni egy saját otthonhoz. A családok jelzáloghiteltartozás-elengedésre is jogosultak, a második gyermek születésekor egy, a harmadik érkezésekor négy, minden további gyermek születésekor újabb egy-egy millió­val csökkenti az állam a fennmaradó összeget. Ez azt jelenti, hogy az említett párnak három gyerek esetén csak tízmillió forintot kell visszafizetnie a 35 millióból. Ha több gyerek születik, még ennél is kevesebbet. A lakáshitel-elengedés lehetősége pedig azokra a családokra is vonatkozik, amelyekben már vannak gyerekek, így például, ha egy kétgyermekes családba megszületik a harmadik, illetve egy háromgyerekesbe a negyedik baba, akkor is igényelhetik a négymillió forint elengedését. A már gyereket nevelő családok is felvehetik a tizenötmillió forintos kamattámogatott lakáskölcsönt.

– Nehéz kiigazodni a rendszeren.

– Egy ilyen bőkezű, kiterjedt családtámogatási rendszer esetében ez előfordul. Célunk, hogy az eddigi elemek megtartása mellett az egyszerűsítés irányába haladjunk tovább. Érdemes felkeresni a csalad.hu honlapot, amelyen minden támogatási formáról részletesen és érthetően írunk. Számos juttatásról sokan nem tudnak, például arról, hogy a második gyermeküket szülő édesanyák kérvényezhetik a diákhitelük ötven százalékának elengedését, három gyermek esetén pedig a száz százalékát.

– Tíz év alatt a gyermekvállalási kedv húsz százalékkal emelkedett, a termékenységi arányszám a 2010-es 1,25-ös értékről 1,49-ra emelkedett 2019-re. A statisztikák impozánsak, de ez elég a népességfogyás megállításához? Milyen célszámot kell elérnünk?

– Nagyon egyszerű a képlet, két embernek legalább két gyereke kell szülessen ahhoz, hogy ne csökkenjen a népesség. Most átlagosan tíz családba tizenöt gyermek születik, a népességfogyás pedig közel négy évtizede folyamatos. Minden évben jóval többen halnak meg, mint amennyi kisbaba születik. Ezen a helyzeten nem lehet egyik pillanatról a másikra változtatni. Tíz év után valóban biztatóak az eredmények, jó látni, hogy egyre több fiatal alapít családot. Mi azt tudjuk ígérni, hogy aki ma, Magyarországon felelős módon vállal gyermeket, az számíthat ránk.

– A gyerekvállalásnál nem csak az anyagi szempontok játszanak szerepet. Sokan úgy érzik, hogy nem fér az életükbe még egy harmadik gyerek, nincs rá idő, energia. Tehet valamit az állam ebben a kérdésben?

– A gyermekvállalás az egyik legszemélyesebb döntés. Nem lehet, nem is szabad az államnak beleszólnia. Segíteni abban tudunk, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás egymást erősítő, és ne egymást kizáró tényező legyen. Ennek egyik eszköze a bölcsődeépítés. 2022-re célként tűztük ki a 70 ezer bölcsődei férőhely létrehozását, az ötvenezret már meghaladtuk, ami másfélszeres emelkedés 2010-hez képest, miközben ma kétszer annyi településen van bölcsőde. Jó látni, amikor egy néhány száz lakosú település bölcsődét épít. Ez azt üzeni, hogy élnek ott kisgyerekek, a szülők pedig dolgoznak, azaz vannak gyermekek, és van munka is. Jó lenne, ha a munkahelyi bölcsődék is gyarapodnának, erre még nagyobb súlyt fektetünk a következő időszakban. A szülő napközben közel lehet a gyermekéhez, együtt mehetnek reggel a munkába, majd délután haza, az anya akár már a szoptatási időszak alatt is elkezdhet dolgozni, ha szeretne. A férjemmel mi is három gyermeket nevelünk, egyikük járt is bölcsődébe, tudom, milyen nehéz, amikor az embernek a hivatása is fontos, miközben szeretne jó anya is lenni, és akkor nyugszik meg, ha a gyereke biztonságban van, és jól érzi magát, ameddig ő a munkáját végzi. De az is egy segítség, hogy immár a gyermeket vállaló, nappali tagozatos felsőoktatásban részt vevő hallgatók is kaphatnak gyedet két évig, azután pedig gyest. Az is előfordul, hogy a még nem nyugdíjas nagyszülők szívesen vállalnának nagyobb részt az unokák körüli feladatokból, amíg a szülők dolgoznak. Ezt segítjük például a nagyszülői gyeddel vagy a Nők40 programmal. Persze, a koronavírus-járvány ezt is felülírta, mint mindent, mert most inkább óvjuk a nagyszülőket, de a járvány egyszer véget ér, ezek a támogatások azonban megmaradnak. Abban is igyekszünk segíteni, hogy az apák nagyobb részt vállalhassanak a gyermek körüli teendőkben, ha a családnak így ideális. A gyermekek után járó pótszabadságot ma már mindkét szülő ugyanolyan mértékben igénybe veheti, az apa is részesülhet a gyermekápolási táppénzben, a családtámogatási és gyermekgondozási ellátások túlnyomó részében, kifejezetten nekik szóló lehetőség a gyermekek megszületése után járó apaszabadság. Ennek hosszát a közigazgatásban dolgozók számára a közelmúltban meghosszabbítottuk, sőt, a nagyszülők is kapnak fizetett szabadságot unokájuk születésekor. A munka-család egyensúly megteremtését segíti az is, hogy egyre inkább jellemző a részmunka vagy az atipikus munkavégzés. A koronavírus-járvány sokak számára mutatott rá arra, hol, mennyire működik a távmunka. Ebből az időszakból sok jó gyakorlatot lehet átmenteni a családok számára.

– A járványban hogyan tudják segíteni a családokat?

– Továbbra is biztosítjuk, sőt bővítjük a családtámogatásokat. A veszélyhelyzet ideje alatt a lejáró gyes-, gyet- és gyedjogosultságokat meghosszabbítottuk, és más könnyítéseket is bevezettünk. Az első hullám tapasztalatait most nagyon jól tudjuk használni. Akkor jó döntés volt az, hogy átálltunk a tantermen kívüli digitális oktatásra, hiszen ezzel lassítani tudtuk a járvány terjedését, miközben az egészségügyet felkészítettük a betegek ellátására és a váratlan helyzetekre. Akkor közösen, összefogva elértük, hogy a járvány minél kevesebb emberélet elvesztésével járjon. Úgy látom, a digitális oktatás is jól vizsgázott ahhoz képest, milyen váratlanul kellett átállni rá, a pedagógusoknak és az iskoláknak, óvodáknak is reagálni az új helyzetre. A nemzeti konzultációból kiderült, hogy a magyar emberek szerint az életnek a megszokott mederben kell folynia tovább, a szülők többsége nem tudja vállalni hosszú hónapokon keresztül azt, hogy a gyereke ne járjon iskolába, óvodába. Ez nemcsak a szülőknek teher, de a gyerekeknek sem jó. Tehát Magyarországnak működnie kell. Mivel már lényegesen többet tudunk a fertőzésről, a terjedéséről, a különböző korosztályokra jellemző kockázatairól, a védekezés más módját is választhatjuk. Az első hullámban sajnos sokan elveszítették a munkájukat. Ezt munkahelyteremtési, -megtartási, képzési, átképzési programokkal igyekszünk kezelni, hiszen számos olyan terület van, ahol szükség van képzett emberekre, a munkaerőpiac átrendeződik. Jó hír, hogy a foglalkoztatottak száma elérte a járvány előtti szintet, illetve a tavaly decemberi értéket, tehát az emberek jelentős része el tudott helyezkedni. Nyilván nem mindenki és azonnal, illetve a vágyott munkakörben, de nagyon sokan jól alkalmazkodtak a válsághoz. Rugalmasságra, kreativitásra van szükség, 2020-ban az újratervezés lett az életünk egyik meghatározó eleme. A családpolitika is segíti a munkahelyteremtést, ahol például bölcsőde épül, ott gondozókra is szükség van. Az otthonteremtési program bővítésének köszönhetően pedig az építőipari szakmunka felértékelődik, a kereslet megnő.

– Nőként mennyire nehéz érvényesülni a politika világában, és ennyi férfi között meg lehet-e maradni nőnek, lehet-e olyan gondolkodásmódot, szempontokat vinni a döntéshozatalba, ami a nők sajátja?

– A politika kemény világ, nem való minden nőnek, ahogy minden férfinak sem. Azt is megértem, ha valaki számára nem vonzó a közélet. A saját eszközeimmel igyekszem is tenni azért, hogy ez megváltozzon. Két évvel ezelőtt alapítottuk a Nők Magyarországért Klubot. Tizennyolcan vagyunk, az üzleti világ, a művészetek, a tudomány, a diplomácia, a sport területén sikeres hölgyeket kerestem meg azzal, hogy fogjunk össze, tegyünk közösen azért, hogy könnyebb legyen a nők számára a munka és a családi élet összehangolása. A koronavírus-járványhoz kapcsolódóan megalapítottuk a Nők Magyarországért díjat, amellyel azokat az egészségügyben, oktatásban, szociális ellátásban, illetve az élet más területén dolgozó nőket díjaztuk magas pénzjutalommal, akik a koronavírus első hullámában a frontvonalban dolgoztak, de nem kerültek reflektorfénybe. A kezdeményezés sokakat megszólított, ötszáz jelölés érkezett, majd tizenkétezer közönségszavazat döntött az utolsó fordulóban a győztesekről. Meggyőződésem, hogy vannak jellemzően női tulajdonságok, másképp állunk egy probléma megoldásához, mint a férfiak. Máshogy tárgyalunk, más úton jutunk el a megoldáshoz, más tapasztalataink vannak, a nők talán empatikusabbak is a férfiaknál. Ezért is jó, ha fontos döntéseknél férfiak és nők is vannak az asztalnál.