A világ egyik legjobb turisztikai faluja lett Hosszúhetény
A mecseki bazsarózsa völgyében
Nyertes nemzetközi pályázatával a 2025-ös év legjobb turisztikai falvai közé került a Baranya vármegyei Hosszúhetény. A község vezetése nem a mesterségesen odatelepíthető turisztikai attrakciókra fókuszált, hanem a falu természeti adottságait, illetve történelmi múltjában gyökerező értékeinek felkutatását és élővé tételét helyezte a középpontba a fenntarthatóság jegyében. Az ENSZ turisztikai osztályának elismerése tovább növelheti az egykori bányászati régióban fekvő település idegenforgalmi vonzerejét.
A festői környezetben, a Kelet-Mecsek déli lejtőjén, a Zengő és a Hármas-hegy lábánál fekvő Hosszúhetény és a hozzá kapcsolódó két településrész, Kisújbánya, valamint Püspökszentlászló országosan is népszerű turisztikai célpontok. A 3500 lelkes bortermelő falut, amelyben római kori villák maradványai és a 300 évvel ezelőtti helyi üveggyártás tárgyi emlékei is megtalálhatók, országos jelentőségű túraútvonalak szövik át a páratlan természeti kincseket rejtő vidéken.
A néphagyományaira büszke, aktív társadalmi életet élő település fejlődésének egyik legfontosabb záloga a lakosság évszázados múltra visszatekintő, szerteágazó civil élete, amelynek köszönhetően hetente akár több alkalommal is szerveznek különböző tematikájú közösségi rendezvényeket.
Erős közösségi élet
Dr. Csörnyei László, Hosszúhetény 2010 óta hivatalban lévő polgármestere arról tájékoztat, hogy mivel a falu jelentős ipari beruházásokkal ellátott városok, legfőképp Pécs, Komló és Pécsvárad vonzáskörzetében fekszik, Hetényben leginkább a turisztikai ágazatban rejlő lehetőségek kiaknázására koncentrálnak. A települést körülölelő lenyűgöző természeti környezet voltaképpen magától értetődően jelöli ki a falu fejlesztésének fő irányvonalát.
– A fenntartható turizmust egy évtizeddel ezelőtt tűztük ki célul magunk elé, akkor dolgoztuk ki a terület- és turizmusfejlesztési koncepciónkat, illetve a klímastratégiánkat összefoglaló dokumentumokat, amelyekben lefektettük elképzeléseinket. Ennek részeként olyan beruházásokat, közösségi helyszíneket akartunk megvalósítani, amelyek segítségével még vonzóbbá tehetjük a települést. Választásunk a kerékpársportra esett. A falu központjában ügyességi pályát, Kövestetőn pedig több kilométer hosszú erdei terepkerékpáros ösvényt építettünk ki, amely télen-nyáron egyaránt népszerű a bringások körében, ráadásul napjainkra már országos bajnokságok helyszínévé vált. Emellett folyamatosan figyeltük a pályázati lehetőségeket is, hogy a szomszédos önkormányzatokkal karöltve helyi természeti adottságokra és hagyományokra épülő fejlesztéseket valósíthassunk meg.
Csörnyei László az összetartó közösségi életet is a település érdemei közé sorolja. Véleményét a helyi önkormányzati lap, a Zengő beszámolói is alátámasztják, amelyek sorra tudósítanak az utóbbi hónapok eseményeiről: egyebek mellett közösségi falfestésekről, kerékpáros kihívásokról, önkéntes régészetről, főzőversenyekről, bálokról, családi piknikekről, közösségi futásokról, filmvetítésekről, mecseki túrákról és olvasóköri eseményekről. Amint a polgármester fogalmaz, minden valóra váltott rendezvény egy újabb életre hívását inspirálja.
Az ENSZ World Best Tourism Villages pályázatán az eddig elért eredmények és a jövőbeni célkitűzések mellett ezt az egyedülálló helyi összetartást is méltányolta a nemzetközi bírálóbizottság.
– A helyi környezeti értékek védelmére irányuló közösségi összetartás okán korábban egy másik nemzetközi elismerésben is részesültünk. A Green Destinations Top 100 pályázat során Montpellier-ben kifejezetten a fenntartható turisztikai sikerrecepteket, ezen belül a „Zengő-hegyi csatát” díjazták, amelyet 2004-ben azért indított a falu közössége, hogy tiltakozzon egy NATO rádiólokátor-állomás Zengőre telepítése ellen. A kezdeményezésnek köszönhetően többhetes ellenállás nyomán végül sikerült megvédenünk a tervezett katonai célú hasznosítással szemben a Mecsek legmagasabb hegyét és látványosságait: egy avar kori várromot és zarándokhelyet, egyben a mozgalom zászlajára tűzött bánáti bazsarózsa élőhelyét…
A Zengő ékszerdoboza
A falu Fő utcájából Csörnyei Lászlóval és Pál Attilával, a Hosszúhetényi Településüzemeltetési Nonprofit Kft. ügyvezetőjével indulunk útnak a falu központjától mintegy 3 kilométerre fekvő Püspökszentlászlóra, a Zengő ékszerdobozához. A hegy lábánál elterülő településrész jól kiépített, változatos túraútvonalakkal keresztezett népszerű kirándulóhely és üdülőterület.
Késő tavasszal itt nyílik a falu egyik szimbóluma, a Püspökszentlászlói Arborétum ékessége, a fokozottan védett, vérvörös színű bánáti bazsarózsa, amelynek legfontosabb európai élőhelye a világon fellelhető állomány 90 százalékának otthont nyújtó Zengő gerince.
A botanikus kert felé haladtunkban a Mária Úton a turistákkal teli erdőszélen a Kőmorzsoló óriás fából készült hatalmas szobra mellett megállva arról beszélgetünk kísérőinkkel, hogy a gazdag mondavilágú, egykor önálló település a legenda szerint azért viseli az Árpád-házi uralkodó nevét, mert a hajdani bölényvadászaton hatalmas viharba került királynak és kísértének az itt élő remeték nyújtottak menedéket egy közeli sziklabarlangban. Szent László hálából kápolnát emeltetett számukra, amely köré később apró falu települt.
Az arborétum százéves fáinak 35-40 méter magas lombkoronái XVIII. század végi egyházi épületeket: templomot és haranglábat, valamit püspöki kastélyt rejtenek. A késő barokk kori műemlékek egykor fontos történelmi események helyszínei voltak. 1950-ben néhány hónapon át itt élt házi őrizetben az 1949-es koncepciós perben életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélt Mindszenty József bíboros, de egy időre a palota falai közé száműzték az 1951-ben összeesküvés vádjával 15 év börtönre ítélt Grősz József kalocsai érseket is.
A Pécsi Egyházmegye fenntartásában lévő felújított épületben a több mint 200 éves kastély történetét bemutató és Mindszenty-emlékkiállítás látogatható tárlatvezetéssel.
Üvegmanufaktúra és szőlőművelés
Az üdülőövezetből visszatérünk a falu központjába, a Nemes János Művelődési Központba, ahol helyi ásatások során feltárt több évszázados pusztabányai üvegtöredékeket és világhírű üvegművészek színpompás képzőművészeti alkotásait felvonultató állandó kiállítás állít emléket a hajdan virágzó baranyai üvegiparnak.
A Pécs környéki kiterjedt bükkerdők a XVII. század végétől egészen a XIX. század elejéig országosan is jelentős üvegkészítő műhelyeket tápláltak, amelyeket német nyelvterületről betelepülő iparosok működtettek a környező hegyek között. A családi manufaktúrák által üzemeltetett üvegolvasztó kemencék vagy üveghuták körül apró baranyai települések nőttek ki a földből, és szerencsés esetben a műhely megszűnését követően sem enyésztek el.
Az első kelet-mecseki üvegkészítő műhelyt 1699-ben Pécsváradon alapították. Több mint fél évszázaddal később a Hosszúhetény határában lévő Újbányára (ma Kisújbánya), majd a napjainkra már elnéptelenedett, de kirándulóhelyként közkedvelt Pusztabányára is telepítettek üvegfújó kemencéket. Utóbbiak Baranya legnagyobb forgalmat lebonyolító és legtöbb munkást alkalmazó ipari létesítményei voltak. A faanyag fokozatos drágulása miatt azonban az 1800-as évek elején végleg megszűnt a gyártás ezen a vidéken. Pusztabányán a 90-es években a tradícióéltetés jegyében a Mecseki Erdészeti Rt. támogatásával helyreállítottak két kemencét, hogy ünnepi alkalmakkor ismét kéküveg fújásra használhassák a hutákat.
A Pécsi borvidék kiemelkedő települése még az 1700-as években a Szent István által alapított Pécsi Püspökség pincészetének is otthont adott. A falu turisztikai koncepciójában így a hajdani üveggyártás mellett a szőlőművelés és borkészítés, valamint a gasztronómia is komoly szerephez jut.
Annál is inkább, mert a 2022-es Michelin-kalauzban az országban egyedülálló módon a község két étterme, a Hosszú Tányér és a régi középkori vízimalomból átépített Almalomb is ajánlást kapott.
Szabó Gábor, az önkormányzat turisztikai tanácsnoka, a Bortermelők és Borbarátok Hosszúhetényi Egyesületének elnöke hangsúlyozza, hogy a faluban a csúcsgasztronómiától a kockás terítős éttermi szolgáltatásig minden megtalálható.
– Negyedszázada üzemelő, jellemzően hagyományos magyar ízeket felvonultató éttermünkben kizárólag helyi kézműves borokat szolgálunk fel, és lehetőségeinkhez mérten igyekszünk a hetényi termelőktől beszerzett legfrissebb alapanyagokkal dolgozni – emeli ki a Tavasz Vendéglő tulajdonos séfje. – Nemrég megújult, változatos étlapunkon a fácánlevestől a gulyáson át a hetényi szeletig minden megtalálható, de a külföldi vendégek igényeinek megfelelően 16-féle kemencés pizzát is sütünk. A település már eddig is felkapott turisztikai célpont volt, izgatottan várjuk, miként alakul a falusi turizmus jövője a nemzetközi kitüntetés fényében.
Néphagyományok vonzásában
A hagyományőrző település lakosságának egykori mindennapjairól, színpompás népviseletéről, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókincséről sok mindet megtudhatunk a község központjában található XIX. századi, az önkormányzat által korhű állapotában felújított Hosszúhetényi Tájházban, amely 2014-ben elnyerte Az Év tájháza elismerést.
A vidék gazdag mondavilágát a legkisebbek is ismerik. A helyi legenda szerint a környéken poroszkáló martalócok, köztük Selma Jankó és Patkó Bandi még az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiből is kivették részüket Rózsa Sándor oldalán. Bár az említett história történetileg nem igazolható, az tény, hogy útonállók baranyai jelenlétéről több olyan népdal is megemlékezik, amelyeket az 1930-as években dr. Berze Nagy János néprajztudós gyűjtött össze hetényi adatközlőktől, akik például az Esik eső, szép csöndesen csöpörög… című betyárdal eléneklésével is megörvendeztették a kutatót.
Az egyik legbuzgóbb adatszolgáltató a helyi szokások alapos ismerője, Nemes János tanító volt, aki a hetényi Gyöngyösbokréta mozgalom megalapításában is aktívan részt vett. A népi hagyományok újjáélesztését zászlajára tűző kezdeményezés nyomán 1934-ben megalakult hetényi néptánccsoport mára országos hírű népi együttessé vált, számos aranyminősítéssel. Tagjai nemzetközi, országos és helyi rendezvényeken is igyekeznek életben tartani elődeik hagyományait.
A településen működő civil szervezetek és művészeti csoportok mellett ők is hozzájárulnak ahhoz, hogy Hosszúhetény egyre jelentősebb helyet foglaljon el hazánk turisztikai térképén.
Cél a minőségi turizmus
A falu színvonalas rendezvényei, átlagon felüli igyekezete és kisebb léptékű, de sikeres fejlesztései okán úgy érzem, hogy Hosszúhetény mára megérett arra, hogy bekapcsolódjon a nemzetközi turizmus vérkeringésbe is – nyilatkozta a Demokratának Benkő Bianka, a fenntartható turizmus szakértője, helyi szállásadó, akinek ötletgazdaként és pályázatíróként is oroszlánrésze volt abban, hogy az ENSZ World Best Tourism Villages, illetve a korábbi Green Destinations Top 100 pályázatok elkészültek.
– Miből gondolták, hogy eséllyel versenyezhetnek a világ egyik legjobb turisztikai faluja cím elnyeréséért?
– Bár hatalmas léptékű turisztikai beruházásokat nem hajtottunk végre, a fenntarthatóság követelményeinek maximálisan meg tudunk felelni. Magyarországról eddig csak Hosszúheténynél jóval nagyobb lakosságszámú települések nyerték el az elismerést, Tokaj 2023-ban, Mórahalom pedig hozzánk hasonlóan szintén idén. Községünkben azonban annyi természetvédelmi, kulturális, gasztronómiai és sporttal kapcsolatos projekt működik sikeresen, hogy bíztunk a pályázatunk eredményességében.
– Miként profitálhat a díjból a falu?
– A kitüntetés nem jár pénzjutalommal. Jelentősége az erkölcsi elismerés mellett leginkább abban áll, hogy kivívásával olyan nemzetközi hálószervezet tagjaivá váltunk, amelyben a világ legjobb turisztikai falvaihoz hasonlóan ezentúl sokkal több figyelem irányulhat ránk. Úgy vélem, hogy ennek következtében a korábbinál több lehetőségünk nyílik például szakmai konferenciákon vagy pályázatokon való részvételre is, ami további lendületet adhat a falu turisztikai fejlődésének.
– Felkészültek-e arra, hogy mindez nemcsak a bakancsos turisták, hanem egyre több külföldi vendég érkezésével is jár majd?
– Nem számítunk feltétlenül hatalmas látogatószámra, hiszen elsősorban minőségi turizmusban gondolkodunk. A napokban már megkeresett egy utazási iroda, hogy a jövőben egyenesen hozzánk szeretnék irányítani a mohácsi dunai kikötőbe érkező amerikai ügyfeleiket. Természetesen készen állunk a vendégek fogadására. A Hosszúheténybe utazókat a falusi apartmantól a környezetbarát módon tervezett, prémium kategóriás ökokabinon át a hotelig terjedően minden igényt kielégítő szálláshelyekkel és színvonalas szolgáltatásokkal várjuk.
