A medve nem játék

Romániában hétezerre becsülik a medvék számát, ebből 2200 egyed él Hargita megyében, ahol a túlszaporodott állomány az elmúlt öt évben – miután 2016-ban a kormány betiltotta a medvevadászatot – 1120 háziállatban tett kárt, a medvetámadások következtében 54 személy szorult kórházi kezelésre, és heten vesztették életüket. Nemcsak a súlyos, kórházi ellátást igénylő esetek száma nőtt meg, hanem az emberhalált követelőké is. Míg korábban néhány évente fordult elő egy haláleset, idén már három is történt: legutóbb július végén egy pásztort ölt meg egy medve Hargita megye északi részén.

– Az idei tavasztól lettünk arra figyelmesek, hogy egyre sűrűbben jelennek meg Tusnádfürdőn a medvék. Eleinte csak a közutakon, a házak között bukkantak fel, majd mind több portára törtek be. Féltjük a gyermekeinket, sok többgyermekes család él Tusnádfürdőn, akikhez be-bejárkálnak. Nappal sem merjük elengedni őket sehová, játszani, biciklizni is csak az udvaron biztonságos. Már felnőttek között is ritka, aki sétálva tenne meg egy hosszabb távot – vázolja a Demokratának a helyzet súlyosságát Butyka Zsolt, Tusnádfürdő polgármestere.

Már semmitől nem félnek

Butyka Zsolt kérdésünkre elmondta, Romániában a medvékkel kapcsolatos bejelentések már a sürgősségi hívások ötödik helyén állnak. Hargita megyében az elmúlt három hónapban 203 ilyen hívást regisztráltak, ezek közül 103 jött Tusnádfürdőről.

A településen a betörések többségét egy hárombocsos nőstény medvének tulajdonítják, amelyik néhány hónapja jelent meg Tusnádfürdő környékén. A medvecsalád eddig összesen több mint hetven helyi ingatlanba hatolt be. Butyka Zsolt a környék polgármestereivel karöltve próbálta felhívni a kormány, az illetékes hatóságok és a média figyelmét. Tárgyaltak Bukarestben a miniszterelnökkel, több államtitkárral, de érdemi segítséget eddig nem kaptak, mindenki csak ígérget és hárít, hogy nem rajtuk múlik a probléma megoldása. Végső elkeseredésükben július elején vonulásos demonstrációt tartottak a településen. A helyzet tarthatatlanságát jól jellemzi, hogy a menetet biztosító csendőröknek a tüntetés alatt kétszer kellett petárdákkal elriasztani a ragadozókat.

– Európa legkisebb népességű városaként sem hatalmi, sem anyagi eszközeink nincsenek arra, hogy megfelelő lépéseket tegyünk. Az egyetlen, amiben segíteni tudjuk a lakosokat, a villanypásztoros védekezés. Csakhogy már az sem nyújt hatékony védelmet, mert a medve lassan megtanulja, hogyan kell ágakkal leföldelni. Az itt élő medvék már nem olyanok, mint az én gyerekkoromban. Mi úgy nőttünk fel, hogy ha a medve embert látott, hátat fordított, és visszament az erdőbe. Ezek viszont már semmitől nem félnek: se embertől, se petárdától, hatástalan a riasztóspray is, mert már nem az erdőben élnek, hanem benn, az emberek között. A sajtóban olyan valótlanságokat írnak rólunk, hogy rengeteg fát vágtunk ki, és azért jön le a medve az erdőből, mert csökken az élettere. Beállítanak minket medvegyilkosnak, holott mi nem feltétlenül kilőni akarjuk – mondja Butyka Zsolt.

Hibának tartja, hogy az előző városvezetés turisztikai látványosságnak állította be a medvét. A település határában kialakítottak egy lest, ahol a turisták előszeretettel etették az állatokat, így azok hamar megszokták, hogy az erdőn kívül kapnak élelmet, pedig az etetés a vadásztársulat kizárólagos joga. A múlt héten kapták meg a hárombocsos medvére vonatkozó elszállítási engedélyt, és még három másikra adtak be ilyen kérelmet. Bár a polgármester örül a fejleménynek, szerinte nem ez a végső megoldás, mert hiába viszik el az állatot 200 kilométerre, ugyanúgy bejár majd a községekbe.

A hárombocsos nőstény nemrég Butyka Zsolt házába is betört. A polgármester reggel vette észre a rongálás nyomait, és csak a biztonsági kamerák felvételeiből derült ki, mi történt. Az anyamedve megpróbált bemenni a bejárati ajtón a házba, de megijedhetett a szenzoros lámpától, és inkább a garázsajtónál kezdte kiásni a falat, tégláig lebontva a szigetelést. A medvék végül a garázs üvegajtaján keresztül jutottak a helyiségbe, ahol majd egy órán keresztül kutattak élelem után, jelentős károkat okozva. Tusnádfürdőn nemcsak a házakban, az ingóságokban okoznak kárt, de a településnek sokat hozó turizmus is nagyon visszaesett.

Az élet védelmében

A Szilos Vadásztársaság ellenőrzése alá kilenc község – köztük Csíkszereda, Csíkszentlélek –, mintegy 36 ezer hektárnyi terület tartozik. Hadnagy Lehel, a Szilos Vadásztársaság igazgatója szerint a környékükön nem jellemző, hogy a medve bemenne a házakba, de a helyzet itt is súlyos. 2017-ben egy medve a vállánál fogva hurcolt magával egy fiatalembert, akinek még volt annyi lélekjelenléte, hogy elővegye a spray-t, és lefújja vele az állatot. Az anyagi károk is jelentősek: a hónap elején például hét juhot pusztított el egy medve. Eddig ha a 112-es segélyhívót medvetámadás miatt hívták, a vadásztársaságok érdemben semmit nem tehettek, kizárólag a csend­őrség volt jogosult intézkedni: a helyszínre mentek, és petárdákkal próbálták elriasztani az állatot.

– Természetesen mi is kivonulhattunk, segíteni a csendőrség munkáját, de golyós fegyvert belterületen nem használhattunk, mert az bűncselekménynek minősül. Ráadásul a medvét miniszteri jóváhagyás nélkül befogni sem volt szabad, nemhogy elejteni, még akkor sem, ha közvetlen emberélet volt veszélyben. Ha ilyen helyzetben használnánk a fegyvert, hiába mentünk emberéleteket, évekig tartó meghurcoltatás várna ránk, mivel a medve szigorúan védett vadfaj

A vadásztársaságok kilövési vagy áthelyezési engedélyt a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumtól kérhettek, azonban ez egy hónapig is eltartott. A Szilos az idén még nem kérvényezett kilövési engedélyt, a korábbi években azonban többször is. 2018 augusztusában a csíkszeredai Octavian Goga Főgimnázium udvarára behatoló medvére kértek. A segélyhívás reggel 9 órakor futott be a központba, a sürgősségi eljárással intézett engedély csak délben érkezett meg. Hiába kapták meg a minisztériumi jóváhagyást az állat elejtésére, egy állatvédő szervezet feljelentést tett, és ügyészségi eljárás indult.

– A másik megoldás a medve áthelyezése, amely azonban rendkívül költséges eljárás, és a vadásztársaságok többsége technikailag sincs rá felkészülve. Ráadásul áthelyezni az állatot csak akkor lehet, ha egy másik vadásztársulat beengedi a területére. Ez jelenti a legnagyobb gondot, hiszen a medvék gyakorlatilag egész Székelyföldön elszaporodtak, sehol nem szeretnének még újabbakat befogadni – mondja Hadnagy Lehel.

A Szilos Vadásztársaság a csíksomlyói búcsú előtt egy hónappal vette észre, hogy a környéken tanyázik egy anyamedve két boccsal, amelyek többször is megközelítették a települést. Azonnal átszállítási engedélyt kértek a minisztériumtól, szerették volna az állatot a vadászterületük határára vinni, hogy legalább a búcsú ideje alatt ne veszélyeztessen emberéletet. Két héttel a búcsú után kapták meg a minisztérium elutasító levelét. A döntést azzal indokolták, hogy a kérelemben nem jelölték meg a medve átszállításának konkrét helyét.

Hogy mindez már a múlté-e, az a gyakorlatban dől el, a román kormány ugyanis elfogadta az emberéletet veszélyeztető medvék azonnali eltávolítását szabályozó sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az állatok kilövését is. Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter javaslata a sürgősségi ügyekben jelent érdemi előrelépést: azonnal eltávolítható lesz minden olyan nagyvad, amely a településeken belül fenyegeti a lakosságot.

Valamennyi önkormányzatban megalakul az azonnali sürgősségi beavatkozást végrehajtó csapat, amelyet a polgármester vagy az alpolgármester irányít, és tagjai lesznek a vadászok és az állatorvosok is. Segélyhívás esetén nemcsak a csendőrök mennek ki a helyszínre, hanem a fenti bizottság tagjai is, akik eldönthetik, hogy a medvét elriasztani, elaltatni vagy kilőni szükséges-e. Nem kell bejárni a román bürokrácia útvesztőit, azonnal meg lehet hozni az adott esetben életmentő döntést.

– A zöldszervezetek még mindig megelőző intézkedéseket szorgalmaznak, mint a medvebiztos kukák vagy a villanypásztorok, pedig ezek már rég nem elegendők. Drasztikus beavatkozásra van szükség, amire a sürgősségi kormányrendelet lehetőséget ad – mondja Hadnagy Lehet.

Több, mint egész Európában

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is üdvözli az új szabályozást, de hozzáteszi, a végrehajtási szabályok még nincsenek kidolgozva, és további jogalkotásra lenne szükség. A törvényi beavatkozás mellett ugyan­ilyen fontosnak tartja a megelőző intézkedéseket, azaz megakadályozni, hogy a medvék bejöjjenek a településekre.

– Egész más egy olyan országban kezelni ezt a kérdést, ahol egy egész országnyi területen él száz-kétszáz medve, mint például Finnországban, és más Hargita megyében, ahol egy 6500 négyzetkilométeres területen 2200 egyed található. A medvehelyzet megoldása számos területen – mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás – további intézkedéseket igényel. Etetési programot kell kidolgozni, hogy a medve a fő táplálékforrását ne az emberek portáján, az istállókban találja meg, hanem a természetes élőhelyén. Fontos a szaporulat szabályozása és az ezzel kapcsolatos kutatások is: meg kell határozni a populáció optimális egyedszámát, hogy mennyien élhetnek egy bizonyos területen úgy, hogy az emberek élete még nincs veszélyben.

A gazdáknak célzott támogatásokat kell nyújtani olyan eszközök beszerzésére, amelyek biztonságossá teszik az állattartást, csökkentik a támadás lehetőségét, továbbá tudományos kutatások alapján újra kell gondolni a medvéről mint védett fajról alkotott szabályozást. Sok medvebocs már képtelen megélni a vadonban, mert születésük óta az ember közelében nevelkednek. Az ilyen állatokat medveparkokba kell átszállítani, legalább ideiglenesen, amíg nem sikerül áttelepíteni őket máshová, sorolja lapunknak Borboly Csaba a legfontosabb intézkedéseket.

Úgy véli, ha már az EU ekkora figyelmet szentel a migránsok unión belüli elhelyezésének, akkor a túlszaporodott medveállomány megfelelő élőhelyekre való átköltöztetésével is foglalkozhatna. Brüsszel egyelőre elutasítja ezt a megoldást. Minden érintett uniós országban több száz millió eurónyi uniós pénzt fordítanak a medvékkel kapcsolatos problémákra, ugyanis az EU közös agrárpolitikája az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapon keresztül támogatja a nagyragadozók által okozott károk megelőzését vagy csökkentését elősegítő hatékony védelmi intézkedéseket. Sokatmondó, hogy Románia ebből a keretösszegből még nem hívott le pénzt.

A politikus a Régiók Bizottságának plenáris ülésén egy hónappal ezelőtt kifejtette, alkotmányos jogok is sérülnek a medvehelyzet miatt, hiszen az emberek félnek elhagyni a házukat, művelni a földjeiket, állatot tartani. Azzal a kéréssel fordult a testülethez, elemezzék ki, Románia miként alkalmazza az Európai Unió Alapjogi chartájának irányelveit, hiszen az élővilág-irányelv szerint az emberi élet elsőbbséget élvez. Az irányelv továbbá a védett fajok kihalásának megakadályozásáról szól, viszont Székelyföldön a medvét ez a veszély nem fenyegeti, mert ahogy Borboly Csaba a Demokratának kifejtette, a medvepopuláció évente nyolc százalékot nő: amíg egy anyamedve régen egy bocsot, most már három-négyet hoz világra kétévente.

A környezetvédő szervezetekkel kapcsolatban elmondta, eleinte nagy volt a két fél közötti ellentét, de ahogy megkezdődött a párbeszéd, és a felek megismerték egymás álláspontját, olyan jó viszony alakult ki, hogy a megoldási javaslatok kidolgozásában is részt vettek. Néhány zöld, nemzetközileg pénzelt NGO azonban nyomást gyakorol a bukaresti kormányra, jó a kapcsolatuk a nemzetközi és a román médiával is. Közülük is kiemelkedik az Agent Green, amely úgy nyilatkozott, mindent megtesz, hogy a kormányrendeletet hatályon kívül helyezzék, mert az szerintük több száz ártatlan medve elpusztításához vezet. A szervezet képviselőit Borboly Csaba többször is hiába hívta Hargita megyébe, hogy a helyszínen tapasztalják meg a medvehelyzet problémáit, ők inkább a bukaresti irodák íróasztalai mögül tesznek javaslatokat.

– A román parlament és a kormány eddig szőnyeg alá söpörte a medvekérdést, vagy a problémát megoldani nem képes jogszabályokat léptetett életbe. A törvényjavaslat elfogadása még nem azt jelenti, hogy a kormány részéről hajlandóság mutatkozna a helyzet rendezésére, az előrelépés az RMDSZ nyomásgyakorlásának köszönhető – mondja Borboly Csaba.

A hárompárti kormánykoalícióban az RMDSZ képviseli a legkisebb erőt, míg a Nemzeti Liberális Párt és a Mentsétek meg Romániát Szövetség fő szavazóbázisa a városi lakosok, akiknek a medvéről még ma is csak egy plüssmaci jut az eszükbe. Természetesen senki nem szeretné, ha az önbíráskodásig fajulna a helyzet, de ha Románia nem oldja meg a medvekérdést, félő, hogy az emberek fogják megtenni, figyelmeztet Borboly Csaba. Ahogy mondta, a második világháború óta nem voltak ilyen súlyos vészhelyzetben. A törvényjavaslatot a huszonnegyedik órában fogadták el.