A megrögzött oltásellenesség pszichológiai magyarázata
Gyakori lelki munkamód a tehetetlenség okozta harag kivetítése, a projekció, amikor a magunkban érvénytelenített dühöt kívülről véljük felénk irányulni – „valakik el akarnak minket pusztítani”; ez az összeesküvés-elméletek mozgatórugója – mondta Bagdy Emőke pszichológus a Magyar Hírlapnak.Az oltás átpolitizált témája bokszzsákként működik, s a tudomány lefokozása fel sem tűnik azoknak, akik azt állítják, hogy a nemzetek közti különbségek a vakcinagyártásban is minőségi különbségeket okozhatnak – mondta a lapnak Bagdy Emőke pszichológus. Hangsúlyozta: az életveszélyből szabadulók túlélésre tanító üzenete, hogy cselekedjünk, ne adjuk fel, mert csak egy fontos létezik, és ez maga a túlélés, az élet.
Rámutatott: látjuk, halljuk és tapasztaljuk, hogy a vélekedések hasadása, az igenek és nemek polaritása, az átpolitizáltság miatt a téma bokszzsákként működik. Az egymást befolyásoló vélemények sodrásának áldozati csoportjaiban kialakuló makacs tagadás a mindennapi diskurzusokat is uralja. Fárasztó és bántó monotóniával halljuk, hogy ezért, azért vagy amazért ne történjék meg az oltakozás.
Miért marad fenn ez a kettősség? Többnyire megállunk a válaszadás előtt, és állást foglalunk a tiltakozás képtelensége mellett. „Nem lehet igaz, hogy nem látja, nem tudja, nem érti…”, mondogatjuk gyakran. A pszichológia felől azonban mégis kínálkozik válasz. Amikor valami váratlan dolog történik velünk, megtorpanunk, megdermedünk, sokkolódhatunk is, attól függően, mi az, ami váratlanul lecsapott ránk.
A teljes cikk a Magyar Hírlap oldalán olvasható.
