A megújuló egyetemek által sikeresek lehetnek a magyar fiatalok
A megújuló hazai egyetemek által sikeresek lehetnek a magyar fiatalok – jelentette ki a kulturális és innovációs miniszter az Educatio oktatási szakkiállításon csütörtökön, Budapesten.
Hankó Balázs a Hungexpo területén a Kérdezd a minisztert! című fórumon kiemelte: nagyot léptek előre a magyar egyetemek a nemzetközi rangsorokban, ugyanis már tizenkét magyar felsőoktatási intézmény van a világ egyetemeinek legjobb öt százalékában, a Semmelweis Egyetem – Közép- és Kelet-Európa legjobb orvosképző egyeteme – pedig a világ legjobb egyetemeinek egy százalékba tartozik.
A tárcavezető 2030-ra a felsőoktatásban a legfőbb elérendő célnak azt nevezte, hogy legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb száz egyeteme közé és legyenek magyar felsőoktatási intézmények Európa legjobb száz egyeteme között.
Hankó Balázs az elmúlt időszak sikereiként értékelte, hogy a magyar egyetemek finanszírozása a korábbi két és félszeresére emelkedett, valamint, hogy a felsőoktatási intézmények hallgatói létszáma harminc százalékkal bővült.
Az intézmények bővülő anyagi lehetőségei miatt a miniszter fontosnak nevezte, hogy az egyetemek egyedi ösztöndíjprogramokat alakítsanak ki.
Az elmúlt év során a magyar felsőoktatási intézményekben évente több mint 100 ezer diák kap több mint 40 milliárd forintnyi értékben tanulmányi, szociális, kutatási és sportösztöndíjakat, ezt az összeget majd növelni kell – emelte ki a tárcavezető, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ma Magyarországon négy diákból három állami ösztöndíjas hallgatóként kezdi meg tanulmányait a felsőoktatásban.
A magyar egyetemek erősödő nemzetközi kapcsolatairól Hankó Balázs hangsúlyozta: jelenleg a körülbelül 350 ezer hallgatóból 50 ezer külföldi diák, ez a szám néhány éve még csak 38 ezer volt.
A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók optimális létszáma körülbelül 60-70 ezer, így még több ezer külföldi fiatal jöhet tanulni hazánkba a jövőben – mutatott rá a miniszter, aki arról is beszámolt, hogy egyre több angol és német nyelvű képzés indul a magyar felsőoktatási intézményekben.
Tájékoztatása szerint az elmúlt évtizedben 650 milliárd forintért valósultak meg a hazai egyetemeken infrastrukturális fejlesztések, a tervek szerint a következő években pedig 1300 milliárdot szeretnének erre a célra fordítani.
A kulturális kreditprogram már 12 hazai egyetemen működik és bővültek a hallgatók sportolási lehetőségei is – hangoztatta a tárcavezető.
A kollégiumi férőhelyek bővítse kapcsán Hankó Balázs kiemelte: jelenleg 47 ezer kollégiumi férőhely van a felsőoktatásban tanuló diákok számára, ebből körülbelül 17 ezer található a fővárosban.
A kormány az elmúlt évek során több ezer kollégiumi férőhelyet újított fel, többek között a budapesti Márton Áron Szakkollégiumban, a Budapesti Corvinus Egyetem kollégiumaiban, valamint Miskolcon és Nyíregyházán is – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Kiemelte, a megvalósult beruházásokon túl további kollégiumi férőhelyekre van szükség: a fővárosban elindul a minimum 12 ezer férőhelyes Budapesti Diákváros megvalósítása, és minden nagy vidéki egyetemvárosban kollégiumfejlesztési programok kezdődnek a következő években.
Hankó Balázs elmondta: egyszerre történtek fejlesztések a budapesti Semmelweis Egyetemen, valamint a Debreceni Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem orvostudományi karain.
„Ezáltal valamennyi orvosképző egyetemünk a világ legjobb két százalékában van” – emelte ki a tárcavezető, majd hozzátette: sokan jelentkeznek a megújuló infrastruktúrájú, versenyképes magyar orvostudományi képzésre.
A szakképzésben és a felsőoktatásiban is szükséges – különösen csoportban dolgozva – a mesterséges intelligencia használatának megismertetése a diákokkal, azonban a kutatások során sem pótolja két szakember közös szakmai beszélgetését a mesterséges intelligenciával való kommunikáció – mutatott rá a miniszter.
