A megyei jogú városok fontos szerepe a klímavédelemben
A megyei jogú városok fontos szerepet vállalnak a klímavédelemben - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Jó döntés volt, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége csatlakozott az Under2 Koalícióhoz, és tagjai vállalták, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentik a települések szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es értékhez képest – mondta Áder János csütörtökön a szervezet Tatabányán tartott közgyűlésén.
Fotó: MTI (archív, illusztráció)
A köztársasági elnök a jó példák között említette a soproni kórház napelemes beruházását, a miskolci távfűtést, ahol megújuló energiából származik a felhasznált hő 40 százaléka, a Debrecenben forgalomba állított elektromos buszokat és a szegedi kerékpáros és tömegközlekedés összekapcsolását.
Áder János az utóbbi hónapokban született két meghatározó tanulmány adatait ismertette, szólt a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) megállapításairól, valamint az Új Klímagazdasági Jelentésről, mely a hőmérséklet-emelkedés gazdasági hatásait vizsgálta, majd elmondta, az anyagot hamarosan fejezetenként közzéteszik az elobolygonk.hu weboldalon.
A tanulmány szerint 2030-ig fenntartható pályára kell állítani a gazdaságot, ugyanakkor a népesség növekedése miatt 90 ezer milliárd dollárt kell a leginkább klímabarát infrastruktúra kiépítésére fordítani.
Az elnök kritikusnak nevezte az elkövetkezendő néhány évet, mivel akkor készülnek majd a jövőt meghatározó tervek, amelyekben kellő súllyal kell szerepelni az éghajlatváltozás hatásait mérséklő beruházásoknak.
A tanulmány szerint a fenntartható gazdaság Földön 26 billió dollárral több GDP-t állíthat elő, 65 millió munkahelyet teremthet és évente 700 ezerrel csökkentheti a légszennyezés miatti halálesetek számát.
Áder János ismertette, hogy az IPCC összegzése figyelmeztet a víz körforgásának felgyorsulására, emiatt akár 100 kilométeres távolságon belül egyszerre lehet aszály és árvíz. Számítani lehet továbbá a mezőgazdasági termelés csökkenésére, valamint a víz- és élelemhiány miatti tömeges migrációra.
Az elnök elmondta, a tanulmány szerint a szénerőműveket 2050-ig be kellene zárni. A két fokos hőmérsékletemelkedést jelentő célkitűzést atomerőművek nélkül nem lehet teljesíteni.
Áder János megemlítette, hogy Németország bezárta az atomerőműveket, majd szél-és napenergia termelő kapacitásokat hozott létre, azonban az északon széllel megtermelt áramot nem tudja eljuttatni a déli iparterületekre, mert nem épült ki a távvezeték-hálózat.
Rossz döntés volt az atomerőművek bezárása, mert az igények kielégítésére új szénerőműveket kell építeni és Németország bejelentette, hogy klímacéljait nem tudja teljesíteni – tette hozzá Áder János.
Az államfő rámutatott, máig nem sikerült megoldani a termelt energia hatékony tárolását és a szállítási veszteség csökkentését. „Hadiipari kutatások helyett erre kellene fordítani, mert ez teremti meg a túlélés lehetőségét” – jelentette ki.
