Készülnek a népkonyhák az ünnepekre
A meleg étel missziója
Akár napi 150 ezer adag meleg ételt is kioszthatnak országszerte az adventi időszakban a különböző népkonyhák. Népkonyhai működésre a lekérdezhető adatbázisokban közel 200 engedéllyel rendelkezőt találni, a népkonyhák eloszlásában ugyanakkor erős szóródás látható. Budapest mellett Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye mutat jelentős kiugrást, vidéken a szolgáltatók nehezen tudják követni az igényeket. A működtetés költségei országosan megközelítik a húszmilliárd forintot.
Az ágazat 2015 után kezdett gyorsabban bővülni, de erősebb hullámzással. A népkonyha és a szociális étkeztetés közti fő különbség, hogy a népkonyha alkalmi, helyben fogyasztott, napi egyszeri meleg ételt biztosít a rászorulóknak, akik nem élhetnek más étkezési formával, és az ellátáshoz nem szükséges megállapodás – vagyis bárki igénybe veheti. Ezzel szemben a szociális étkeztetés szélesebb fogalom, amely magában foglalhatja az otthoni étkeztetést is, és általában szerződéskötés szükséges hozzá. Ezenfelül az utóbbi térítési díj ellenében vehető igénybe, míg a népkonyha térítésmentes. A díjfizetés nem érheti el az igénybe vevő havi jövedelmének 30 százalékát.
Bizalomra is adnak
A népkonyhákról a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs referense, Parák Eszter elmondta, három városban működtetnek ilyet, Miskolcon, Kecskeméten és Veszprémben. Mindegyik állandó jelleggel és hosszú évek óta üzemel. Miskolcon minden munkanap 135, Kecskeméten mindennap (ünnepnapokon is) 100, Veszprémben pedig hétköznap 110, hétvégén 60 adag ételt osztanak ki rászoruló embereknek. Lakosságszáma alapján mindhárom városnak kötelező a népkonyhai szolgáltatás, erre szerződést kötött a város önkormányzata a Máltai Szeretetszolgálattal.
Jogszabályi kötelezettség, hogy az étel átadásakor rögzíteni kell az illető személyi adatait, így a tajszámát is. Ennek érvényességére az ételosztáskor nem látnak rá, de akár érvénytelen irattal, akár irat nélkül érkezik a segítséget kérő ember, nem utasítják el, meleg ételt neki is adnak, ám a nyilvántartásban feltüntetik a tajszám hiányát. Akinek az adatait az országos elektronikus nyilvántartó rendszer érvényesnek találja, az után kaphatnak a fenntartók állami normatívát. A Máltai Szeretetszolgálat népkonyhái a szociális munka színterei is, jó lehetőség a kapcsolatfelvételre, a bizalomépítésre. A rászorulók az étel mellett segítséget kapnak ügyeik intézéséhez, lelki támogatásért és adományért fordulhatnak az önkéntesekhez, munkatársakhoz.
Szilágyi Attila, a Baptista Szeretetszolgálat kommunikációs igazgatója a Demokratának elmondta, a szervezet az egyik olyan szociális intézményeket működtető egyházi fenntartó, amely napi szinten jelentősebb mennyiségben szolgáltat népkonyhai ételt. Ez napi 2300 adagot jelent. Budapesten és négy vármegyében (Pest, Nógrád, Heves és Baranya) működnek, a népkonyhai szolgáltatásukra a megkeresések folyamatosak, igyekeznek is minden rászoruló igényét kielégíteni. Jelenleg 5-6 településen folynak tárgyalások további osztópontok létrehozásáról. Az igénylőnek nem kell várakoznia, a jogszabályi előírás szerint azonnal hozzá tud jutni az ételhez, amennyiben megadja az adatait.
Hétvégén és határon túl
A Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége is hasonló gondokról számolt be az állami normatívával kapcsolatban. Fodor Kata sajtóreferens szerint sokszor az államilag finanszírozott létszámon felül szolgálják ki a szükségben élőket, tehát ha valaki után nem tudnak támogatást igényelni, akkor is kap ellátást egyéb forrásból. Azt látják, hogy akik hozzájuk járnak, minden tekintetben igénylik a szolgáltatást, és szervezetüknél még több ételre is volna igény, hiszen folyamatosan jelennek meg újabb és újabb nélkülözők a látókörükben. Hétvégén például csak rendkívül kevés szervezet oszt ételt.
Általános probléma, hogy vidéken kevesebb szervezetek működik, mint a fővárosban. Pedig pont vidéken volna sokkal több segítségre szükség, mint amit a szervezetek együttesen ki tudnak elégíteni, ezt a segítségkérő üzenetekből, e-mailekből tudják. Amióta például a csomagküldés és az üzemanyag is megdrágult, már szinte értelmetlen útnak indítani egy élelmiszer-segélycsomagot, mert többe kerül a szállítás, kézbesítés, mint maga az élelmiszer-adomány, és így nagyon sokan segítség nélkül maradnak. Ezért azt kérik vendégeiktől, hogy fáradjanak el a kijelölt osztópontjaikra.
De mi a helyzet a határon túl, például Kárpátalján?
– A Magyar Református Szeretetszolgálat ugyan nem tart fenn népkonyhákat Kárpátalján, ám a Kárpátaljai Református Egyházkerület gyülekezetei közül 26 helyszínen működik szeretetkonyha, amelyek 1126 rászorulóról, egyedül élő idős emberről gondoskodnak, havonta összesen 16 456 adag étellel segítve a megélhetésüket – mondta a Demokratának a szervezet kommunikációs vezetője, Dobis-Lucski Zsófia.
Ezeknek a szeretetkonyháknak a működését támogatja a Magyar Református Szeretetszolgálat: 2023 decemberétől tíz hónapon keresztül száraz élelmiszerrel, azóta pedig adománygyűjtéseken keresztül anyagilag segítik a szeretetkonyhákat. Jelenleg is zajló adománygyűjtésük célja, hogy 2026 tavaszáig biztosítani tudják a konyhák működését. A szeretetkonyhák támogatása mellett rendszeresen segítik a Kárpátalján élő embereket tartós élelmiszerekkel, tisztító- és tisztálkodási szerekkel, ruhaneművel és bútoradományokkal, az adventi időszakban pedig 2100 nélkülözésben élő gyermeknek juttatnak Nyilas Misi-pakkot, vagyis cipősdobozokba csomagolt karácsonyi ajándékokat.
Népkonyhából közösségi hely
Hasonlóképpen készülnek a máltaiak is, mondta Parák Eszter.
– A Máltai Szeretetszolgálat a melegétel-ellátás mellett intézményeik és önkéntes csoportjaik révén támogatja a rászorulókat. A karácsonyi időszakban az Adni öröm! akciónak köszönhetően több mint 30 ezer tartós élelmiszercsomag készül és jut el a bajban lévőkhöz. Év közben a támogatóknak és az élelmiszermentésnek hála hétköznapokon országszerte egyaránt kaphatnak péksüteményt, gyümölcsöt, zöldséget és tartós élelmiszert – mondta Parák Eszter.
A Krisna-tudatú hívőknél is rendszeresek az élelmiszercsomag-osztások. Évente nem kevesebb mint 230 tonna tartós élelmiszert osztanak ki vendégeiknek, főként ünnepek és kiemelt akciók alkalmával, és természetesen mindez meleg étel mellett értendő, ismertette Fodor Kata.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség népkonyhája az utcákra kiszoruló, az éjjeli menedékhelyeket rendszeresen látogató, döntően az utcán, közterületeken élő hajléktalan embereknek nyújt alkalmi jelleggel napi egyszeri egy tál meleg ételt. Sajnos nagyon gyakran tapasztalják, hogy a környékbeli kispénzű emberek, nyugdíjasok is rákényszerülnek, hogy igénybe vegyék a szolgáltatást. A népkonyhán kiszolgált ételnek legalább 800, legfeljebb 1200 kalóriát kell tartalmaznia. Nagyon fontos, hogy hétvégén és ünnepnapon se maradjon senki ellátás nélkül, ezért ez a szolgáltatás az év minden napján igénybe vehető.
Az Üdvhadsereg népkonyhája ingyenes vagy alacsony költségű étkezési lehetőséget biztosít a rászorulóknak. Naponta frissen készült ételeket szolgálnak fel, leveseket, fő- és kiegészítő ételeket. Az Üdvhadsereg szerint a népkonyha nem csupán az ételről szól, hanem közösségi hely is, ahol az emberek találkozhatnak, beszélgethetnek, kapcsolatokat építhetnek. Hisznek abban, hogy a közös étkezés összekötheti az embereket.
