Hirdetés

December 8-án az Európai Unió tagállamai létrehoztak egy úgynevezett Szolidaritási Alapot, melynek célja, hogy „csökkentse a migráció sújtotta tagállamok terheit”. Vagyis Brüsszel azokat az országokat akarja megsegíteni, akik – mondjuk ki – behívták a bevándorlókat az országukba. A támogatásból nem részesülő tagállamok pedig eldönthetik, hogy vagy átvállalnak az EU által érintettnek ítélt tagállamoktól migránsokat, vagy pénzt fizetnek a közös alapba.

Magyarország annak ellenére, hogy tíz éve védi az Európai Unió határait, és elköltött több mint 800 milliárd forintot (körülbelül 2 milliárd eurót) Európa közös határának védelmére, mégsem részesülhet a szolidaritási alapból. Sőt Brüsszel a 2026. június 12-én hatályba lépő Migrációs paktum jegyében választás elé állította hazánkat: vagy betelepít migránsokat, vagy jelentős – 420 millió eurós – hozzájárulással beszáll a közös alapba.

A Migrációs és Menekültügyi Paktum az Európai Unió 2024-ben elfogadott átfogó jogszabálycsomagja, amely a menedékkérelmek kezelését, a határellenőrzést és a tagállamok közötti „szolidaritást” szabályozza – foglalja össze az Ellenpont.

A paktum fő elemei:

1. Gyorsított határprocedúra: a külső határon lefolytatott, néhány hetes menekültügyi vizsgálat.

2. Visszatartási zónák: az érkezők addig itt maradnak, amíg tart a vizsgálat.

3. „Kötelező szolidaritás”: ha egy tagállam az unió megítélése szerint túlterhelt, más tagállamoknak segíteniük kell:

  • vagy befogadással,
  • vagy pénzügyi hozzájárulással,
  • vagy technikai támogatással.

A szolidaritás valójában burkolt kvótarendszer, hiszen a paktum nem állítja meg a migrációt, csak szétosztja a beérkező embereket, így olyan országok is bevándorlóországgá válnak, amelyek alapvetően ellenzik az illegális migrációt. Ráadásul a probléma gyökerére sem jelent megoldást, hiszen a menedékkérelmek elbírálásának gyorsított eljárása nem elég visszatartó erejű, az ezzel ellenkező országok pénzügyi büntetése pedig ellentétes az uniós elvekkel. Ahogy az is, hogy a tagállamokat kötelező befogadásra kényszerítenék. Mindezek ellenére a Tisza Párt Brüsszelben teljes mellszélességgel támogatta a migrációs paktumot.

A Tisza Párt európai parlamenti képviselői több ízben kiálltak a nyilvánvalóan Magyarország érdekeivel ellentétes Migrációs paktum és a hozzá kapcsolódó intézkedések mellett.

  • Az EP-szavazás során a Tisza Párt képviselői támogatták, hogy 2025-re plusz 25 millió euróval növeljék meg a „Menekültügyi, migrációs és integrációs alapot”, ami egyértelműen a migrációs paktum gyors és hatékony végrehajtását szolgálja.
  • A Tisza képviselői támogatták azt a javaslatot, amely „helyénvalónak ítéli meg”, hogy Magyarországot 200 millió euróval megbüntessék az Európai Bíróság döntése alapján. Ezt a büntetést az EU azért szabta ki, mert – z EB szerint – Magyarország nem tartotta be az uniós menedékkérői jogokat. Magyarország szerint viszont az Unió nem tartotta be az uniós jogot azáltal, hogy illegális bevándorlók befogadására kötelezte volna Magyarországot.
  • Ugyanakkor a Tisza Párt képviselői nem támogatták azt a javaslatot, amely 2 milliárd eurós támogatást irányzott volna Magyarországnak a déli határ kerítésének költségére.

A kvótáról szóló szavazás nem az egyedüli eset, hogy a tiszás képviselők kiálltak a migráció mellett. Dávid Dóra, a párt másik képviselője ugyanis nyíltan kijelentette, hogy szerinte Magyarországnak változtatnia kell hozzáállásán, mert „a multikulturális társadalmak nemhogy működnek, de versenyképesebbek is lehetnek”.

„Szerintem a hozzáálláson kell változtatni. Ne rekesszünk ki senkit, fogadjunk be mindenkit!”

– jelentette ki.

Bódis Kriszta, a párt képviselő-jelöltje, tanácsadója ennél is tovább ment, amikor a migrációt először „lehetőségnek” nevezte, majd egyszerűen „álvalóságnak” mondta azt, hogy a migránsok között terroristák lennének.

Azt is mondta, „mélyen egyetért Magyar Péterrel”, a migráció kérdése is csupán gumicsont.

A tanácsadók is a migrációt támogatják

Ha azt gondolnánk, hogy ezek véletlen elszólások voltak, akkor tévedünk. Hiszen a Tisza Párt körüli tanácsadók, szakértők is ugyanezt mondják.

Petschnig Mária Zita például azért kritizálta a miniszterelnököt, mert az uniós büntetés ellenére sem hajlandó végrehajtani a migrációs paktum intézkedéseit.

„Az Európai Unió tavaly júniusban kiszabott ránk egy 200 millió eurós büntetést. Nem azért merthogy itten nem engedjük be a migránsokat, mert azt akarja, hogy engedjük be a migránsokat, hanem azért, mert nem tartjuk be a menedékkérők menedékjogának az uniós szabályait, tehát nem vagyunk szabálykövetők” – érvelt zavarosan Petschnig.

A tegnapi döntés pont az ellenkezőjét mondja ki, vagyis hogy be kell fogadnunk a migránsokat, vagy fizessünk.

Majd egy másik fórumon arról beszélt, szerinte nem is jönnek migránsok, mert

„nem azt mondta az unió, hogy tessék beengedni a migránsokat csak azt mondta hogy tessék emberi módon viselkedni velük szemben”. Holott a kvótarendszer lényege éppen a migránsok szétosztása lenne.

A Tisza körül fel-felbukkanó Bod Péter Ákos pedig arról beszélt, szerinte Magyarországnak semmi hátránya nem származna a bevándorlók kvótaalapú szétosztásából.

„A bírósági döntés az nem kötelezi Magyarországot semmilyen migránsoknak a befogadására, amit a rádió hazudik, semmi. Egy közösen elfogadott joganyag azt mondja, hogy ha valaki valamelyik európai országnál jelentkezik, meg kell az ügyét vizsgálni és tisztességes eljárási módon kell eljárni vele” – magyarázta Bod a kvótarendszert, amelynek éppen a migránsok szétosztása az egyik központi eleme.

Simonovits András, a tiszás nyugdíjszakértő szír és ukrán migránsokat akart:

„Kell bevándorló Ukrajnából, Szíriából, innen-onnan, szembe kell nézni, és nem lehet 50 milliárd forintot az emberek hülyítésére fordítani”.

Simonovits András szerint a bevándorlási terveket fel kell gyorsítani, a bevándorlást már nem lehet elkerülni. Arról is beszélt, hogy a migráció lehet a megoldás a népességnövekedésre.

Kapcsolódó cikkünk