A migránsok dominálni akarnak

– Szintet léptek a migránsok. Ehhez az akcióhoz már nagyon profi felderítés kellett…

– Ez világos. Csak idő kérdése volt, hogy valami ilyesmi történjék. Kifigyelték a határátkelő életét, látták, hogy itt nincs olyan komoly fizikai akadály, és hogy ezt a pontot éjszakánként csak három biztonsági őr vigyázza. Azzal is tisztában voltak a szervezők, hogy logisztikailag egyszerűbb, gyorsabb és kevésbé feltűnő elérni ezt a gyönge pontot, mint a sötét éjszakában puhatolózni valahol a kerítés mentén. És mindezt megelőzte egy olyan időszak, amikor egyszerre több három-négy fős csoport is próbálkozott az átjutással a kerítésen egymástól néhány száz méteres távolságban. Azt tesztelték, miként lehet megosztani a magyar határvédelem ottani erejét. Maga az áttörés is teszt volt, megnézték, hogyan reagál egy ilyen hajnali lerohanásra a védelem.

– A migránsok eszelték volna ki az egészet?

– Önmagukban nem lennének képesek egy ilyen akció megszervezésére. Még a katonaviseltek sem. Mert nekik sincs helyismeretük. Itt az embercsempészek vagy a migránsokat támogató szervezetek játszottak főszerepet.

– Hasonló akciók már zajlottak a mexikói–amerikai határon vagy az afrikai spanyol enklávéknál is. Mit mond mint volt elhárító, milyen magasságban futnak össze az irányítás szálai?

– Globális szintű a jelenség, és globális szintű az irányítás is. Ennélfogva a módszerek is nagyon hasonlítanak. Nagy tömegek toborzása, szervezett meneteltetése, pénzzel való ellátása, felszerelése kommunikációs eszközökkel… És gondos időzítés. Ezt látjuk Európában is. Jellemző a tömegek mesterséges felhergelése is. Ezt a görög táborokban járatják csúcsra, ahol az emberek dühükben gyújtogatnak, verekednek, lázadoznak, azaz olyan médiahackeket csinálnak, hogy jól használható vágóképek születhessenek belőlük a nyugati tévécsatornákon. Kicsit másképpen, de ez történik a mexikói–amerikai határon, és ez volt a 2015-ös röszkei ostromnál is.

– A hírek szerint a hármas határ közelében összegyűltek egyre agresszívabbak, házakba törnek be, bűncselekményeket követnek el… Ez is parancsszóra történik?

– Lehet, hogy szóltak nekik, mutassanak erőt, keltsenek félelmet. Megy az, hisz döntő többségük olyan társadalomból jön, amelyre jellemző az erő tisztelete és primátusa. Aki előbb üt, akinek komolyabb fegyver van a kezében, annak van igaza, az kerül előre a táplálkozási láncban. Olyan heterogén tömegről beszélünk, amelyet vallási, etnikai ellentétek, súlyos érdekkülönbségek osztanak meg. Az közös bennük, hogy amikor útnak indították őket, olyan ígéretet kaptak, amely szerint Nyugat-Európa egy tejjel-mézzel folyó Kánaán, ahol piros sportkocsik és szőke lányok várják őket. Most viszont nem értik ezek az emberek, hogy miért nem engedik őket tovább az ígéret földjére. Nő bennünk a düh, és az agressziójuk a helyi lakosok felé fordul. A migránsok dominálni akarnak Európában. Jól látjuk ezt például Svédországban, ahol a bevándorlókból alakuló csoportok megfélemlítik a helyi lakosságot, és nemcsak a drogpiac, a prostitúció, a fegyverkereskedelem terepét uralják már, de lassan maguk alá hajtják a helyhatóságokat, és a különféle hivatali rendszerekre is egyre erősebb befolyást gyakorolnak. Sőt, már alakulnak Nyugaton az iszlamista pártok is, ismerik a politikai játékteret és a játékszabályokat, és eszerint manővereznek. Ezzel a Nyugat nem tud mit kezdeni.

– A hivatalok… Nagy-Britannia több városában is közel-keleti, illetve észak-afrikai migránscsoportok iskolás lányokat erőszakoltak, éveken keresztül. A brit hatóságok tudtak erről, de féltették az amúgy hamis etnikai békét, és emiatt semmit sem tettek…

– Több száz kiskorú lánykáról volt szó. Az a legszomorúbb, amikor a politika kihátrál a rendvédelmi szervek mögül. Vagyis nem érzik a rendőrök és a katonák, hogy ha a törvény betűje szerint hajtják végre a feladataikat, akkor a politikai szféra megvédi őket. Ilyenkor a hatóságok inkább homokba dugják a fejüket, és kialakul bennük a laissez-faire mentalitás, vagyis hagyják megtörténni a dolgokat. Ezzel ellentétben azok, akik hajnalban szembe találták magukat a rohamozó tömeggel Röszkénél, bátran, gyorsan, határozottan reagáltak. Riasztólövéseket adtak le. Tisztában vannak vele, hogy a magyar kormány kiáll a törvényesen intézkedő határvédők mellett, és nem hagyja, hogy a média felkoncolja őket.

– Az ellenzék már most is azt kérdi, hogy mertek egyáltalán fegyverhez nyúlni…

– Az ország szuverenitása forgott kockán.

– Helyben vagyunk. Morális értelemben mi a fontosabb? A magyar szuverenitás, vagyis a haza védelme vagy egy illegális migráns épsége? Hogy válaszol erre a dilemmára a társadalom?

– Ez nem erkölcs kérdése, ez a törvény és az állam szuverenitásának a kérdése. Ha egy ország lemond a függetlenségének arról a nagyon fontos részéről, hogy kit enged be a területére és milyen ellenőrzés mellett, akkor az az ország mindenki szabad prédájává válik.

– A tudósítások szerint arra utalnak bizonyos jelek, hogy az áttörésben részt vevő migránsok között meghúzódhatott az Iszlám Állam néhány egykori katonája is.

– Titkosszolgálati alapelv, hogy mindig a legrosszabb forgatókönyvből kell kiindulni. A csoportban bűnözők, terroristák, háborús bűnösök, harcosok és még ki tudja kik bújhattak meg. Nem lehet egy kétperces mustrával meg egy ujjlenyomattal letudni az ellenőrzést.

– Igen, de hogyan lehet utánanézni valakinek a feldúlt Közel-Keleten vagy Észak-Afrikában?

– Az Európába érkező emberek kilencvenöt százaléka gazdasági migráns és nem menekült. A 2015-ös mesének vége, a szakmunkásokról és atomtudósokról szőtt ábrándok már az elején szertefoszlottak. Ez a hamis optika csak tetézte a bajokat. Nyugaton egyes államok megvonják az állampolgárságot azoktól, akik harcoltak az IÁ kötelékeiben, és nem is engedik vissza őket. Mások beengedik, de bebörtönzik ezeket a katonákat. És vannak, akik beengedik, és vissza akarják őket illeszteni a társadalomba. Az utóbbi országokban a biztonsági szempontok, a többségi társadalom védelme a sokadik helyre sorolódott vissza az úgynevezett politikailag korrekt döntésekkel szemben.

– Hogy értékeli a szerb állam migránspolitikáját?

– Szerbia csatlakozni szeretne az EU-hoz, és már meg is kezdte az idevonatkozó tárgyalásokat. Most tehát a jófiú szerepét játssza, figyel a Nyugatot meghatározó német és francia politikára. Ezért aztán biztonsági, belpolitikai kérdéseket is feláldoz a jófiúság oltárán.

– Önnek volt dolga szerb ügyfelekkel… Ismeri őket. Nyilván nem lepte meg, hogy Szerbia közben Moszkva felé is gravitál.

– Nincs egyedül ezzel a Balkánon, más országok is több vasat tartanak a tűzben. Mert az unió gyenge, következetlen és nehezen értelmezhető balkáni politikát folytat. Brüsszel nem akarja észrevenni, hogy a Nyugat-Balkánért hatalmas politikai versenyfutás zajlik, benne a kínaiakkal, az oroszokkal, az unióval, de az Egyesült Államokkal és az Öböl menti országokkal is. És ebben a versenyfutásban az Európai Unió a leggyengébb szereplő.

– Meglehet, katonai ereje sincs egy ilyen versenyfutáshoz…

– Az unió elhitte, hogy beköszöntött az örök béke, és egy nagy államszervezet katonai elrettentés nélkül is képes érvényesíteni politikai és gazdasági érdekeit. Ma viszont jól látható, hogy az uniót már egyetlen közel-keleti állam sem veszi komolyan, nem is beszélve például Törökországról, ami már csak pénznyerő automataként tekint az EU-ra.

– Ugye a migránsoknál sosem lesz fegyver a határon?

– Erre semmilyen körülmények között sem kerül sor. Mert így még az oly hamis erkölcsi alapjait is elveszítené a népvándoroltatás. A beérkezők közül persze többen is csatlakoznak a szervezett bűnözéshez, vagy akik alvó terroristasejteknél kötnek ki, azok könnyen jutnak fegyverhez és robbanóanyaghoz. Csak Svédországban több mint száz robbantásos támadás történt tavaly, az utcákon pedig migránsokból alakult, modern lőfegyverekkel felszerelt bandák harcolnak egymás ellen.

– Karácsony előtt egy Nyugatról érkezett migráns rabolt ki egy magyar nőt Budapesten. Tehát már nem csak délről kellene védeni a határt?

– Annak idején, 2015-ben is jártak itt ilyen emberek, innen vitték az elkövetőket a párizsi merénylethez. Ez a következő kihívás. Vagyis hogy mit csinálunk azokkal a migránsokkal, akik Nyugaton tartózkodási engedélyt, menekültstátust, sőt, esetleg állampolgárságot kaptak. Mert jogosultak arra, hogy ingatlant vásároljanak, céget alapítsanak náluk, vagy egyházszerű szervezetet kezdjenek működtetni. Illetve sportegyesületet vagy politikai pártot. A biztonságért felelős apparátusnak és a döntéshozóknak már gondolniuk kell erre, ahhoz hasonlóan, mint ahogy 2015-ben megalkották a jogi határzárat.