Vajon van-e még egy olyan kulturális létesítmény a világon, amelyhez annyi szándék és csalódás, elképzelés és változat, de legfőképpen annyi különböző érdek tapad, mint éppen a Millenárishoz? Létezik-e még egy olyan kulturális központ, amelyről az egyetlen év alatt megjelent újságcikkek 16 vaskos dossziéban férnek csak el?

2000 szeptemberében a Fővinform arról tájékoztatta a környék lakosságát, hogy a Ganz Villamossági Művek területén délután 16 órakor robbantás lesz. Ezért a forgalmat a környező utcákban tíz percre leállítják. Ekkor már javában folyt az építkezés. A vasöntöde helyén közparkot és kulturális központot hoztak létre. 2001 nyarán kész volt a park, fél évre rá pedig megnyitotta kapuit az Álmok álmodói " Világraszóló magyarok című kiállítás. A kiállítás óriási sikeréhez nem fér kétség. Több mint egymillió látogatója volt. De nem sokáig élvezhette a közönség a Tavaszt a Millenárison. A kulturális és tudományos programok jelentős része már nem valósulhatott meg. A kormányváltást követően bezárt az Álmok álmodói, a közhasznú társaság élére az új hatalom Mizsei Zsuzsannát nevezte ki. Berkecz Mária ellen eljárást indítottak. A feljelentés a Gyurcsány Ferenc érdekeltségi köréhez tartozó Perfekt Audit jelentésére épült.

– Az ellenem indított eljárás hamisított tartalmú munkaszerződésen alapult. A megállapodás azon pontját, miszerint közös megállapodás alapján a felek bármikor megszüntethetik jogviszonyukat, a feljelentők kipreparálták a szövegből. Érdekes módon a rendőrség által felkért független igazságügyi könyvszakértő a Millenárison végzett ellenőrzése során mindent a lehető legnagyobb rendben talált, és sorra cáfolta az ellenem felhozott vádakat – emlékezik vissza a két és fél évvel ezelőtt történtekre a Millenáris egykori ügyvezetője. A rendőrség végül jobb híján a látogatóknak ajándékba adott órák miatt tett vádemelési javaslatot. De mivel jogi nonszensz, hogy egy marketingcélokat szolgáló karóra bárkinek is kárt okozhat, az ügyészség ejtette a vádat.

Berkecz Mária utódja Mizsei Zsuzsanna lett. Az egykori kereszténydemokrata politikus a " kht. zavaros ügyeinek" feltárásába kezdett. Őt a leginkább Berkecz Mária végkielégítése izgatta. Semmisségi keresetet nyújtott be a Munkaügyi Bíróságra, amivel azt szerette volna elérni, hogy nyilvánítsák semmissé a Berkecz Mária jogviszonyát megszüntető eljárást. Ám azt követően, hogy kiderült, ha a bíróság helyt adna a keresetnek, az azt jelentené, hogy továbbra is Berkecz Máriát kell a kht. ügyvezetőjének tekinteni, Mizseiék módosították a keresetüket. Végül a bíróság jogerős határozata kimondta, Berkecz Mária munkaszerződése és annak felbontása hatályos, törvényes és jóhiszemű volt. Ezt követően Keller László közpénzügyi államtitkár indított eljárást a volt ügyvezető ellen. A rendőrség vádemelési javaslatára az ügyészség vádat emelt. Berkecz Mária lapunknak elmondta, azóta is zárolva van minden számlája és bűnügyi zár alatt van a lakása, holott még bírósági tárgyalás sem volt…

Időközben az ambiciózus ügyvezető, Mizsei Zsuzsanna is elhagyta a Millenárist. Mellőzöttsége azzal kezdődött, hogy 2004 nyarán párhuzamos igazgatót nevezett ki mellé az új gazda, az informatikai tárca. A Miniszterelnöki Hivatal értelemszerűen először a kulturális minisztériumnak ajánlotta föl az intézményt, de ők lemondtak róla. Feltehetően a koalíciós pártok közötti politikai-gazdasági alku állhatott a döntés hátterében. Így került a Millenáris a szabad demokraták vezette informatikai minisztérium tulajdonába és vezetése alá. A kemény Mizsei közben egyre inkább mellőzve érezte magát, nyártól névleg betegszabadságra ment. December elsejével pedig közös megállapodással végleg távozott a Millenáris éléről. Végkielégítése egyes lapértesülések szerint 16 millió forintra rúgott, amit úgy állapítottak meg, hogy még a szerződésbontás előtt a tulajdonosváltásból adódó kiemelt feladatokra hivatkozva megemelték a végkielégítés összegének alapjául szolgáló fizetését és prémiumát. A Demokratának nincs tudomása arról, hogy Mizsei Zsuzsanna visszautasította volna a meglehetősen nagy végkielégítést.

2004. november végén felgyorsultak az események. December 3-án Tóth József, az informatikai tárca kinevezettje, a Mizsei mellett tevékenykedő másik ügyvezető hirtelen leváltotta Derdák Andrást, a park művészeti igazgatóját. Derdák az intézményből biztonsági őrök kíséretében távozott. Helyére Tóth József Szathmáry Évát, Draskovics Tibor pénzügyminiszter volt feleségét nevezte ki. Erre Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter még aznap este meneszti Tóth Józsefet és visszavonja Szathmáry megbízatását.

Kovács Kálmán szerint a személycserékre azért került sor, mert nem tudott a két csapat együtt dolgozni. – A Millenáris Parkban elkészül a Jövő Háza. Ez egy olyan új dolog, mint amikor annak idején Sidneyben megnyílt az Operaház. Kevés ilyen van a világon, és ezek nem egy kaptafára épülnek. Először az volt az elképzelés, hogy jöjjön létre a Millenárison belül két vezetés. Az egyik szervezze a kulturális programokat, a másik pedig valósítsa meg a Jövő Házát. Nos, ez a megoldás nem vált be. Tulajdonképpen egy egyszerűsített, homogén struktúra kell, ezen dolgozunk – jelentette ki az informatikai és hírközlési miniszter december 13-án a Nap-keltében.

Ám a kirúgott Tóth Józsefnek erről más a véleménye. A hivatalos verzió szerint azért váltották le, mert nem volt megfelelő az együttműködés, Tóth fontos stratégiai kérdésekben nem egyeztetett az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal. Tóth azonban úgy véli, nem a hivatalos indoklásban szereplő okok miatt kellett távoznia. De még csak nem is Derdák felmentése miatt. Állítása szerint a menesztésére azért került sor, mert félévnyi ügyvezetése alatt több szabálytalanságot vett észre a kht. működésében és ezekre a minisztérium figyelmét írásban fel is hívta. A szabálytalanságokkal kapcsolatban Tóth József nem közölt részleteket, de azt elmondta, dokumentumokkal tudja bizonyítani, hogy több alkalommal mellőzték a közbeszerzést, illetve utólag kötöttek szerződést olyan munkákra, amelyeket korábban már elvégeztek.

December elejére sajátos helyzet állt elő. Sem ügyvezetője, sem felelős művészeti vezetője, de még érvényes programfüzete sem volt a parknak. Közben Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Wahorn Andrást, az Egyesült Államokban élő és alkotó képzőművészt bízta meg a Jövő Háza program vezetésével. Ez úgy zajlott, hogy Kovács Kálmán november 15-én sms-ben azt üzente az akkor még igazgatóként dolgozó Tóth Józsefnek, hogy Wahorn lesz a kuratórium elnöke. A neves művész egy sms alapján látott munkához. Beszélt Derdák Andrással és felkérte, legyen a kuratórium tagja. A művésznek december közepére azonban elege lett a tisztázatlan helyzetből és felfüggesztve tevékenységét, végül úgy döntött, nem vállalja a Jövő Háza program vezetését, ha az informatikai tárca nem biztosítja a szükséges anyagi és szervezeti feltételeket. Döntésében Derdák botrányos menesztése mellett az is szerepet játszott, hogy kinevezését még mindig nem kapta kézhez. A képzőművész távozása így jelképes, hiszen hivatalosan ki sem volt nevezve. Wahorn lépésével azonban tovább nőtt a káosz a Millenárison.

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium decemberben közleményben tudatta, hogy a következő két hét során áttekinti a Jövő Háza programot, a Millenáris ügyvezetői feladatainak ellátásával ideiglenesen Marosvölgyi Zsuzsát, a park műszaki igazgatóját bízza meg. Közben Görgey Gábor volt kultuszminiszter titkos tanácsokat adott mintegy hétmillió forintért Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a Millenáris Park további "méltó működtetésének feltételeiről". Hogy ebben mi áll, azt sajnos nem tudjuk, mivel húsz évre titkosították a dokumentumot, noha Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos úgy foglalt állást, hogy az ilyen hosszú időre szóló titkosítás alkotmányos alapjogokat sért.

Ennyi a történet. A közelmúlt és a jelen. Ezek után szerettük volna megtudni, milyen is lesz a Jövő Háza, melynek idén év végére el kell készülnie.

Nos, az irodaházban, ahol állítólag a Jövő Háza program megvalósításával foglalkoznak, alig lézeng valaki. A titkárnő elárulja, elbocsátások vannak, mindenkinek inog a széke. A legmodernebb irodabútorokkal és számítógépekkel berendezett irodahelyiség teljesen üres. Nem úgy néz ki, mintha valaha is dolgoztak volna benne. Leginkább egy irodabútor-szaküzlet bemutatótermére emlékezteti a látogatót. S hogy mégis többet megtudhassunk, a titkárnő elmegy, mondván, hogy szól az oktatási vezetőnek, aki majd többet tud az egészről mondani. Otthagy minket az üres irodában. Jó negyedóra elteltével az oktatási menedzser helyett két biztonsági őrrel tér vissza. Közlik, hogy nem nyilatkozhatnak, távozzunk, és ne készítsünk felvételeket… Talán nem mellékes, hogy előzőleg a látogatásra engedélyt kértünk és kaptunk.

Mindenesetre ami a Jövő Házát illeti, nem lettünk okosabbak. Nem tudjuk, hol lesz, és azt sem, hogy milyen lesz. Annyi azonban bizonyos, nem a Lövőház utcai irodaházban, ahonnan kitessékeltek minket. A Népszabadság értesülései szerint ugyanis a Lövőház utcai irodaház értékesítésétől még az idén 800 millió forintos bevételt remélnek…

Úgy tűnik, a Jövő Háza ma nem egyéb, mint egy virtuális-utópisztikus fantom. A Millenáris fantomja.