A Minority SafePack közös siker

Közös siker a Minority SafePack, a nemzeti kisebbségvédelmi polgári kezdeményezés – mondta Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár szerdán a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor panelbeszélgetésén. Vincze Loránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke arról beszélt: több mint 1 millió 121 ezer hitelesített aláírás van.

Fotó: Youtube, képernyőkép, illusztráció

Az államtitkár kiemelte: mindez nem valósulhatott volna meg a FUEN és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nélkül, valamint a magyar szervezetek, pártok, az európai magyar szervezetek, így a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek (NYEOSZ) támogatása nélkül.

A kezdeményezés keretében nem várt magas számban gyűltek össze az aláírások – mutatott rá az államtitkár. 

Vincze Loránt, a FUEN elnöke arról beszélt, hogy az Európai Unióban európai kisebbségvédelem mint olyan nem létezik, és soha nem foglalkoztak kisebbségvédelemmel, noha az őshonos kisebbségek teszik sokszínűvé az uniót.

Felidézte: 2017 áprilisában kezdődött az aláírások gyűjtése, amely hatalmas győzelemmel zárult, bizonyították, hogy van igény erre az ügyre.

Közlése szerint jelen pillanatban 1 millió 121 ezer 90 hitelesített aláírás van, 27 államból. Kiemelte, hogy a magyar közösségek támogatása rendkívül fontos volt, Európa számára azt üzenték, össze lehet gyűjteni az aláírásokat. Szavai szerint a magyar közösségek tapasztalják meg leginkább, milyen olyan kisebbségi sorban élni, ahol folyamatosak a sérelmek, s a többséggel beszűkült a párbeszéd lehetősége. 

A neheze azonban még hátra van – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: az Európai Bizottságnál az aláírásokat regisztrálni kell, erre határidő nincs. Megjegyezte: a mostani bizottságtól meglehetősen negatívak a jelzések, de ennek ellenére szeretnének egyeztetni. Ha a találkozó nem jön létre, vagy nem pozitív kimenetelű, akkor nem nyújtják be egyelőre az aláírásokat, hanem megvárják a vélhetőleg új összetételű Európai Parlament megalakulását. A cél az európai jogi keretrendszer megteremtése, s ehhez a Minority SafePack eszköz. Kitért arra is: Nyugat-Európában kicsit elkényelmesedtek a kisebbségek, szervezeteik elfogadták a helyzetüket, kimúlt belőlük a politikai aktivítás. 

Berényi József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja elnökségi tagja kiemelte: a rendszerváltás óta ez a második legtöbb összegyűjtött aláírás a részükről, elérték a közel 69 ezret. Szerinte a kezdeményezés megmutatta, hogy mely közösségek szervezettek igazán. A Most-Híd alakulat ugyanakkor nemhogy nem segített, de még támadta is az akciót – jegyezte meg.

Bodor László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke hozzátette: nagy lendülettel csinálták végig az aláírásgyűjtő kampányt, s olyan löketet sikerült adni az európai kisebbségvédelmi mozgalomnak, amely újra lángra gyújtotta azt. Pozitívan nyilatkozott a román állam hozzáállásáról az aláírások vizsgálatánál, teljesítették azt a kérést, hogy ebből ne csináljanak politikai ügyet. Azt szeretnék, ha a kisebbségi kérdés nem egy tagállami kompetencia lenne, foglalkozzanak vele uniós szinten – jelezte. Szintén hasonlóan foglalt állást Komlóssy József, a FUEN volt alelnöke.

Tárnok Balázs, a Rákóczi Szövetség alelnöke szintén össznemzeti ügynek nevezte a Minority SafePacket, amelynek politikai támogatottsága is megkérdőjelezhetetlen volt Magyarországon. Januártól gyűjtötték az aláírásokat, s három hónap alatt 650 ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze, ebből 390 ezret papíralapon. Hozzátette: széleskörű nemzeti összefogás jött létre, rengeteg szervezet, egyházak, különböző kis közösségek segítettek, s a kulcs minden esetben a szolidaritás volt.

Erdélyi Rudolf Zalán, a Bethlen Gábor Alapkezelő vezérigazgatója a panelbeszélgetés előtt úgy fogalmazott: nem az a magyar, akinek a nagyszülei magyarok, hanem akinek az unokái is azok lesznek. Ez a gondolat vezérli őket, határozza meg az alapkezelő munkáját – mutatott rá.

Kiemelte, hogy 2010 óta a nemzetpolitikai források megtízszereződtek, mostanra elérik a 100 milliárdos nagyságrendet. Fontos, hogy ne csak az emlékezetpolitikában legyenek erősek, hanem a jövőt építsék – hangsúlyozta, s kitért arra is, hogy a megnövekedett feladatokhoz meg kellett erősíteni az apparátusukat. Jelezte: a Magyar Állandó Értekezlet iránymutatásai alapján hamarabb írták ki a pályázatokat, s nagyjából 90 százalékos finanszírozáson állnák, azaz lassan már minden pályázóhoz megérkeztek a források. A legtöbb pályázat Erdélyből érkezik – tette hozzá a vezérigazgató.