A miskolciak változást akartak

Kevés szebb, kitűnőbb adottságú nagyváros van Magyarországon, mint a borsodi vármegyeszékhely. És kevés ellentmondásosabb. Egyszerre van jelen több korszak a múltból, a polgári életforma patinája, a munkásnosztalgia és a legsötétebb nyomor, az apátia és a derű, a céltalan henyélés és a tettvágy. Június 9-én a miskolciak döntöttek: változást akarnak, mert elegük lett a lejtmenetből, a romló közbiztonságból, a piszokból, a gazos közterületekből, az egy helyben toporgásból. Egyszóval a hanyatlásból.

Tóth-Szántai Józsefet, a Pont Mi és a Fidesz–KDNP közös jelöltjét több mint negyvenszázalékos eredménnyel választották polgármesterré. Ezzel szemben két riválisa csupán 22,12, illetve 13,54 százalékot kapott. A közgyűlésben is magabiztos többséget szerzett a kormánypárt: a tizennyolc választókerületből tizenötben Fidesz–KDNP-győzelem született. A közgyűlés 26 főből áll majd október elseje után, ebből 16 képviselő a Pont Mi–Fidesz–KDNP-frakció tagja, és tíz mandátumon osztozik az összes többi párt, tehát minden adott lesz a város rendbetételéhez.

A legtöbb miskolci nagy reményekkel néz az októberben induló ötéves ciklus elé. Örömmel tapasztalják, hogy már most, a nyáron fokozódott a rendőri jelenlét a Búza téren, a Városháztéren, a Villanyrendőrnél és az egyik legszlömösebb régiónak számító Selyemréten, illetve a Tiszai pályaudvar környékén. A Selyemréti strandon három biztonsági őr teljesít szolgálatot. Betartatják a rendet, nem szabad pólóban és rövidnadrágban a medencékbe menni, mint korábban, a fürdőruha használata kötelező. A villamosokon is találkozni rendőrökkel, illetve önkormányzati rendészekkel. Az egyiküktől megtudtuk, hogy sikerült kitiltaniuk az örömlányokat a Selyemrét környékéről. Már az a tény önmagában, hogy Miskolcon a kormánypárt jelöltje nyert, erőt adott a rendteremtéshez, pedig az új ciklus még el sem kezdődött. Tóth-Szántai Józseffel sokan találkoznak a városban, látják az utcán, villamoson jár, a nyáron pedig minden idejét az új ciklus előkészítése tölti ki.

– A Radió M-ből minden miskolci ismeri a hangját – mondta a Demokratának Bánhegyi Andrea, Tóth-Szántai rádiós újságírói múltjára utalva. Bánhegyi Andrea pedagógus, Miskolcon született, szeptemberben már a 37. tanévét kezdi, és neki is szívügye a város.

A Rádió M egy Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei regionális kereskedelmi rádió, a legnépszerűbb Miskolcon és környékén. Szinte minden miskolci ezt hallgatja, mondja.

– Persze most is vannak, akiknek nem tetszik ez a változás, akik kígyót-békát kiabálnak a polgármesterre. Szerintem mindenki örülhet, hogy volt valaki, aki felvállalta ezt a várost, olyan valaki, akinek az értékrendje a garancia arra, hogy Miskolc ismét a fejlődés útjára lépjen. Aki képes felülkerekedni azon a sértettségen és negatív értékrenden, ami sok miskolcit tart fogva, és ami az elmúlt öt évben a városvezetést is jellemezte.

Miskolcon egy egyre dacosabb lokálpatriotizmus áll szemben ezzel a sértődöttséggel.

Bánhegyi Andrea szerint Kriza Ákos polgármestersége idején megkóstolta a város, hogy milyen az, amikor kezd rend lenni, és megindul fejlődés. Az elmúlt öt évben viszont a miskolciak már a bőrükön érezték, hogy az összeomlás szélére jutott a város: a közösségi közlekedés, a közbiztonság, a sorra bezáró üzletek a sétálóutcában, az ingatlanpiac mélypontja – egy miskolci lakás a budapestiek felébe-harmadába kerül…

A turisták, beleértve a hazaiakat is, már nem tartják fontos célpontnak Miskolcot és környékét, sokan még nem is ismerik.

– Ezért osztálykirándulást szerveztem pesti diákoknak a városba és környékére. A diákokat lenyűgözte Lillafüred, Miskolctapolca, a táj szépsége; azt mondták, nem is hitték volna, hogy ez a vidék ennyi szépséget rejt. Fontos a városmarketing, de ahhoz, hogy sikeres legyen, a várost magát is fejleszteni kell, nemcsak a környékét – tette hozzá Bánhegyi Andrea, idézve a polgármestert, aki szerint Miskolcnak nem egyet, hanem négyet kell előrelépnie.

A belvárosban az egyik söröző tulajdonosa arról panaszkodott, hogy a teraszon nem meri kint hagyni az asztalokon a hamutartót és a cukortartót, mert pillanatok alatt ellopják.

– A Balatonon az ilyen teraszokat gyönyörű leanderek díszítik. Én is vettem három cseréppel. Reggelre az egyiket ellopták, a másikat felborították, a harmadiknak letörték a virágait – panaszolja a vendéglős. De ez még nem minden. A múltkor hajléktalanok mosdottak a sörözője mosdójában, és amikor megkérte őket, hogy hagyják el a helyiséget, még nekik állt feljebb. De a legnagyobb fejtörést az okozza a számára, hogy bár az árai jóval alacsonyabbak, mint például a fővárosban vagy a Balatonnál, nincs elég vendég, mert nincs fizetőképes kereslet.

A Sarokház söröző tulajdonosa két dologtól vár változást: az egyik, hogy új a polgármester, és a közbiztonság javítását, a turizmus fejlesztését ígéri, a másik, hogy elkészül az MCC új épületének felújítása, épp szemben a sörözővel. Abban bízik, hogy a diákok meghozzák a forgalmat, amire évek óta vár.

Az elmúlt ötéves ciklusban nem születtek új projektek.

Az Avasi kilátó felújításának terve még Kriza Ákos polgármestersége idején látott napvilágot. A kilátó környékén most végre az utolsó simításokat végzik. A város szimbólumának tekintett, felújított tévétornyot hamarosan átadják, a terasz már látogatható: sokan gyerekkorukban látták utoljára azt a pompás panorámát, ami ebből a magasságból elénk tárul. Felülről nézve lenyűgözőek a város méretei, igen jelentős a kiterjedése, mesés látványt nyújt a távolban a Bükk hegyvonulataival.

Egy nagyváros, amelyet hajdan a mesterségesen felduzzasztott nehézipar tett az ország második legnagyobb városává a maga akkor még 200 ezer fős lakosságával, és amelyet a nehézipar megszűnése vitt padlóra a rendszerváltozás után. Sokan visszasírják azokat az időket, amikor a gyár mindenkinek munkát adott, de tudomásul kell venni, hogy ennek a korszaknak vége. A miskolci Vasgyár ma a szegénység és az elhagyatottság színhelye. A távolsági buszok valami különös, régi beidegződés miatt ma is bemennek a gyárba műszakváltáskor, tesznek egy tiszteletkört a Népkonyha és a Fürdő előtt, majd le-, illetve felszálló utas híján megállás nélkül folytatják útjukat a máig menetrendszerű kitérő után. A 130 hektáros területen korábban naponta 30-40 ezer ember dolgozott. Ma ez a vidék kihalt, csak a kohók kürtői merednek az égnek a rozsdás gyárterületen. A vasgyári lakásokat szegény sorsú emberek lakják; ingatlanpiaci szempontból finoman szólva sem tartozik a terület a preferált lokációk közé.

Miskolcot ez a megalomán, a város méreteihez képest messze túlméretezett iparosítás tette tönkre a szocializmus idején. Bár volt a kohászatnak egy parányi bükki gyökere, Fazola Henrik ómassai Őskohója őrzi ennek emlékét, a vashohászat mesterséges felduzzasztása, az acélváros-identitás, majd annak hirtelen megszűnése máig kísért. Mivel a munkásoknak lakás kellett, az avasi szőlőket kisajátították, a helyükön épült a mai avasi lakótelep. Azután a 2010 előtti szocialista városvezetés betelepítette ide a „fészekrakókat”, újabb óriási pofont adva a borsodi megyeszékhelynek. Jelenleg az avasi lakótelepen csak folyamatos rendőri jelenléttel tartható fenn a közbiztonság. De nem unatkoznak a rendőrök Diósgyőrben, a DVTK-stadion környékén, az Újgyőri Főtéren, a belvárosban és a Selyemréten sem.

A kilátóból lépcsők vezetnek a belvárosba, kis borospincék mellett. Ma ez már szintén a múlté, sok pince romos, benőtte a gaz. De van szerencsére néhány kitűnő miskolci borász, akik dacolva az Avas-Dél napsütötte lejtőinek erőszakos beépítésével, a mai napig nem adták fel, és kitűnő borokat készítenek, ez ma a reneszánszát éli. A második világháború előtt minden tehetősebb miskolcinak volt saját szőlője, pincéje és bora. A hajdani polgári élet kellékei, a szecessziós stílusban épült lakóházak, a barokk templomok, a jó hírű iskolák mind-mind e korszakot idézik.

Tóth-Szántai József civilként csöppent a politikába, civil szervezetek támogatták. Polgármesterjelöltként megkereste az összes párt helyi szervezetét, amelyek közül a Fidesz és a KDNP támogatását kapta meg. Ugyanakkor pártpolitikától mentesen szeretné vezetni a várost, programja nem ideológiákra, hanem a lokálpatriotizmusra épül.

Születésétől fogva, 54 éve Miskolcon él, az elmúlt 30 évben újságíróként tevékenykedett a Rádió M-nél. Saját bevallása szerint szenvedélyesen szereti a várost, és nagyon elkeserítette, amit az elmúlt négy-öt évben tapasztalt, ahogy a tízezres nagyságrendű elvándorlás is.

Közben a baloldal, különösen a DK képviselői a város vezetése helyett a saját pozícióharcukkal voltak elfoglalva.

De mi volt Tóth-Szántai sikerének a titka?

Szalay Csaba Miskolcon született, és ezer szállal kötődik a városhoz. Biztosítási alkuszként dolgozik, a hobbija a motorozás. Szerinte Tóth-Szántai József nagyon ügyesen kampányolt, és jól reflektált a miskolciak igényeire.

Ilyen például az utak állapota. Kampányát Lázár János építési és közlekedési miniszter is segítette, aki kijelentette: „Van nálam egy csekked, Józsi. Beválthatod az önkormányzati tulajdonban lévő utak felújítására. Őszintén szólva ez egy olyan probléma, amit mindig a szőnyeg alá söpörnek, de egyre rosszabb a helyzet, és nem tűr halasztást. Sokat motorozok és azt tapasztalom, hogy Felvidéken már jobb az utak állapota, mint nálunk”, tette hozzá.

De például hiába nőtt 2023-ban Miskolcnak jelentősen az iparűzésiadó-bevétele 2019-hez képest. Ezt a több mint hatmilliárd forintos pluszbevételt kötelességük lett volna a tömegközlekedés rendbetételére fordítani, de nem tették. Elkeserítő volt az ingatlangazdálkodás is, eltékozolták a városi vagyont a geotermikus erőműtől kezdve a DVTK önkormányzati tulajdonrészéig. Sajnos az emberek, főleg a fiatalok jelentős része elhagyta a várost.

Miskolcnak új, minőségi munkahelyekre lenne szüksége, olyanokra, amelyek vonzó életpályát kínálnak a hazatérő fiataloknak. Tóth-Szántai József tervei közt szerepel, hogy kedvezményes lakhatási lehetőséget kínáljon, ezért hamarosan felülvizsgálják az üresen álló önkormányzati ingatlanokat.

Miskolc hazánk legélhetőbb települései közé tartozik, a Bükk közelsége miatt sokkal tisztább itt a levegő, mint más nagyvárosokban, az ingatlanárak pedig jóval szerényebbek, mint Debrecenben vagy Budapesten. Ez pedig akár előny is lehet: Miskolcon olcsón gyönyörű lakásokat lehet kapni…