A Momentum neve önbeteljesítő jóslattá vált
Nem vitte sikerre a Momentum a hazánk elleni brüsszeli aknamunkát, a liberális párt egyetlen mandátumot sem szerzett a múlt vasárnapi európai parlamenti választáson. Így Cseh Katalin és Donáth Anna is kénytelen búcsút mondani az Európai Parlamentnek, a párt ráadásul a Fővárosi Közgyűlésben sem képviseltetheti magát – írja a Magyar Nemzet.A liberálisok kudarcáért Daniel Freund német zöldpolitikus egyenesen Magyar Pétert, a Tisza párt vezetőjét teszi felelőssé. Daniel Freund úgy fogalmazott:
„A Tisza tartalmilag még mindig egy feketedoboz, amely az EP-választáson az autokrata miniszterelnökük ellen küzdő brüsszeli harcosokat szorított ki az Európai Parlamentből.”
A párt választási kudarcáról Zila János, az Alapjogokért Központ elemzője úgy nyilatkozott: a párt önkormányzati és európai parlamenti választáson elért eredményei azt mutatják, hogy esetükben egy csereszabatos pártról van szó csereszabatos politikusokkal.
„2017-ben, a budapesti olimpia megfúrását célzó kampány során rövid ideig meg tudták mozgatni az ellenzéki szavazók egy részét azzal, hogy keresztbe tettek a kormányoldalnak”
– mondta az elemző, és hozzátette: ezt a jellemvonásukat az elmúlt öt évben a brüsszeli aknamunkával mélyítették el
– Donáth Anna az idei kampányban is azzal házalt, hogy ők tették a legtöbbet azért, hogy hazánk ne jusson hozzá a neki szerződések szerint járó uniós forrásokhoz. Ez a rombolást középpontba állító stratégia azonban visszafelé sült el, és mind Donáth Anna, mind Cseh Katalin népszerűségét rendkívüli mértékben erodálta
– vélekedett Zila János, majd felidézte, a Momentumnak fontos ígérete volt az is, hogy soha nem fognak össze Gyurcsány Ferenccel, ez azonban már 2019-ben szertefoszlott, hiszen az akkori helyhatósági választáson megtörtént a nagy összeborulás.
– A párt Gyurcsány-nélküliségre épülő brandje ezzel elkopott, ahogy a politikusai is. A napelemes atomerőművekben gondolkodó, elektromos rollerét lezuhanyzó pártelnökükről, Fekete-Győr Andrásról nehezen gondolhatták a szavazók, hogy ő a jövő nagy reménysége, aki rendelkezik azzal a tudással és bölcsességgel, amit egy ország vezetése igényel. Az pedig már csak mulatságszámba ment, hogy utódja, a saját parlamenti beszédeinek felolvasásával is komolyan megküzdő Gelencsér Ferenc önmagát nevezte államférfinak
– idézte fel a momentumos politikusok baklövéseit az elemző. Zila János hozzátette: hiányzott az a szellemi munka is, ami túlmutat az egyszerű politikai taktikázáson. Szerinte az a teljesítmény, amit letettek az asztalra, legfeljebb a szűkös túlélésre lett volna elég, ha nem jön egy olyan szereplő, aki pontosan azt a rombolást és destruktivitást ígérte, amit egykor ők is.
– A Momentum neve azért vált önbeteljesítő jóslattá, mert Gyurcsány Ferenccel szemben ők még egy vékonyka, 5 százalék körüli stabil bázist sem voltak képesek felépíteni politikai létezésük hét éve alatt. Sokatmondó adat, hogy az ellenzék fellegvárának számító Budapesten is csak 4,98 százalékos listás szavazatarányt értek el
– hangsúlyozta. Megítélése szerint mindez meglehetősen komor képet fest a Momentum elé a jövő tekintetében is. Ha eddig nem voltak képesek építkezni vidéken, és nem találták az országos politikacsinálás szellemi kútfejét, nem valószínű, hogy 2026-ig mindez megtörténne.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják.