A szivárványkoalíció mindegyik pártjában találhatók olyan honatyák, akik a jogrendet felforgató nézeteket hirdetnek. Míg a Mediaworks Hírcentrumának minapi összeállításából az derül ki, hogy a DK új parlamenti frakciójának közel kétharmada felrúgná az alkotmányos renddel kapcsolatos, a rendszerváltás óta meglévő konszenzust, addig a Magyar Nemzet újabb összeállításából az látható, hogy az MSZP, a Momentum, a Párbeszéd, a Jobbik és az LMP képviselőinek jelentős része is ezt tenné.

Hirdetés

Pártszinten deklarált anarchizmus

Az egyre inkább a DK befolyása alá kerülő szocialisták a szivárványkoalíció többi alakulatánál is messzebb mentek abból a szempontból, hogy párt szinten is kiadtak egy deklarációt arról, hogy az alaptörvény szerintük illegitim.

Tóth Bertalan társelnök a Klikk Tv tavaly májusi adásában jelentette ki: javasolni fogja az előválasztásokon győztes miniszterelnök-jelöltnek, hogy a 2022-es választáson alkotmányozásra is kérjen felhatalmazást. Komjáthi Imre elnökhelyettes a tavaly őszi, baloldali előválasztási kampányban pedig azt mondta, hogy „az Orbán-kormány által létrehozott alaptörvény bűnben fogant, nem a népakarat által”. Hasonlóan fogalmazott az egyéni választókerületben mandátumot nyerő Hiller István is, aki még 2016-ban az MTI-nek nyilatkozva olyan alapvetésnek nevezte a hatályos alaptörvényt, amely „nem a demokráciát tartja szem előtt”, s ezért új alkotmányt követelt.

Jakab Péter, a Jobbik elnöke ugyancsak úgy tett, mintha nem létezne az a legitim alkotmányos rend, amelynek a keretei között az elmúlt ciklusokban felvette a parlamenti mandátumát, és nem csekély fizetését, valamint egyéb juttatásait. Az Mfornak adott tavaly decemberi interjúban azt hangoztatta, hogy „Magyarországnak jelenleg nincs alkotmánya. Van egy fideszes alaptörvénye, de nincs alkotmánya. Nincs olyan társadalmi szerződése, amit a választók kötnek a hatalom birtokosaival”.

Korábban írtuk

Burkolt fenyegetések

A Magyar Hangnak tavaly nyáron nyilatkozva a nemzeti-konzervatív alkotmányozó többség munkáját is illegitimnek nevezte: „Kérdés, hogy ezek a törvények (a kétharmados törvények – a szerk.) egyáltalán jogszerűek-e, én ezt megkérdőjelezem”. Szerinte az említett jogszabályok azt segítették elő, hogy „pártállami rendszer épüljön ki Magyarországon”, s „a hatalom kizárólagosságára törekvés fogalmát” is kimerítik. Jakab azt is hozzátette, hogy „a jogászok már dolgoznak ezen a helyzeten”, de nem fejtette ki, hogy mit ért ezalatt.

Az Országgyűlés munkáját becsmérelte a Momentum bukott elnöke is. A következő ciklusban a párt frakcióvezetői tisztségét betöltő Fekete-Győr András mindenféle kertelés nélkül mondta az Indexnek tavaly szeptemberben: úgy kormányozna, hogy a kétharmados törvényeket akár egyszerű többséggel is eltörölnék. Egy 2020. decemberi Facebook-bejegyzésében pedig úgy fogalmazott, hogy „a Fidesz minden méltóságától megfosztotta az alkotmányozás folyamatát”, majd az alkotmányozás szégyenének nevezte a parlamenti többség tevékenységét. A hivatali ideje lejárta előtt alkotmányos módon nem lemondatható legfőbb ügyésszel kapcsolatban pedig azt hangoztatta, hogy távozását „más eszközökkel” érnék el.

A szintén momentumos színekben mandátumot nyerő Hadházy Ákos egy tavaly tavaszi Facebook-posztjában ugyancsak illegitimnek nevezte az alaptörvényt, ráadásul a kormányt diktatúrázó kirohanásában a kormányhivatalt azzal gyanúsítgatta, hogy alkotmányellenesen tart vissza információkat.

A mandátumot azért felveszik

Ironikus, hogy a 2018. májusi bejegyzésében Hadházy maga hívta fel a figyelmet arra az ellentmondásra, hogy bár illegitimnek tekinti a parlamenti működését, mégis elment a nyitó ülésre. Hasonlóan nyilatkozott a Magyar Hangnak Ungár Péter is. Az LMP elnökségi tagja arra a kérdésre, hogy legitimnek tekinti-e az alaptörvényt, azt válaszolta, hogy bár felesküdött rá, de több problémája van az alapdokumentummal. Az alaptörvény „bűnének” nevezte, hogy az „egypárti alkotmány”, ugyanakkor másodlagos kérdésnek vélte, hogy legitim-e, vagy sem.

A mérhetetlen Párbeszéd képviselői is csatlakoztak az alkotmányos rendet bomlasztani próbáló baloldali honatyák kórusához. Szabó Tímea társelnök egy módosító indítványában úgy vélte, hogy a kormány arra használja a táradalomtól kapott felhatalmazását, hogy az „alkotmányellenes elképzeléseinek az alapjait” foglalja az alaptörvénybe. Tordai Bence, a Karácsony-párt frakcióvezető-helyette pedig egy tavaly októberi felszólalásában egypárti tákolmánynak titulálta az alaptörvényt, amelynek „a társadalmi és erkölcsi legitimációja a nullával egyenértékű”.

Korábban néhány baloldali értelmiségi kezdte azt hirdetni, hogy a 2011-ben megszavazott alaptörvény semmis, és a választáson esetlegesen hatalomra kerülő baloldal bármilyen kis többséggel hatályon kívül helyezheti azt, mivel szerintük Magyarországon már kiépült az önkényuralmi rendszer. Elsőként Vörös Imre egykori alkotmánybíró vélte úgy, hogy egy majdani baloldali többségű Országgyűlésnek át kellene vennie az Alkotmánybíróság jogköreit és érvénytelenítenie kellene az alaptörvény rendelkezéseit. Később hasonló nézeteinek adott hangot Kis János, az SZDSZ egykori elnöke, Fleck Zoltán jogszociológus, Elek István közíró.

A szélsőséges, közfelháborodást keltő nézeteket számos neves értelmiségi elítélte. Hack Péter, az SZDSZ egykori frakcióvezető-helyettese úgy vélte, polgárháborús helyzetet idézne elő, ha egy kormányerő kétharmados többség nélkül kezdene alkotmányozni. A jogtalan alkotmányozás elképzelését bírálta mások mellett Kónya Imre, a Boross-kormány belügyminisztere, Fodor Gábor, az SZDSZ egykori elnöke és Schiffer András, az LMP korábbi társelnöke.

Az eredeti cikket IDE kattintva olvashatják el a Magyar Nemzet oldalán.