Hirdetés

Kovács Zoltán elmondta, az elmúlt egy hónapban összesen már több mint ötszázezer ember érkezett közvetlenül Ukrajnából vagy Románián keresztül Magyarországra, így a mostani valóban a valaha volt legnagyobb humanitárius segélyakció az országban.

„A második világháború óta nem láttunk ennyi menekültet és sajnos – ahogy látjuk – a menekülthullám, a menekülők száma tovább fog emelkedni” – fogalmazott, kiemelve: „felkészültünk – sem felső határ, sem korlát nincsen a menekültek számát és az eszközöket illetően sem”.

Kovács Zoltán azt is elmondta, hogy a jelenlegi kormány „évtizedes vitát folytat egyes központi, európai szereplőkkel, intézményekkel, beleértve a Bizottságot is, melyek politikai természetűek”. Az Európai Unió működési mechanizmusa nagyon egyszerű, ha pénzügyekről van szó – fogalmazott, megjegyezve: „nincs szükség semmilyen politikai feltételrendszerre vagy zsarolásra, mint ahogy ez az elmúlt években történik”.

A kormány nemzetközi szóvivője felhívta a figyelmet, kérik a Magyarországnak járó forrást, „amit politikai okok miatt tartanak vissza”.

„Egy eszkalálódó háborúra és a hazánkba érkező félmilliós menekültáradatra tekintettel ennek a pénznek helye és célja van Magyarországon” – jelentette ki Kovács Zoltán, hozzátéve: mindenkinek hatalmas szüksége van rá.

Az államtitkár szerint az Európai Uniónak újra kell gondolnia két évvel ezelőtt elfogadott úgynevezett veszélyhelyzeti, valamint hagyományos pénzügyi mechanizmusát, a következő hétéves költségvetését.

Kovács Zoltán azt is nyomatékosította, hogy visszautasítják az Európai Parlamentből és az európai baloldali pártoktól származó politikai vádakon alapuló kritikákat.

„Semmilyen politikai feltételnek nincs helye, ha sürgős segítségnyújtásról van szó” – szögezte le, megjegyezve: különösen a hatalmas humanitárius és segélyakciót végrehajtó Európa és Magyarország esetében, valamint az úgynevezett frontvonalbeli országok esetében, mint Lengyelország, Szlovákia, Magyarország és Románia.

Az államtitkár azt is kiemelte, hogy az elmúlt több mint egy hónapban a Magyarország közvetlen szomszédságában dúló háború tisztán és egyértelműen nemzetbiztonsági fenyegetést jelent, „amitől mielőbb megszabadulnánk, és amelyet a lehető leghamarabb lezárnánk”.

„Semmilyen eszkaláció nem érdeke Magyarországnak” – jelentette ki Kovács Zoltán, hozzátéve: „az elsők között voltunk, akik felszólaltak a béke, valamint a szomszédos országok és a háborúban álló felek kapcsolatainak helyreállítása mellett, mely megakadályozhatja a további eszkalációt”.

Korábban írtuk