A nemzet közjogi egyesítése befejeződött
A nemzetpolitika bizonyított: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött, a mai országgyűlés már nemzetgyűlésként működik.
A nemzetpolitika bizonyított: a nemzet közjogi egyesítése gyakorlatilag befejeződött, a mai országgyűlés már nemzetgyűlésként működik – állapította meg Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerdán Tusnádfürdőn, a 29. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján.
Fotó: MTI/Veres Nándor
„Azon fáradozunk, hogy hazánk szabadságának visszaszerzésével nemcsak a nemzetnek, de az egyetemes Európának és a keresztény ügynek is szolgálhassunk” – köszöntötte a tábort a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkárságának vezetője, II. Rákóczi Ferenc 1705-ben megfogalmazott, szerinte ma is találó gondolatát idézve.
Az államtitkár méltatta a Tusványosként emlegetett, csaknem három évtizedes múltú szellemi műhely nemzetpolitikai érdemeit, és azon szervezetek munkáját, amelyek a határon túli magyarok regisztrációját, illetve szavazataik begyűjtését segítették az idei országgyűlési választáskor.
Elmondta: a Fidesz-KDNP pártszövetség 96 százalékot meghaladó támogatottságot élvez a határon túli magyar választók körében, és – „bár nehéz lesz ezt a számot növelni” – azon lesz, hogy megfeleljen bizalmuknak.
Úgy vélekedett: Tusványosra egyre többen odafigyelnek, és ebben kiemelkedő szerepe van Orbán Viktor miniszterelnöknek.
„Többször tapasztaltuk azt, hogy amit itt, Tusnádfürdőn mondott a miniszterelnökünk, az az európai vagy világpolitikában köszönt vissza” – mutatott rá a nemzetpolitikai államtitkár.
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelte: az országgyűlési választások megmutatták a nemzet egységét, a kormánytöbbség kétharmados eredményében „ott van” a határon túliak szavazata is, és így a következő négy évben folytatódhat a nemzetegyesítés, „össze fog nőni, ami összetartozik”.
Tusványost a szókimondás, a nemzeti összetartozás iránti és európai elkötelezettség jellemzi, de a román-magyar párbeszéd normalizálása terén, amit már az induláskor a célok közé soroltak, még hiányérzetük van az alapítóknak.
„Az elkövetkező évek programja: megbeszélni román és európai barátainkkal, hogy nem ellenük, hanem értük, közös ügyeinkért vagyunk, hogy a felelősségünk nemcsak a két nép, két ország viszonya, hanem Közép-Európa helyzete, biztonsága és végső soron az egész transzatlanti térségnek a sikere” – mondta a Tusványos alapítója.
Németh Zsolt úgy vélekedett: Magyarországnak és Romániának a nemzetek Európájáért kell szövetségre lépnie, és kifejezte reményét, hogy – a közép-európai építkezést felkarolva – Románia sikeresen látja majd el 2019 első felében az Európai Uniós elnökségét.
A Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke felidézte: a szabadegyetem számos, megfogalmazásuk idején még „eretneknek” minősülő nemzetpolitikai témát vitt be a magyar közgondolkodásba és idén is a magyarságot foglalkoztató kérdésekre összpontosít, amelyeknél tetten érhető az „állandóság a változásban és változás az állandóságban”.
Kijelentette: szó lesz arról, hogy Romániában ma ismét „koncepciós ítéletek születnek”, elakadt a restitúció, sőt újraállamosítás zajlik, de visszatérő téma a magyar orvosképzés helyzete és az autonómia ügye is mert ezekben nincs áttörés.
Az erdélyi Tusnádfürdőn 25 rendezvénysátor több száz programmal várja vasárnap hajnalig a szabadegyetem és diáktábor résztvevőit. Orbán Viktor miniszterelnök szombat délelőtt a sportpálya előtti nagyszínpadon tart előadást a idei tábor mottójául is szolgáló „Szenvedélyünk Tusványos” című fórumon.
