A nemzet szolgálatában
A Rákóczi Szövetség célja, hogy minden magyar gyerek magyar iskolába járjon.Hazánknak ma van egy olyan kisugárzása a határon túli régiókban, hogy egyre több embert tölt el büszkeséggel a magyarsága – nyilatkozta lapunknak Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke. A szervezetnek a külhoni magyarság megmaradásáért végzett példaértékű munkáját decemberben Duna-díjjal ismerték el.
Fotó: T. Szántó György/Demokrata
– Emlékiratok című művében II. Rákóczi Ferenc úgy fogalmaz, hogy „nem… koronát vagy fejedelemséget akartam szerezni… kizárólag az a hiú dicsőség vezérelt, hogy eleget tegyek kötelességemnek hazám iránt”. Ez a honfiúi hűség Rákóczi egyik legfontosabb szellemi öröksége?
– Rákóczi Ferenc személye a mai napig különleges küldetést sugároz. Egyszerre volt államférfi, mélyen vallásos ember, szabadságharcos vezér, aki halála után háromszáz évvel is joggal állítható a fiatalok elé példaképül. Nemcsak a magyarok, hanem az egész Kárpát-medence népe a magáénak tudhatja őt. A ruszinok a fejedelem „kedves talpasai”, vagyis katonái voltak, de emlékezetét megörökítették a szlovák népdalok is. Az pedig, hogy idén Rákóczi-emlékévet hirdetett a Magyar Országgyűlés, számunkra különleges ünnepi esemény.
– Véletlen egybeesés, de a Rákóczi Szövetség épp idén harmincéves…
– A rendszerváltás hajnalán, 1988-89 fordulóján lehetett először hazánkban olyan tabutémákról beszélni, mint a határon túli magyarok ügye. 1989-ben a Rákóczi Szövetséget mint társadalmi szervezetet az elsők között jegyezték be Magyarországon. Óriási szerencséje volt a mozgalomnak, hogy megtalálták Halzl József urat, aki megjelölte a szövetség céljait, és a szervezet következő évtizedeinek meghatározó személyiségévé vált.
– A szövetség fókuszában a fiatal generációk állnak, iskolaválasztási programjuk keretében valódi toborzó tevékenységet végeznek, és arra biztatják a magyar családokat, hogy gyermekeiket magyar iskolákba írassák.
– Az a magyar gyermek, akinek szülei nem az anyanyelvi oktatást választják, nem fog megtanulni magyarul írni-olvasni, nem tudja majd, ki volt Rákóczi Ferenc vagy Petőfi Sándor, hiszen nem ismeri meg a magyar kultúrát és történelmet, vagyis mindazt, ami identitásunk lényegét jelenti. Nem alakul ki a magyar kapcsolatrendszere, baráti köre, és fennáll a veszélye annak, hogy egy asszimilációs útra lépve, örökre elvész a magyar közösség számára. A gyerekek ilyenkor gyakran komoly traumán mennek keresztül.
– Melyek azok a vidékek, ahol a magyar szülők inkább az államnyelvi oktatást részesítik előnyben?
– Nagyon vegyes a kép. Iskolaválasztási programunk érinti a teljes Felvidéket, Kárpátalját, a Vajdaságot, Erdélyben és Partiumban pedig több megyét. Szerencsére rengeteg pozitív példával találkozunk. Nemrég óriási meglepetésben volt részünk, amikor a rendelkezésünkre álló hivatalos statisztikai adatokat kielemezve azt láttuk, hogy a szlovákiai magyar iskolákban tavaly ősszel Pozsonytól Nagykaposig 2653 iskolás kezdte meg tanulmányait. Ez azért izgalmas szám, mert 2008 óta nem volt olyan tanév, amikor ilyen magas lett volna a magyar iskolakezdők száma. A 2000-es évek derekán az volt a jellemző, hogy a szülők húsz százaléka a többségi társadalom iskoláiba íratta gyermekét. Mára ez az arány 13-15 százalékra csökkent. Szlovákiában tehát egyfajta csodáról beszélhetünk. Ez a jelenség Erdélyben is megfigyelhető, de a magyar iskolákba járó elsősök száma Kárpátalján is kétszáz fővel emelkedett az előző tanév adataihoz viszonyítva. Ráadásul már nemcsak a magyar, hanem az ukrán, illetve a ruszin hátterű családok is szívesen választják a magyar iskolákat gyermekeik számára. Hazánknak ma van egy olyan kisugárzása a határon túli régiókban, hogy egyre több embert tölt el büszkeséggel a magyarsága.
– Minek köszönhető ez a jelenség?
– Az elmúlt időszakban sikerült tematizálni és a köztudatba emelni a magyar iskolaválasztás fontosságát. A határon túli régiókban a magyarság, mint érték egyre nyilvánvalóbbá válik. Mi civil szervezetként próbáljuk a magunk üzeneteit személyesen is közvetíteni a családokhoz. De látható egy szerencsés csillagállás is, hiszen a magyar kormány is rengeteg támogatást nyújt a külhoni magyaroknak, és a média is olyan ügyeket hoz a felszínre, amelyek ezeknek a közösségeknek a megmaradását szolgálják.
– A Rákóczi Szövetség kiemelten foglakozik a középiskolás korosztállyal is. Táborokat, versenyeket szerveznek számukra, valamint olyan utazásokat, amelyek során a külhoni fiatalok az anyaországba, a Magyarországon élő gyerekek pedig a határon túlra kirándulhatnak.
– A diákutaztatási programunk célja, hogy március 15-én, október 23-án és június 4-én, a nemzeti összetartozás napján a középiskolások a határokat átlépve, testvériskolájukkal együtt emlékezzenek közös történelmi múltunkra. A 90-es években még úttörőnek számító program azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Örömmel tölt el bennünket, hogy tavaly mintegy 400 középiskola 16 ezer diákja utazhatott a program keretein belül.
– A diaszpóraprogram részeként 2018-ban csaknem ezer magyar fiatal érkezett az óhazába Brazíliától Kanadán, Dél-Afrikán, Új-Zélandon, az USA-n és Ausztrálián át Európa számos országából.
– Nagyon sok megható történettel találkoztunk. Emlékszem például arra a fiatal lányra, akinek az első közös vacsora alkalmával a rántott hús láttán könnyek szöktek a szemébe, mert magyar származású édesanyja, akit már korábban elveszített, Argentínában gyakran készítette neki ezt az ételt, amely őt a magyarságára emlékeztette. De megismertünk olyan Brazíliában élő magyar fiatalembert is, aki gyökereivel szembesülve úgy határozott, hogy nem megy vissza Dél-Amerikába.
– Nem átlagos fiatalokról van szó, hanem olyanokról, akik a diaszpórában élve is intenzíven érdeklődnek a közélet iránt.
– Olyan ifjakat látunk vendégül, akik cserkészcsapat tagjai, néptáncolnak, magyar ajkú egyházi közösségekbe járnak, vagyis valamilyen formában ápolják a magyarságukat, és éljenek bár több ezer kilométerre tőlünk, erős a kötődésük ehhez az országhoz.
– A szövetség tagjainak az átlagéletkora 31 év, az újonnan csatlakozóké 22. Ezt a generációt már másképp kell megszólítani…
– Törekszünk arra, hogy a fiatalokat hitelesen, a „saját nyelvükön” szólítsuk meg, és bátorítsuk őket a jó ügyek felkarolására. A modern technika vívmányait is felhasználjuk a közösségépítésre, tavaly például egy flashmob keretében Kassán, a Szent Erzsébet-dóm mellett egy rögtönzött táncmulatságot csaptak a diaszpórából érkező néptánctábor résztvevői, és velük együtt a világ különböző pontjain egyszerre ropták a magyar fiatalok a somogyi ugróst.
– Általában egy évben mennyi embert tudnak elérni?
– Tavaly 78 eseményt szerveztünk, és mintegy 70-80 ezer érdeklődőt tudtunk megszólítani. Nemcsak diákokat, hanem a velük közvetlenül érintkező pedagógusokat is. Idén szeretnénk legalább száz programot a hazai és a külhoni magyarok, vagyis a nemzet szolgálatába állítani.
Fotó: T. Szántó György/Demokrata
Több évtizeden át végzett, kiemelkedő munkájáért novemberben a kormány Magyar Fiatalokért díjjal jutalmazta Halzl Józsefet, a Rákóczi Szövetség alapítóját. A kitüntetés átadóünnepségén Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára méltatásában hangsúlyozta, hogy Halzl József egész élete magáért beszél, és hitelessé teszi személyét, a Rákóczi Szövetségen keresztül sokat tett a határon túli magyarok önbecsüléséért, az anyaországban élőknek pedig tudást adott róluk. Ez nagyon fontos volt, mivel legalább egy generáció úgy nőtt fel, hogy nem tudta, a határon túl is élnek magyarok.
A szövetség örökös tiszteletbeli elnöke úgy véli, főként a fiatalok megszólításával érhető el a legfontosabb céljuk, hogy a külhoni magyarok jelenlegi pozíciói ne gyengüljenek. Ez a misszió pedig a kultúra, az oktatás és a kapcsolatépítés terén teljesíthető a leghatékonyabban.
– Ha visszatekintek az elmúlt három évtizedre, elégedett vagyok az eddig elvégzett munkával. Örömömre szolgál, hogy kedvező irányban változott a magyar társadalom tagjainak érzékenysége a külhoni magyarok iránt. A Rákóczi Szövetségben azon dolgozunk, hogy ezt a pozitív tendenciát tovább erősítsük. Az anyagi segítségnyújtás mellett nagyon fontos az erkölcsi támogatás is. Egy-egy szimbolikus gesztusnak ugyanis gyakran mélyrehatóbb a motiváló ereje, mint a pénzadománynak. Jó lenne, ha honfitársaink közül minél többen csatlakoznának, és adnák nevüket a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért szerveződött mozgalomhoz, mert ez mindannyiunk számára kulcsfontosságú hajtóerő – nyilatkozta a Demokratának Halzl József.
Hozzátette, hogy a külhoni diákoknak szánt ösztöndíjprogram részeként az elmúlt időszakban mintegy négyszáz olyan hazai önkormányzat sorakozott fel a szövetség zászlaja alatt, akik – adományaik mellett – a határon túli eseményeken való személyes jelenlétükkel is bizonyítják a magyar társadalom segítő szándékát.
